Ősi népi megfigyelés, hogy az előadások kezdésének hatásossága erős korrelációt mutat az egész szinvonalával. Átfogalmazva, amikor egyedi a kezdés, akkor az előadás is az lesz, legalább is ebben az 5%-ban.

A maradék 95%-ban “bűnösen gyenge” kezdéseket látok süllyedő folytatással. Ebből következik, hogy csináljunk jó kezdést és akkor talán az előadás is jó lesz. Nézzük meg hát a leggyakoribb kezdéseket.

Előtte egy fontos gondolat: A hatásos kezdést mindig a legvégén készítjük!, amikor már megvan az üzenet, a szerkezet.

1.Történetmesélés: Egyértelműen az elsőszámú kezdés, mert több jótékony hatása is van. A legfontosabb, hogy nem kell betanulni és nem lehet benne hibázni, mert belülről jön és nem mesterséges. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy  a saját történetek arra késztetnek, hogy gesztusokkkal is kísérjük őket, szemben a száraz adatokkal. Így az előadásunk már az elején élő, emberi lesz, érzelmekkel. Innen már könnyű győzni. Sokszor a prezentáció készítésének körülményei adják a kezdést (“amikor erre készültünk….”), vagy az odaút történése (..idefelé jövet….), de persze a legerősebb, ha az üzenethez találuk történetet. A legjobb, ha a sajátunk, de a viccekből is lehet jókat csinálni.

2. Érdekes adat: Főleg a férfiak imádják az érdekes adatokat, statisztikákat.  Vegyük ki például az érdekesebb, de ismeretlenebb adatokat és kérdezzük meg a közönséget. 

3.Kérdés: A kérdéssel nyitás számos előnnyel rendelkezik. Azonnal aktivizálja, bevonja a hallgatóságot, jelzi hogy itt figyelni kell. Sokszor az információgyűjtés eszköze (…ki ért eggyet azzal?…), vagy megelőző információ (….ki látta az XY filmet….).

A legjobb eszköz, ha egy történetet meséltek, benne érdekes adattal, majd a végén egy jó kérdéssel. 🙂

 

0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.