Egy attraktív, jól kinéző slide elkészítése nem szabadna, hogy túl sok munkát jelentsen, pedig néha így van. Gyakran érezzük, hogy egy grafikus vagy egy jó prezentációs szoftver biztosan kihúzna a csávából. Pedig ez nem így van.

Elég csupán néhány hasznos tanácsot követni illetve ellesni másoktól, mint ahogyan annyi mesterség esetében.  (én legalább is erre gyakran látok példát a sportban)

Ezen tanácsok egyik leghíresebbike a Harmadolás szabálya, amely segít a képek kiválasztásában, szerkesztésében, elhelyezésében a fotósoknak, grafikusoknak vagy bárkinek, aki vizualizációval foglalkozik.

Ebben a cikkben megtanuljuk:

  • Mit jelent a Harmadolási szabály?
  • Hogyan használják a fotósok, grafikusok?

.

A harmadolás szabályának eredete, lényege

Már a középkori festők is tudatosan alkalmazták azt az elvet, miszerint a kép középpontjában elhelyezett téma a szemlélőben unalmas és egyhangú hatást kelt. A túlságosan a kép szélére került téma ellenben bizonytalan, egyensúlyát vesztett képi hatást kelt. A megoldás az úgynevezett “aranymetszés”. Ez az az elv, mely a legharmonikusabb és egyben a legérdekesebb hely kiválasztásában segít a képen a főtéma számára. Ez a középmező valamelyik harmada. Osszuk fel képzeletben a képmezőt két-két vonallal, három vízszintes, és három függőleges csíkra. Ha az így kapott vonalak vagy metszéspontjaik mentén helyezzük el a témát, máris eleget tettünk a harmadolási szabálynak.

.

PowerPoint ötlet: A template-re is vidd fel a Harmadolási szabálynak megfelelő vonalakat, így minden új oldalon segíteni fog a szerkesztésben.

Hogyan használják ezt a fotósok?

Szabály 1.  – A képed kulcselemeit a metszéspontokra helyezd el

Ez a kép jól mutatja a Harmadolási szabályt a gyakorlatban. A fa az egyik metszésponton van.

A középre helyezés helyett a fotósok és a festők is a bal felső metszéspontot kedvelik leginkább.

Még ha több elem is van egy képen a szemlélő szeme automatikusan a metszéspontokra fókuszál. A legjobb hatás eléréséhez ezekre a pontokra érdemes elhelyezni azt, amit ki akarok emelni.

Szabály2: – A fontos elemeket helyezd a horizontális metszéspontok közé

Kezdő fotósoknál előfordul, hogy a kép lényegi elemeit – pl. a horizontot – középre próbálják elhelyezni. Ez nem a legjobb megoldás.

Ezen a példán a fotós az alacsonyabb horizontális vonal mentén helyezte el a horizontot.

Ráadásul a felső horizont vonal kettéosztja az eget is, elválasztva a sötét felhőket a világosabbaktól.

Ez egész képet meghatározza a három eltérő szín dominanciája, a sötétkéktől a fehéren át a lovak barna színéig.

Szabály3 – A fontos elemeket helyezd a vertikális elemek közé

Jó példa erre Nancy Duarte slide:ology című könyve, melyről egy korábbi bejegyzésben már írtam.

A borítón jól látható, hogy nem csak a fotósok, hanem a dizájnerek is használják ezt a szabályt.

A fehér emberi sziluett teljesen a vertikális vonalon fekszik.

Szabály 4 – Helyezd a lényeges elemeket a metszéspontokra és az osztóvonalakra

Ezen a példán a felső horizontális vonalon fekszik a horizont.

Ezzel párhuzamosan a hölgy a jobb felső metszésponton fekszik, pontosabban a jobboldali vertikális vonalon. Ez az ábra jó példája a metszéspontok és a vonalak kombinált használatának.

A Harmadolási szabály valóban különbséget jelent?

Nem hiszel benne? Nem érzékelhető a különbség?

Amikor először hallottam én is így voltam vele. Elhatároztam hát, hogy kipróbálom egy tréningen a működését.

A tesztfotóm egy tájkép volt, amelyről négy verziót készítettem. Egy kis zoomolással és mozgatással négy eltérő felépítésű képet készítettem, amit mindjárt meg is mutatok. (Természetesen a tréningeken a segédvonalak nélkül használom :-))

  • Az „A” jelű esetében a fasor középre került.
  • A „B” jelű esetében a felső horizontális metszésvonalra
  • A „C” jelű esetében az alsó horizontális metszésvonalra

Miután megmutatom őket a résztvevőknek azt kérdezem tőlük, hogy melyik nekik a legszimpatikusabb.

Mi az eredmény?

A hallgatóság mindössze 5%-a választotta az „A” képet. Néhányan azt mondták, hogy a kép unalmas, másik azt érezték, hogy nem tudják mi a fontos a képen. A „B” és „C” képet közel azonos mértékben választották. Többen érdekesnek, fókuszáltnak mondták őket. Jól látható, hogy csak az „A” kép nem felel meg a harmadolási szabálynak.

Összefoglalva: a harmadolási szabályt használva olyan módszer birtokába kerülsz, amit a fotósok, filmrendezők, grafikusok használnak évtizedek óta. Használatával, sokkal profibb és szimpatikusabb képeket tudsz bemutatni.

De hogyan használjuk ezt pontosan a Powerpoint kapcsán? Ezt mutatom be a következő cikkemben.

dr. Z