Előadásod, illetve üzeneted nem ér semmit, ha az nem megy át a hallgatóság számára vagy nem kelti fel eléggé az érdeklődést. A történetmeséléssel a legbonyolultabb üzeneteidet is megértetheted a közönséggel. Tökéletes eszköz az üzenetérthetőség növelésére. Miért teszi könnyebben befogadhatóvá a témádat és hogyan használd kreatívan?

 

A történetmesélés útján olyasmit is kimondasz, amit egyébként nem. Ugyanis egyedül a sztori képes mélyen az agyba nyúlni, a száraz adattal ellentétben.

 

Ha Star Wars-t nézel, akkor Han Solonak érzed magad.

 

A sok száraz adat veszélye, hogy a közönség csak a hallottak értelmezésére fog figyelni – legalábbis a neurolingvisztika szerint (ez az emberi agyban lévő idegi mechanizmusok tudománya, melyek irányítják a nyelv megértését, produkcióját és elsajátítását).

A jól elmesélt személyes történetek hatásai azonban az agyban beindítják az oxitocin szintézisét, ezt pedig empátianövelő hatással bír.

Neked az előadásod során nem elsősorban a logikára kell hatnod: az érzelmeket szeretnéd aktiválni.

Sőt, jutalmazni a hallgatóságot.

Mert az idegi ingerületátvivő, a dopamin felel az örömérzetért.

Ezért a történetek iránti nyitottság jutalom és jutalom iránti vágyakozás is egyben. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi fog történni. A történeteken keresztül értjük meg a világot, és így lehet ránk hatni.

 

A történetmesélés jobban hat az agyra, mint a száraz információ.

  • Mert érzelmi töltettel bíró élmény ill. esemény hatására az agy dopamint szabadít fel.
  • A motoros, frontális és szenzoros kérget is aktivizálhatja az agyban (a száraz adatokkal ellentétben). Az agy olyan részét aktiválja a sztori, ami miatt képes a közönség saját élményként megélni mindazt.
  • A történetek során a hallgatóság a mesélőhöz hasonló agyi aktivitást mutat.

A jó történetnek David Ogilvy (reklámszakma egyik atyja) szerint van eleje, közepe és vége. Felismerhetőek a motivációk és olyan ismerős erők és karakterek, mint a sötétség és az ellenfél. (Még a márkáknak is történetet kell elmesélniük.)

 

Ogilvy a reklámokról c. könyvben olvashatsz Jospeph Campbell archetípus-modelljéről, melyet művében Az Ezerarcú Hősben tette közzé 1949-ben. Campbell egész életében a legendákat, mítoszokat kutatta; és arra a következtetésre jutott, hogy a történetek egyes kultúráktól függetlenül ismétlődnek (az ő 12 archetípusa ezeket a hasonló karaktereket írja le).

Pygmalion Henry Higginse
Gyűrűk Ura Gandalfja
Csillagok Háborúja Obi-Wan Kenobija

A Bölcs megtestesítői, akik egy hőst segítenek az útjukon során.

 

Tehát minden modellezhető és mankóként követhető.

Egy igazán érzelmekre ható és magával ragadó történet nemcsak emlékezetessé teszi saját magát, hanem a közönség viselkedését is megváltoztatja. Ezért fordul elő, hogy elfogadod azt, amit a történet mesélője átad neked (mert úgy érezed, hogy az a jó, helyes, elfogadott).

Ha Star Warst nézel, hirtelen te is Han Solonak érzed magad.

Jóval sikeresebben hathatsz az érzelmekre például akkor, ha az érzékszervekre ható szavakat és kifejezéseket használsz

Ezzel elérheted egy személyes történet elmesélésekor, hogy nagyobb eséllyel a befogadó fél is pontosan azt érezze, amit te szeretnél.

Ehhez olyan sztorikat és abban olyan szavakat, kifejezéseket, metaforákat szükséges használnod, amelyek az agyban aktiválják azokat a területeket, amik a különféle érzékszervi ingerek feldolgozásáért felelősek.

 

A sztorik közben ugyanis az előadó és a hallgató azonos rezgéshullámra kerül.
Ezért a hatásos történetek egyenesen a szívet célozzák: a világot mindig is a történetmesélők uralták.

Az érzelmekre hatás művészetét a filmek általában megfelelő időzítéssel, megfelelő helyválasztással, fényeffektusokkal és hanghatásokkal (halk audióval) érik el.

Neked ebben nehezebb dolgod van, a narratívád felépítésének ezért óriási szerepe van.

De te nem vagy valami nagy történetmesélő?

Tudtad? Statisztikák szerint az emberek közötti beszélgetések mintegy 65%-a sztorikból, történetekből, sőt pletykából áll.

Történetet mesélni nem nehéz, ha:

  • Ismered a közönséged.
  • Ismered a problémáját, vágyát (mit is akarsz neki majd üzenni)
  • Ismered a „fájdalomcsillapítód”, amivel te tudsz ezen segíteni neki.
  • Ismered az érzelmeket, amivel hatni tudsz a közönségedre.

Ha mindez megvan, akkor könnyedén tudsz narratívát teremteni.

Donald Miller, a StoryBrand vezérigazgatója a StoryBrand Messaging filterét (7 elem) vázolja fel, mellyel óriási vállalatok is képesek sikerrel átadni az üzeneteiket (Procter & Gamble, de a GreenPeace is hasonló modellt használ).

Donald Miller 7 fő eleme, melyet neked is célszerű mankóként követned:

1.Van egy karaktered.
2. Karakterednek van egy problémája.
3. Karaktered találkozik egy vezetővel.
4. Karatered kap tőle egy tervet, útmutatót.
5. Cselekvésre hívja fel.
6. A cselekvésre való felhívás eredménye, hogy…. (Itt az előtte-utána állapotból az után-on van a hangsúly.)
7. A nem cselekvés következménye (mi történik, ha a karakter nem cselekszik).

A történetmesélés általános receptje:

Van egy főhős, aki próbál elérni valamit, de nehézségekbe ütközik. Jön a probléma megoldása, ami valamilyen tanulságot hordoz. A Coca Colánál dolgozó Javier Sanchez Lamelas úgy fogalmazza mindezt meg: „a történetmesélés útján olyasmit is kimondasz, amit egyébként nem.”

De vajon kíváncsiak lesznek rád a hallgatók? Ha belebújsz a sikeres történetmesélők bőrébe, akkor biztosan.

 

Íme a sikeres történetmesélők 5 fő csoportja Carmine Gallo szerint

Létezik egy szuper könyv a történetmesélésről, amit érdemes elolvasnod. A legjobb történetmesélők példáit felhozva még Steve Jobs előadásának titkáról is igyekszik lerántani a leplet; sőt Gallo megpróbálta már részletesen elemezni a nyilvános beszéd működést is a TED-előadásokon keresztül.

Carmine Gallo maga is a történetmesélést használja fel a könyvben, hogy megmutassa a történetmesélés erejét.

Gallo szerint a sikeres történetmesélőknek 5 csoportja van:

  1. akik nevelnek, edukálnak minket,
  2.  akik motiválnak minket (valahogy minden értelmet nyer),
  3.  akik leegyszerűsítenek valamit a számunkra (egy történetet úgy egyszerűsítenek le, hogy játszi könnyedséggel befogadhatóvá és értelmezhetővé válik bárki számára)
  4. akik mozgalmat indítanak el,
  5.  akik buzdítanak, konkrétan tüzet lobbantanak bennünk (úgy beszélnek elképzeléseikről, termékeikről, hogy a hallgatóság is bizsergő vágyat érez, hogy azzal foglalkozzon; szenvedélyesekké tesznek).

Steve Jobs például az egyszerűsítés mestere volt, amikor az 5 GB-os apró iPodot úgy mutatta be, hogy ez itt „ezer dal a zsebedben”

 

Használd az Információ-rés elméletét, ha igazán hatásosan akarsz indítani

Komoly eredményeket érhetsz el abból kiindulva, hogy az emberek kíváncsiak.
Sőt, mindennél jobban vágynak a befejezetlen dolgok befejezésére.

A le nem zárt dolgok még a régi kapcsolatokat is sikeresen felhányják. Hiszen ki az, aki ne akarná tudni, hogy miért lett vége egy szerelmi kapcsolatnak.

Különösen, ha az illető egy szó nélkül szélnek állt. „Kell a lezárás, egyszerűen tudni akarjuk”. Még akkor is, ha már nincs jelentősége.

Mert a lezáratlan ügyek (inkább lezáratlan akták) olyan viszketést jelentenek a számunkra, amit muszáj vagyunk megvakarni.

 

Az információs szakadék elméletét használva extra kíváncsiságot gerjeszthetsz, miért is?

George Loewenstein az információs szakadék elméletével foglalkozott , amely a kíváncsiság hatásait tárja fel az agyban. Annak érdekében, hogy az olvasó odaragassza magát a történethez, a kíváncsiságnak valahol az agyban kell pattognia.

 

A kíváncsiság okot ad a fokozott figyelemre.

Loewenstein a tanulmányban azt mondta: “Az emberek úgy érzik, hézag van aközött amit tudnak, és aközött, amit tudni akarnak. A kínzó kíváncsiság egy motiváció, hogy az űrt megszüntessék. Ezért keresni kezdik a hiányzó információkat, fel akarják oldani a belső feszültséget.

Létrejön az információrés.
Ez pedig elég ahhoz, hogy úgy tapadjanak hozzá az adott témához, mint te a karácsonyi ajándékhoz 8 évesen. (Mindaddig, amíg meg nem kapják a választ.)

 

Hogyan használd a gyakorlatban?
Egy összefüggő, megoldást tartalmazó eseménysort vágj el a megoldás előtt; és máris kiváltod az érdeklődést a folytatásra. Ehhez elég, ha elsütsz egy kérdőjellel, ellentmondásokkal, vakmerő ígéretet hozó címadást is.

Mint ahogy a sikeres előadó sem annak születik, hanem azzá válik. A sikeres történetmesélők sem születnek annak, hanem azzá válnak. Ha szeretnéd a klassz és hatásos történetmesélés praktikáit a gyakorlatban is kipróbálni, gyere el a következő képzésünkre, márciusban (Fesztelen Előadó) .