20*20 élőben

20 másodpercenként automatikusan eltűnő oldalak, és mindössze 6 perc 40 másodpercen át. Nem egyszerű műfaj, de bizonyos dolgokat nagyon jól lehet vele gyakorolni 🙂

.

Tegnap végre volt alkalmam megvalósítani egy régi álmomat, eljutottam egy Pecha-Kucha estre. Ráadásul egy kerek évfordulót ünnepeltek éppen, ez volt a 20. ilyen hazai rendezvény. Maga a mozgalom japán építészektől származik, akik egyszer csak megunták a hosszadalmas, unalmas, lassú ppt-s előadásokat és valami gyors, pörgős dolgot szerettek volna helyette. Ebből született a műfaj, ahol a résztvevők 20 dián adnak elő, melyek 20 másodpercenként változnak. Tegnap 7 előadást láttam, nagyon vegyes tapasztalatokkal. (a hátsó sorba ültem, a legnehezebbet megtapasztalni :-)) Összességében jól éreztem magam, de azért nem tudtam nem szakmai szemmel nézni az eseményeket.

Mit is tapasztaltam?

  1. Előadásmód: Ebben a témában volt a legnagyobb szórás. Láttam lendületes, dinamikus, motivált előadót és szem lesütött, félénk, felolvasósat egyaránt. Kíváncsi lettem volna, hogyan gyakoroltak a résztvevők, néha úgy tűnt minta ott szembesültek volna a stílus nehézségeivel. Tanulság: Ennél a műfajnál különösen fontos a begyakorlás, a időgazdálkodás.
  2. Vizualizáció: Hát ez a terület sajnos problémás volt szinte mindenkinél. Valószínűleg legtöbben eredetileg laptopon dolgoztak, gyakoroltak. Ott még minden jól nézett ki. Ez élet azonban teljesen mást hozott az óriási térben kis vászonnal az egyik sarokban :-). Ráadásul előadóként (a vászon mellett állva) semmit sem érzékeltek abból, ami kínszenvedést okozott az utolsó sorokban:
    1. Miniatűr betűk (olvashatatlan szövegekkel)
    2. Részletgazdag képek, melyekben a részlet láthatatlanok voltak.
    3. Túlzsúfolt oldalak (van, ahol 5-6 kép is volt egyetlen oldalon)
    4. Kicsi képek (az oldal méretének 1/6-a alatt)
    5. Tanulság: Egy 200 fős előadásnál, mindent jelentősen túl kell méretezni. Ügyelni kell a várható távolságokra, a csökkenő színekre. (lego helyett duplo-val dolgozzunk :-))
  3. Logika-tartalom-üzenet: Ez volt a legkevésbé problémás terület, hiszen a legtöbben a szakmájukról adtak elő. Amiben volt némi hiányérzetem az a tiszta logikai ívek, üzenetek, az összefoglalások.
  4. Szpíker: Az én elvárásaim szerint a szpíker feladata egy ilyen esten a közönség „feltüzelése”, az előadók iránti érdeklődés egekbe emelése, az előadások közötti átvezetések érdekessé tétele. Bujdosó Attilán érezhető volt a rutin és szerintem nem kellene sok energia a színvonal további növelésére.

Vannak-e további tanulságok?

Pár gondolat/javaslat a szervezőknek:

  • Készítsenek jó tanácsokból álló kis könyvet pl az alábbi elemekkel:
    • Szövegek, betűméretek (mi alá nem szabad menni)
    • Képek használata (száma egy oldalon, felbontása, részletgazdagsága)
    • Ábrák, diagramok használata stb.
    • Ezzel a legtöbb vizualizációs probléma könnyen elkerülhető.
  • Kérjék el előre a résztvevők előadásait, így a nagyobb hibákat egyszerű lesz előre korrigálni.

Összefoglalva jó érzés volt részt venni egy ilyen rendezvényen. Szerintem további – nem túl jelentős-  energiabefektetéssel még tovább emelhető a színvonal. Várom a következőt.

dr. Z

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

Blog feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

0 válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük