A nyilvános beszéd távcsövén keresztül nézünk most bele híres szónokok rövid történetébe (akik „hangszóróként” üzentek a világnak). Mert a nyilvános beszéd a modern világnak is alapvető eleme. Ma te sem tudod elkerülni, gondolj csak akár egy találkozóra, egy konferenciára. Ebben a cikkben a nyilvános beszéd történetét, Görögországtól a 21. századig, valamint a történelem híres szószólóit tekintjük át. Svédasztalos kóstolóként.

 

De mi a nyilvános beszéd és miért jó, ha tisztában vagy a „definícióval”?
A nyilvános beszéd az élő közönség felé gyakorolt beszéd strukturált módon történő végrehajtása annak érdekében, hogy tájékoztassa, szórakoztassa és meggyőzze őket.

Figyeled ugye?
Tájékoztat. Szórakoztat. Meggyőz.

A szavak, amiket feltétlenül jegyezz meg a cikk végéig.

A nyilvános beszédet számos aspektusból górcső alá vehetjük: ott a téma kiválasztása és a beszéd megírásának fortélyai, a közönség kérdéseinek megválaszolása (hogyan, mikor és miért). A nyilvános beszéd általában egy formális, szemtől-szembe történő beszédet jelent, akár egyetlen személy felé, akár egy több fős hallgatóság számára.

A nyilvános beszédnek öt alapeleme van:

  • Kommunikátor
  • Üzenet
  • „Közvetítő eszköz vagy épp a közeg”
  • Közönség
  • Hatás

A nyilvános beszéd pedig célját tekintve többféle végcél felé haladhat: lehet az információk megosztása, egy történet elmondása, az emberek cselekvésre ösztönzése vagy ezek kombinációja.

Neked már a témaválasztásnál tisztában kell lenned a CÉLODDAL.
Minden itt kezdődik.

Ha motiválnod kell egy közönséget, akkor mi másból meríthetnél ehhez több inspirációt, mint az egyetemes történelem vagy akár a politikatörténet legbravúrosabb beszédeiből?

Ezekből ugyanis megtudhatod, hogy milyen elemektől válhat a beszéded átlagosból emlékezetessé.  A nyilvános beszédeknek is vannak „titkai”, aminek megismerése által te is hatásosabban és emlékezetesebben kommunikálhatsz a közönségeddel.

 

Görögország: a nyilvános beszéd kezdeti évei

A nyilvános beszéd tanulmányozása körülbelül 2500 évvel ezelőtt kezdődött az ókori Athénban. A férfiaknak polgári kötelességeik részeként beszédeket kellett mondaniuk, amelyeket a törvényhozó testületben és a bíróságon (néha azért, hogy megvédjék magukat) mondtak el.

A polgárok olykor a piacon vitatták meg a háború, a gazdaság és a politika kérdéseit. A jó beszédkészség is elengedhetetlen volt a kiemelkedő társadalmi élethez és a gazdagokkal való konstruktív „beszélgetéshez”.

 

Arisztotelész és a nyilvános beszéd kapcsolatáról már talán te is hallottál.
A nyilvános beszéd első „modelljeit” Arisztotelész és Quintilian a leghíresebb ókori tudósok fektették le.

A klasszikus retorika pedig a szónoklás művészetének, tudományának szabályait foglalja össze. Gorgiasz, Platón, Arisztotelész, Cornificius, Cicero és Quintilianus voltak a „szabályfektetők”, és olyan kifejezésekkel illeték, mint

 

… a meggyőzés művészete és tudománya.
… mindenfajta beszéd.
… meggyőzés eszköze.

 

Náluk a beszéd tárgya/témája, a nyelvi megformálása, a kiváltott esztétikai élmény, valamint az előadás és az előadó által elért hatás volt leginkább a központi téma. A római szónokok azonban már inkább a gyakorlatiasság szempontjait hangsúlyozták; Cicero a rábeszélés eszközének tartotta.

 

A klasszikus retorika szerint szónokként neked is a fő feladataid között van az alábbi lista pipálása:

  1. Felkészülés (feltárás, inventio),
  2. Elrendezés (dispositio),
  3. Megfogalmazás,
  4. Stílus (elocutio),
  5. Előadás (ponuntiatio)
  6. és a kívülről való megtanulás (memoria).

 

A hagyományok alapján hét szerkezeti egységét különíthetjük el a szónoki beszédnek:

  1. principium (bevezetés),
  2. narratio (elbeszélés),

esetleg egressus (kitérés),

  1. propositio (témafelvetés),
  2. argumentatio (érvelés)
  3. confirmatio (bizonyítás),
  4. refutatio (cáfolás),
  5. peroratio (befejezés).

 

A kitérő nem kötelező, csak lehetséges szerkezeti rész.
Arisztotelész a retorikát a meggyőzés eszközeként határozta meg bármely témára vonatkozóan.

Quintilian pedig tizenkét kötetes tankönyvet adott ki a retorikáról, és ezek közül sokan ma is használják a politikusok. Azt állította, hogy a nyilvános beszéd természeténél fogva erkölcsi, és kijelentette, hogy az ideális orátor olyan személy, akiről elmondható: „jó ember az, aki jól beszél”.

 

A Cicero pedig minden idők egyik legjelentősebb rétoraként fektetett le több alapigazságot

Legismertebb műve tőle az öt retorikai kanon megalkotása, egy ötlépéses folyamat egy meggyőző beszéd kifejlesztésére, amelyet még ma is használunk a nyilvános beszéd tanítása során.

Róma első számú szónokaként hatásos és sokszínű egyéni stílussal rendelkezett: az egyszerűségre törekvő atticizmustól és a díszítményeket bőven alkalmazó asianizmusig.Körmondatai olyan természetesek hatottak, mint neked a reggeli kávéd elfogyasztása, mégis gonddal csiszolt, művészien megformált mondatok voltak ezek.

Világos felépítés, harmonikus hangzás, szavak alapos megválasztása – mindez a hosszúságuk ellenére.

58 beszédet elemezhetsz, ha mélyebbre ásnál benne.

 

Ethos, logók és patosz? – Arisztotelész már rég megírta, mitől lesz „frankó” az előadásod

2300 évvel ezelőtt Arisztotelész megírta a titkát annak, hogyan legyünk meggyőző előadók. A retorikát az emberek meggyőzésének képességének nevezte, és három stratégiára bontotta.Ez a titok azóta is alapjául szolgált számtalan könyvnek, amely ebben a témában megjelent.

Érdemes tehát közelebbről is megismerkedni azzal, hogy vajon mit is takar ez a titok? A válasz három szó: ETHOS-PATHOS-LOGOS

  • Ethos: az előadó hitelessége, jelleme (a forrás hiteles, és a szónok jogosultan ad elő a témában)
  • Pathos: érzelmi kapcsolat a közönséggel
  • Logos: logikus érvelés (tények alátámasztása, közönség logikailag levonja a következtetést)

Ez a három együtt képezi a meggyőzés varázsát.
Más szóval ezek az alapvető tulajdonságok kell, hogy jellemezzék a beszédet, mielőtt azt a hallgatóság befogadja.

 

Ethosz, Pathosz, Logosz: a nyilvános beszéd három alappillére?

Nyilvános beszéd a modern korban is hihetetlenül izgalmas példákat tár elénk.
A 20. század folyamán a nyilvános beszéd ismét fontos szerepet játszott számos karrier sikerességében.

Az iskolák és egyetemek tanfolyamokat és előadásokat kezdtek el felhúzni e kommunikációs készség elsajátítása érdekében. Az elmúlt néhány évtizedben megújult hangsúlyt kaptak, és a klasszikus korszakok munkáira összpontosítottak. Ezek az évtizedek először kombinálták a régi és az új kommunikációs iskolákat.

A kommunikációs osztályoknak olyan tanárai voltak, akik klasszikus retorikát, kortárs retorikát tanultak és tanítottak, valamint empirikus és kvalitatív társadalomtudományt.

Az internetes tanfolyamok is népszerűvé váltak, azaz olyan kurzusok, mint a nyilvános beszéd és a beszédelemzés, ahol alapvető görög elméleteket alkalmaznak, valamint a retorikai fejlődést a történelem során is nyomon követik.

 

Nyilvános beszéd a 21. században – ma is hatékonyan kell kommunikálni a sikerhez

A hatékony kommunikáció lehet a letisztított út az álmaid állásához, vagy a több millió forintos szerződés megnyeréséhez.

Egyre több szituációban lesz ugyanis rá szükséged, hogy nyilvánosan elmondj egy beszédet:

  • konferenciákon,
  • üzleti találkozókon,
  • díjátadókon,
  • médiaeseményeken.

 

Ma egyre nehezebbé válik a nyilvános beszéd események elkerülése, mivel az szónoki készségek ennyire fontosak lettek.

Lehet, hogy te is azt gondolod, hogy ebben bizony nem tudsz fejlődni.
Mert te nem vagy karizmatikus.

 

Habár egyetlen képzés sem tud hirtelen egy Churchillt vagy Barack Obamát varázsolni belőled, de a karizmatikusságnak van egy igen fontos titka, amihez neked is közöd lehet. Ráadásul a tanulmányok szerint „jóval nagyobb vezető lehetsz mások szemében is”.

A karizma az értékekben és az érzésekben gyökerezik. Arisztotelész hármas receptjéből fakadóan a logos, ethos és a pathos főztjéből jön létre; erős retorikával, hitelességgel és az érzelmek felkorbácsolásával.

Ezért van az, hogy szinte megigézve ülsz és nézed a legnagyobb karizmák legjobb fogásaikat, titkos ritusaikat, rejtett nehézségeiket, hogy tanulhass tőlük.

Itt írtam róla, hogy mitől lehetsz te is karizmatikus előadó, egyáltalán lehetsz? >>>

De nézzünk meg néhány karizmatikus előadót.

 

Obama a 21. század egyik legnagyobb nyilvános szószólója


Igazi karizmatikus egyéniség.

Barack Obamát sokan az első közösségimédia-nindzsának is tartják (Youtube, Facebook, Twitter, Snapchat)
Obama ugyanis felismerte, hogy a közösségi médiának hatalmas ereje van. Abban is, hogy karizmáját ezen keresztül is megmutathassa.

 

Ebben a videóban Obama a Monday Footballról beszél, ahol a Chicago és a St. Louis összecsapása valójában egy metafora.(Mindenki tudta, hogy Oamáról és Clintonról szól.)

 

Eltérő irányvonal, eltérő vélemények.
A jövő tétje mégis az összecsapáson múlik, az „új irányító” a csapatban vajon győzelemre vezetheti-e csapatát?

 

Híres nyilvános beszédben taroló szónokok a történelem során?

1. Winston Churchill – megértette a szónoki tehetség fontosságát.

Winston Churchill volt a brit miniszterelnök a második világháború alatt.
Megértette az oratórium tehetségét, és egyszer azt írta róla:

 

„A férfiaknak adományozott tehetségek közül egyik sem olyan értékes, mint az oratórium ajándéka.”

A céltudatosan és módszeresen szerkesztett nyilvános beszédében maga Churchill is használja azon hatásos eszközöket, amit Kennedy vagy Martin Luther King. Például amikor 1940. június 4-én bevonul az Alsóházba, hogy elmondja azt a beszédét, amely Churchillé emelte őt.

Beszédei motiválták a briteket, hogy „soha ne adják fel”. A kitartás, a végsőkig való küzdelem szükségességéről szónokolt.

1953-ban Churchill az irodalmi Nobel-díjat is megkapta.

 

2. John F. Kennedy – legendás retorikai elemeiről híres.

Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét.

  1. január 20-án, 12.51-kor Kennedy a Capitolium fehér lépcsőjén állva az egyik leghíresebb, legemlékezetesebb a legékesszólóbb beiktatási beszédében mindösszesen 1364 szót használt.

Rövid beszéde ellenére azóta is feladta a leckét utódainak.

John F. Kennedy volt az Egyesült Államok harmincötödik elnöke 1961-63-tól. Beszédei nagyon erősek és inspirálóak voltak.

 

A Kennedy által használt retorikai fordulatok, alakzatok ma is használhatóak a saját előadásmódodban, de miért volt ennyire hatásos? >>>

Előző cikkemben konkrét példákat hoztam rá.

 

A berlini falon 1963-ban tartott beszéde az oratórium egyik legjobb darabjának is tekinthető. Kennedy nyugat-berlini üzenete az volt, hogy biztosítsa számukra az USA támogatását a keleti kommunisták fenyegetésével szemben.

 

 

3. Szókratész – a tudás átadására a „rádöbbentés művészetét” használta.

Szókratész, kora kiemelkedő filozófusként bölcsességre törekedett és másokat is bölcsességre tanított. Az örök erkölcsi értékek jogainak visszaállításáért szállt harcba.

“Aki tudja a jót, az törekszik annak megvalósítására” mondja. A tudás azonban csak kevesek, a “hozzáértők” privilégiuma, és nekik kell a polisz (város) politikai életét irányítani.
A tudás átadására a „rádöbbentés művészetét” használta. Vitapartnereivel szemben sem közölte készen az átadni kívánt ismereteket, hanem a beszélgetőpartnerből „húzta ki azokat”.

Mivel hatott korának ifjúságára- nem is kicsit-, ezért állandóan bűncselekményekkel vádolták.  Kr.e. 399-ben bevádolták a város elöljáróinál az ifjúság megrontásáért és istentagadásért, fejére halálbüntetést kérve.

Platón: Szókratész védőbeszéde c. művét Devecseri Gábor fordításában itt találod.

 

4. Adolf Hitler – meg tudta szerzeni milliók figyelmét.

Hitler tudatában volt annak, hogy a nyilvános beszéd művészetének elsajátítása döntő fontosságú politikai pályafutása szempontjából, és órákat töltött beszédeinek elpróbálásával.

Hitler annak a példája, hogy egyes vezetők hogyan képesek a szónoki képességet akként használni, hogy az a háború és a népirtás szereplőivé teszik őket, ami milliók halálát eredményezi. A nyilvános beszédek során etikai kötelezettségünk is van arra, hogy a nyilvános beszéd erejét jóra használjuk – és e készségeinket az emberiség számára is hasznos ötletek és történetek kiterjesztésére fordítsuk.

 

5. Martin Luther King

Martin Luther King fekete polgári jogi aktivista volt az Egyesült Államokban, aki a faji megkülönböztetés ellen harcolt. Mindig hitt az erőszak és az emberiség tiszteletben tartásában, függetlenül a színtől, fajtól vagy hitvallástól.

A leghíresebb beszédét, „Van egy álmom” címen, több millió ember ismerte már meg, mióta megszületett. A rabszolgák felszabadítását elrendelő Lincoln szobránál összegyűlt tömeg előtt Martin Luther King szónoklatát 250 ezer ember hallgatta.

Olyan retorikai elemek használata jelenik meg benne, mint

  • a rokon értelmű szavak használata a fokozás, nyomatékosítás eszközeként;
  • az ismétlődő szavak, melyek a szókincset tekintve választékosak, ünnepélyesek, sokszor túlzóak;
  • vagy a halmozott mondatrészek és felsorolások.

 

De az anaforikus ismétléseket is megtalálod:

Most jött el az ideje…

Van egy álmom…

Ezzel a hittel…

Zengjen a szabadság

Végre szabadok…

Száz évvel később…

 

A metafora pedig elkerülhetetlen ennél a beszédnél is: Úgy érkezett, mint boldog virradat, mely véget vet a fogság hosszú éjszakájának.

Luther King erős üzenetének köszönhetően 1997-ben megkapta az Elnöki Szabadságérmet.

 

6. Abraham Lincoln – mindössze 10 mondatban foglalta össze mondanivalóját.

A történelem egyik leghíresebb beszéde mindössze két percig tartott.
És mindössze 272 szóból állt.

Téves elképzelés, ha azt gondolod, hogy osztatlan sikert aratott.
Sem vastaps, sem sajtóvisszhang.

 

Kortársai nem, utódai annál inkább elismerték kivételességét. A retorikai csúcsteljesítmény képének kialakulásához idő kellett, mára azonban az amerikai önazonosság részévé vált, és beszéde alapján a világ leghíresebb szónokai közé emelte.

  1. november 19-én Abraham Lincoln a leghíresebb és talán az egyik legnagyobb beszédét adta elő: „The Gettysburg Address ”. (A híres gettysburg-i beszédet). A Lincoln Memorial honlapja szerint a beszéd csak két percig tartott, de hatása hosszabb ideig.

 

A polgárháború nagy szakadék volt, és egy pillanatra, amikor az ország sorsát kockáztatták, Abraham Lincoln vezetőként tudta felállítani a nemzet polgárait.

 

„Mi, akik itt állunk, szenteljük magunkat inkább a reánk váró komoly feladatnak: e dicső halottak példája erősítse bennünk az odaadást az ügy iránt, melyért ők a legvégső áldozatot is meghozták; mondjuk ki eltökélt szándékkal, hogy haláluk nem volt hiábavaló; hogy Isten segedelmével e nemzet a szabadság jegyében újjászületik, s hogy a nép kormányzata, a nép által és nép érdekében létrejött kormányzat nem fog eltűnni a föld színéről!”

(Részlet a gettysburgi beszédből)

 

A gettysburgi beszéd döntően hozzájárult a déli Konföderációval szemben kivívott győzelemhez, és a későbbi generációk politikusait is megihlette, szerte a világon.

A “nép kormánya, a nép által és a nép érdekében kormányozva” sor beszédéből pedig a demokratikus kormányzás lényegének egyik legtömörebb megfogalmazása.

 

7. Margaret Thatcher mindig is szókimondásáról volt híres

Margaret Thatcher volt az első női brit miniszterelnök, és meglehetősen férfias stílusban kommunikált, az „agresszivitást” egyértelműen felfedezheted a nyilvános beszédeiben.

Thatcher retorikai képességeinek használatáról volt híres, kommunikációs stílusa sokkal inkább férfias volt. Rendíthetetlen vezetői attitűdje révén egy szovjet újságíró tollából ragadt rá a „Vaslady” becenév.

Margaret Thatcher konzervatív politikusként a hidegháborús évek végén hatalmas befolyást gyakorolt ​​a politikára. A külügyekben segített elterjeszteni a szabad piacok álmát, küzdött a Falklandi háborúval és foglalkozott Észak-Írország problémáival is.

Nézeteivel és cselekedeteivel ugyanúgy beírta magát a történelembe, mint híres mondásaival. Szállóigévé vált mondatai közül csupán néhány:

 

  • Egyáltalán nem kell egyetérteni a beszélgetőpartnerrel ahhoz, hogy megtaláljuk vele a közös nyelvet.

  • Érdemes megismerni az ellenséget, mert megeshet, hogy később a barátod lesz.

  • Előfordulhat, hogy egy csatát többször is meg kell vívnunk ahhoz, hogy megnyerjük.

  • Rendkívül türelmes tudok lenni, feltéve, ha a végén elérem, amit akarok.

  • A politikában, ha azt akarjuk, hogy valamiről beszéljenek, egy férfit kell megkérni, ha azt szeretnénk, hogy valamit megcsináljanak, akkor egy nőt.

  • Sokkal jobb, ha valamit rosszul csinálunk, mintha csak ülnénk tétlenül.

 

Meryl Streep színésznő, aki Oscar-díjat kapott a Vaslady címszerepéért 2011-ben; ezt mondta róla:

 

Ő még ma is egy hihetetlenül megosztó figura, de az ember hiányolja a nyíltságát. Minden olyan tiszta volt, minden szem előtt volt… Ma az érzésekről szólnak a dolgok… Az ember olyan embereket szeretne látni, akiknek megoldás van a kezében. Csodálom benne ezt a „szeress-vagy-gyűlölj” vezetőt, aki kimondta: „Ezt képviselem.” Ez egy nehéz dolog, és ma senki sem csinál ilyet.

 

8. Marcus Tullius Cicero

Cicero római politikus és ügyvéd volt, ma Róma egyik legnagyobb szónokaként számon tartott személyeként bevezette a rómaiakat a görög filozófia iskolájába, leghíresebb mondata bizonyára ismerős: Költőnek születik az ember, szónokká válik.

 

9. Mahatma Gandhi

A Gandhi a világ egyik legnagyobb, leginspirálóbb nyilvános szónoka volt. A béke szimbólumaként tekintettek rá. A békés ellenállás emblematikus alakja volt. De ez nem mindig volt így. Valójában a korai éveiben Gandhi rémült nyilvános szónok volt.

Ha egy őrült golyója által halok meg, mosolyogva kell tennem. Istennek a szívemben és a számon kell lennie. És ha bármi történik, egy csepp könnyet se ejtsetek értem.

– mondta Mahátma Gandhi 1948. január 28-án. Két nappal később lőtték le.

 

Húszévesen londoni tanulmányokba kezdett, majd Dél-Afrikában kezdett ügyvédként dolgozni. Itt a bevándorló indiai munkás kisebbség rasszista elnyomásával szembesült, és a jogegyenlőségi mozgalom vezéralakjává vált.

Gandhit a következetes erőszakmentessége és rendíthetetlen kitartása és karizmatikus személye miatt tisztelet övezte. Elhallgattatni nem tudták. Merénylet okozta halálát, és temetésén kétmillióan kísérték.

 

10. Leon Trotsky

Leon Trotsky híres marxista forradalmár és a vörös hadsereg alapítója. Az oroszországi kommunista forradalom alatt híres volt a tüzes beszédeiről. Karizmájának titka a marxista kommunizmus eszményeivel kapcsolatos őszinte meggyőződése volt.

 

11. Ronald Reagan – a Nagy Kommunikátor

Ronald Regan amerikai politikus Kalifornia kormányzójaként indult, majd az USA 40. elnöke lett. „Nagy Kommunikátor” -nak nevezték el.
Retorikai képességeinek köszönhetően – bármilyen szituációból képes volt politikai tőkét kovácsolni magának.

Mind a Challenger-katasztrófa kapcsán elmondott beszéde, mind Nyugat-Berlinben a fal lebontását szorgalmazó beszéde („Gorbacsov úr bontsa le ezt a falat!”) nagy hatással volt hallgatóságára.

Könnyedén improvizált, bátran viccelt és az előre megírt beszédrészleteket is jókor szúrta a megfelelő helyre.

 

A kormány olyan, mint egy csecsemő. Egy anyagcsere-csatorna, amelynek egyik oldalán hatalmas étvágy, a másikon pedig teljes felelőtlenség van.”

 

Mi a közös a történelmi beszédekben?

Karizmatikus személyek által előadott, a hallgatóság meggyőzésére és ennek megfelelő cselekvésre való buzdítása céljából telis- tele vannak hatásos retorikai alakzatokkal és eszközökkel.

Stilisztikai eszköz rafinált alkalmazásától válnak átlagosból emlékezetessé.
A szónokok belső érzésvilágát és meglátását képesek tökéletesen kifejezni.

Ez ragadja magával a közönséget, ez képes motiválni őket, és ez képes elkötelezni a hallgatóságot egy bizonyos ügy mellett.

Az íráshoz felhasznált Dom Barnard cikket itt találod.