Az agyra ható cseles módszer, amivel legyűrheted a közönség érdektelenségét az előadásodon

Mire kell figyelni egy előadás során? Alapvetően három dologra: az elejére, a végére, és az összes többire a kettő között.  Ezért ráz ki a hideg tőle talán téged is. Számos előadó kifelejt az előadásának képletéből egy igen fontos tényezőt, ami nélkül a céljait annyi esélye lesz elérni sok esetben, mint mozgássérült póknak kijutni a bozóttűzből: Mi köze van az érzelmeknek, a sztorinak és a hallgatóság figyelme „odaragasztásának” egymáshoz?

Talán nem szeretsz szerepelni, ezért nem is vállalsz semmilyen nyilvános tevékenységet.

Pedig kényelmetlen igazság az, hogy folyamatosan szerepelsz és kommunikálsz. Minden nap, minden szituációban: megjelenéseddel, statisztikai vagy egyéb szakmai kiadványoddal, életed történetével. És egy izzasztó prezentáció vagy meeting során az előadásoddal és listákkal zsúfolt prezentációddal.

Amit épp kiosztanak rád.
Izzasztó feladat előtt állva próbálsz repülőrajtot venni a végeredmény érdekében.

Mi is a célod vele?

  •  Hatást gyakorolj
  • Átadj egy gondolatmenetet
  • Meggyőz valakit
  • Motiválj
  • Befolyásolj
  • Lenyűgözz egy közönséget

Azonban számos előadó kifelejt az előadásának képletéből egy igen fontos tényezőt, ami nélkül a céljait annyi esélye lesz elérni sok esetben, mint mozgássérült pókban kijutni a bozóttűzből:

Az érzelmekre való hatást.

Ezért ne zúdíts egy rakás információt csupán a hallgatóságra

Egy előadás akkor ragadja meg elemi szinten a közönséged, ha érzelmi reakciót váltasz ki belőlük. Neked nem csupán a logikára kell hatnod: az érzelmeket akarod aktiválni.

A The New York Times egyik cikkében arról olvashatsz, hogy az agykutatások feltárják, mi történik a fejünkben, amikor részletes leírást, emlékezetes metaforát vagy „érzelmi cserét írunk le a karakterek között”.

Az agy a „klasszikus” nyelvi régiói, konkrét részei a Borca-terület (agy motoros beszédközpontja) illetve a Wernicke-terület (hallott beszéd értelmezése a feladata) aktivizálódik.

A NeuroImage folyóiratban 2006-ban megjelent tanulmány szerint spanyol kutatók egy kutatás során a résztvevőket arra kérték, hogy olyan szavakat olvassanak fel, amik semlegesek; valamint olyanokat, amik szaglással társulnak. Amíg agyukat egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) készülékkel vizsgálják.

A vizsgálatokkal igazolták, hogy az olyan egyszerű szavak, mint a „kulcs” vagy „szék” nem aktiválták azon részeket az agyban, mint a „kávé” vagy a „parfüm” szavak. Ugyanis ez utóbbiak a szaglásért felelős részeket is aktiválták. A szó felidézte bennük az illatot, a semleges szavaknak viszont nem volt különösebb illata.

De van itt még más is.

Szöveges metaforákkal az érzelmekre hatni?

Az Emory Egyetem kutatói a Brain & Language-ban beszámoltak arról, hogy amikor a laboratóriumi alanyok szöveges metaforát olvastak, a szenzoros kéreg – felelős a textúra érintésérzékelésért- aktívvá vált.

Tehát aktívabbá vált az olyan kifejezések hallatán mint „Az énekesnek bársonyos hangja volt”, de az olyan kifejezésekre mint „Az énekesnek volt egy kellemes hangja” azonban nem. Azok a szavak, amik a textúrára utalnak (tapintással érzékelt élmény, infó), az agynak az érintés értelmezéséért felelős területeit is aktiválják.

Akár csak a hasonlat…

A 7blog.hu egyik cikkében pl. arról olvashatsz, hogy a szerző miként igyekszik egy hétköznapi hasonlattal az olvasó fejébe verni, hogy az alábbi kérdésére miért az adott választ kapja.

És miért ne várja el, hogy egy szakmán belül (ahol vannak részterületek) egyetlen ember mindenhez értsen:

„Zseniális a marketingesem, egyedül megcsinál mindent – mégsem haladunk. Miért?

Zseniális a sebészem, egyedül altatott, megműtött, asszisztált magának, CT-t csinált és közben elemezte az EKG-mat – mégsem maradtam életben… (De legalább egyedül Ő boncolt, nem valami rühes idegen…)”

A szavak nem csupán szavak.

Amikor halljuk őket, akkor az agyunkban a hallás utáni beszédértésért felelős részre hatnak.
A savanyú tej valóban savanyú.
De a savanyú képpel ülsz az irodában már semmi köze, hogy milyen az arcod. A hallott infó értelmezéséért felelős.
Beindítja az agyadat.

A rakás száraz adat veszélye, hogy a közönség csak a hallottak értelmezésére fog figyelni – legalábbis a neurolingvisztika szerint (az emberi agyban lévő idegi mechanizmusok tudománya, melyek irányítják a nyelv megértését, produkcióját és elsajátítását).

Nos igen a száraz adatok, ismerős lehet.

Emlékszel még a suliban a legunalmasabb és legérdekesebb tanárodra?

Csak idézd fel egy pillanatra.

Jó tudom, hogy nem csinálsz semmit, szóval megvárom.

Ugye elevenen élnek benned a tanárok?

Gyerekkorunk óta arra vagyunk programozva, hogy imádjuk a meséket és a sztorikat. Ezért vágtunk le egy gigantikus hisztit is esténként, ha anyukánk nem mesélt nekünk lefekvés előtt.

Majd jött a suli és minden olyan sótlan lett. Keserű tapasztalt volt egy kémia vagy történelemóra is.

Az unalmas tanórák következménye, hogy a tanévzáró másnapjától már azt se tudtad az oklevelet hova hánytad el, irány a Balcsi; miközben az asztalon szomorúan árválkodott a kötelező olvasmányok listája.

Ahogy egyre magasabbra kúsztak a higanyszálak júniusban, kezdted vágni a centiket.

 Egy tanár feladata, hogy az anyagot leadja, vagy akár mondhatnánk úgy is, eladja a diákoknak.

A kell és muszáj tanulni még senkiből nem vált ki ropógosan friss érdeklődést.

A tudni és érdeklődi egy anyag iránt korántsem ugyanaz. A dátumok, nevek, képletek, számadatok még senkiből nem váltják ki azt, hogy azon melegében felgyűrje az ingujját és két lábbal nekiálljon nyomni a gázt a frissen megszerzett tudásával.

A jól elmesélt személyes történetek hatása azonban az agyban beindítják az oxitocin szintézisét, ezt pedig empátianövelő hatással bír. Mennyivel érdekfeszítőbb lenne egy tanóra sok-sok történettel megtoldva.

Miért fontos az empátia előadóként az esetedben?

Mert előadóként empatikus képességekkel szükséges rendelkezned, hogy tudd, a közönséged mit fog érezni az általad elmondott szavak hallatán. Ebből tudod, hogy milyen reakciókat váltasz ki belőlük, és ezt hogyan fordíthatod a javadra.

Az érzékszervekre ható szavakkal pl. sikeresebben hathatsz az érzelmekre; nagyobb eséllyel éred el, hogy a befogadó fél pontosan azt érezze, amit szeretnél.

Akármilyen látványosan ábrázolod egy kutatás eredményeit egy preziben, ppt-ben, a prezentációdat és előadásodat felfalja egy személyes történettel megspékelt sztori.

A szívhez ugyanis a történeteken keresztül vezet az út.

Miért működik a sztorizás, és miért annyira hatékony a történetmesélés?

A sztorik közben az előadó és a hallgató azonos rezgéshullámra kerül. A hatásos történetek egyenesen a szívet célozzák. Egy meetingen a döntéshozatal során sem másodlagos.

Mert dönteni elsősorban érzelmek alapján döntünk. Másodsorban támasztjuk alá racionális érvekkel a döntésünket.

A jó sztorik mindig lenyűgöznek.

Így azok az előadók is, akik színes történetekkel sózzák meg a prezentációjukat. Ma nem elég, ha unalmas tanár vagy. Azaz informatív előadó.

Még a SAP, a világ legnagyobb vállalatirányítási rendszerfejlesztője is ma már történetmesélőkkel dolgozik a hatásos esettanulmányok eszközével.

Tanuld meg te is a történetmesélés és a hatásos, unalmat nélkülöző előadások prezentálását. Gyere el a Budapest Bussiness Branch ToastMasters Klubba, valamint vedd meg az Előadók, Tehát vagyok könyvemet is, mely valódi gyakorlatokat is tartalmaz.

Tudom, hogy azok közül, akik ezt a cikket olvassák, talán csak minden harmadiknak lesz elég bátorság belevágni a sikeresebb előadás küldetésébe, nekik tudok segíteni. Te döntöd el, hogy köztük leszel-e.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

Blog feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

4 válasz

  1. Visszajelzés: A sztorik hatalma

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük