Ezen sorozatban olyan embereket szeretnék bemutatni, akit sokat tesznek azért, hogy a magas szintű prezentációs kultúra minél stabilabb és elérhetőbb része legyen az életünknek. Kaszás György az egyik legnépszerűbb hazai előadó. És hogy mi a titka? Miben hisz? Erről a következő sorokban olvashatsz.

.

Hogyan lehetne pár mondatban  leírni a prezentációs munkádat/szenvedélyedet?

Mióta csinálod?  Hogyan kezdődött el az egész? (mi a sztorid:-))

18 éven keresztül dolgoztam a nemzetközi reklámüzlet területén, pontosabban egy amerikai székhelyű, worldwide reklámügynökség-hálózat budapesti irodájának vezető kreatívigazgatójaként. Majd saját cégem, az UpGrade Communications keretein belül folytattam, és folytatom ma is. Mint tudod, a reklámszakma egyik kötőszava a prezentáció, mint olyan. Komolyabban fogalmazva: a magad és a munkád egyedüli eladási fóruma a prezentáció. Hiába a tiéd a legjobb kampány, a legkreatívabb ötlet, ha nem tudod elfogadtatni, akkor jó, ha időben elindulsz a legközelebb eső kukák felé valami puhább hullámpapírt keresni magadnak éjszakára. Mert pénzt, azt biztosan nem fogsz keresni.

Reklámkarrierem kezdetétől fogva publikálok rendszeresen, és tartok szakmai fórumokon előadásokat. Az ügynökségen körülbelül az utolsó 10 évemben kezdtem el tréningeket tartani kreatív gondolkodás, illetve nyilvános beszéd, prezentáció témákban. Megszereztem néhány nemzetközi tréneri certifikációt (pl. Edward de Bono Hatszín kalap és Oldalirányú gondolkodás módszerei, MindMapping, HBDI), és ezeket a tudásaimat is beépítettem az egyén – többek között a prezentáció témájú –  tréningjeimbe. Tavaly ősszel a Dft megbízásából  Győzd meg a moait címmel egy öt részes mesterkurzust tartottam. Most ősszel Prezentációmánia címmel egy négy részes nyílt kurzust vezetek a Kreatív felkérésére. Mára többféle prezentáció-tréningem is van (például a teljes témakört felölelő anyag, vagy a felkészülés, az előadás, továbbá a technikai háttér/animációk terén).

Mi motivál Téged abban, amit csinálsz? Mi okozza az igazi flow-élményt számodra?

Erre kérdésre nem tudok mást felelni, mint azt, hogy érdekel, egyszerűen érdekel a téma. Látom az általános prezentációs színvonal és tudás hihetetlenül alacsony szintjét, és azt gondolom, hogy ez nem maradhat mindig így. Tenni kell valamit – lehetőleg minél többet – azoknak, akiknek van valami lövésük arról, hogy miképpen is kellene kinéznie egy prezentációnak 2011-ben. És a flow? Az magától megjön akkor, amikor egy prezentáció előkészítésén, megírásán dolgozom, amikor fellépek a pódiumra, amiikor tréninget vagy coachingot tartok. Flow nélkül itt nem lehet megmaradni. És – teszem hozzá – pont a flow hiánya az, ami egy-egy gyenge prezentálót egy félórás prezentációja alatt évekkel képes megöregíteni. (Ennél csak a hallgatósága vénül gyorsabban.)

Szerinted mitől jó egy előadás?

Meggyőződésem, hogy ez nem szubjektív megítélés kérdése. Egy előadás akkor jó, ha pontosan a mindenkori hallgatóságnak szól, méghozzá úgy, hogy ezt ők is így érzik. Akarom-e holnap is látni ezt az előadót? – kérdi magától a hallgató. És ha a válasza igen, akkor az előadás jó volt.

Szerinted hogyan lehetne a hazai előadások/előadók (pl. konferenciák) gyakran élvezhetetlenül alacsony szintjét növelni?

Először is sokkal kevesebb ilyen eseményt kellene megrendezni. Sok a rendezvény-eszkimó, és aránytalanul kevés az előadó-fóka. Azután a rendezőknek alapjaiban meg kellene változtatniuk az előadókkal kapcsolatos attitűdjüket. Mert mi megy manapság? Ha belegondolsz, azt látod, hogy a rendezvénygazdák mindenre nagy figyelmet és meglehetős anyagiakat szentelnek: a helyszín, az enni-innivaló, a dekoráció, a hosztesszek stb. Egy valamit tolnak a háttérbe: az előadók személyét. Őket 99%-ban ingyenes alapon kérik fel. Na már most. Miért is megy el a közönség egy konferenciára? A székekért? A miniszoknyás ajtónálló kislányokért? A kajáért? Egy frászt. A tartalomért. Ki szervírozza a tartalmat (elvileg)? Az előadó. A helyzet tehát az, hogy a konferencia legfontosabb kellékéért a rendezők nem hajlandóak fizetni. És cserébe kapják is azt, amit kapnak. Elviselhetetlen előadásokat, gáz előadókat. Ismerek olyan, azóta már szerencsére becsődölt úgynevezett szakmai konferenciasorozatot, melynek tulajdonosa azzal az első számú szabállyal vágott bele az üzletébe, hogy “az előadókat ingyenesen lenyúlom”. Én, mint előadó nem értem, hogy mi motiválhatna engem abban, hogy egy üzleti vállalkozásként megrendezett konferencia-előadásra heteket készüljek, majd ingyen adjak ott elő, és növeljem ezzel a mosolygós, teltkarcsú tulaj bevételét.

Összegezve: kiváló előadókat kell felkérni, méghozzá a munkájukat teljesen kompenzáló díjazásért. Mert ami olcsó, az annyit is ér.

És ha már itt tartunk: az előadói rendezvényeknek szakmai/előadói rendezővel, igazgatóval is kellene rendelkeznie. Olyasvalakinek, aki – szintén megbízásos, üzleti alapon – felel a programmenedzsmentért és az előadók teljesítményéért.

Véleményed szerint mi az emberek fejlődésének a titka?

Ha a kérdés az előadói fejlődésre vonatkozik, akkor a titok nem titok. Önképzés, tréning, coaching. Ez a három módszer az, amely előre visz.

Mit tudsz tenni egy motiválatlan emberrel, aki eljön a programodra?

Ha hiszed, ha nem, hála Istennek ilyen problémám még nem volt se előadáson, se tréningen. Aki eljön egy-egy ilyen programra, az önként teszi, sőt fizet is érte. Semmi oka nincs arra, hogy passzív vagy aktív ellenállóként viselkedjen. Kreatívvezetőként persze sokszor találkoztam a motiváció hiányával mind a munkatársaimnál, mind az üzleti partnereknél. Ezekre az esetekre természetesen nem volt egyen-módszer. Itt jött elő az improvizatív kreativitás szükségessége.

Te hogyan fejleszted magad? Mik a Te személyes céljaid?

Ami engem illet, olyan vagyok, mint a Móricka, akinek mindenről “az” jut az eszébe. Csak nálam az “az” szakmai aspektusokat jelent. Bármit látok, hallok, ami bárhogyan kapcsolható egyik vagy másik kedvenc témámhoz, abban nyugodt lehetsz, hogy azonnal kapcsolom is. Ezen felül tanulok. Ha érdekel egy-egy tréneri képzés, elmegyek rá, elvégzem. Könyveket olvasok, internetet böngészek. Rendszeresen elemzem az alkalmanként nyújtott teljesítményemet. Igen jó önképzés a tréning- és könyvírás is.

A személyes céljaim? Színvonalas képzéseket kidolgozni és megtartani. Könyveket írni. Majd, amikor a mostanra elmondhatatlanul leromlott reklámszakmai állapotok konszolidálódnak (ennek az ideje még csak meg sem jósolható), akkor egy ügynökség kebelén belül ismét felépíteni egy offline-online reklámalkotói csapatot, és azzal piacvezetővé válni.

Vannak példaképeid? Kik ők és miért?

Példaképeim nincsenek, és ez nem az önhittség jele nálam. A példakép az olyan, mint amikor, mondjuk a kissrác a grundon azt mondja, hogy ő egyszer majd Puskás Öcsi lesz. Én nem szeretnék senki más lenni. Elég nekem magamnak lennem. Ellenben igyekszem mindenkitől minden hasznosat eltanulni, átvenni. Legyen az de Bono, Steve Jobs, vagy a sarki zöldséges. (Hoppsz, nincs is a sarkon zöldséges…)

Hogyan látod az internet szerepét a munkádban?

Alapvető. Az internet nélkül sehol nem lennék. Nem tudnék dolgozni. Nem tudnék kommunikálni. Nem tudnék informálódni. Tanulni. A könyveket leszámítva nem folytatok papír alapú kommunikációt. És még egy: a marketingkommunikáció combos ága az online. Számomra kihagyhatatlan.

Powerpoint? Prezi.com? Vagy klasszikus retorika?

A megszokott munkaeszközöm a PPT, emellett a Prezisekkel is kapcsolatban állok.

Ha 3 év múlva beszélgetünk, akkor mit mondasz majd az eltelt 3 évről?

Ne politizáljunk, maradjunk az eredeti témánknál, ha kérhetném. 🙂 Hogy mit mondok akkor, visszatekintve? Az attól függ, milyen lesz a következő három év. De sajnos abban a helyzetben vagyok, hogy azt sem tudhatom, milyen lesz a következő három hónap. Ilyen napokat élünk.

Kaszás György

0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.