Minden gondolatod annyi ér, amennyire képes vagy szavakká formálni és azokat eljuttatni a hallgatóságodhoz. Ehhez nincsenek titkok, csak fel nem használt építőkockák a legóépítés során. Mert az előadásod egy „legójáték”, melyben minden apró részletnek jelentős szerepe van. A legismertebb szónokok közös jellemzője, hogy tudják azt is, hogy miként kell nekiugrani egy előadásnak. Mert minden szereplésed során minimum három területen ítéletet mond feletted a közönséged.
Az előadásod a névjegykártyád.
Nem véletlenül izzadsz aznap, amikor ki kell állnod a színpadra, a csekély szorongástól a szőnyegbombázásszerű félelemcsomagokig minden apró érzelmi hullám arra emlékeztet: a beszédednek tétje van.
Nem kevés.
Van egy közönség adott létszámmal, egy rendelkezésre álló időintervallum, te pedig szeretnéd megtölteni értékes percekkel, fókuszált figyelemmel és a közönség tapsviharával?
Talán te is ráálltál már az élőbeszéd ösvényeire, hogy végigmenj rajta anélkül, hogy orra buknál.
Eközben talán izgulsz, mert „mit fognak szólni”.
Nem akarsz leégni, az olyan ciki.
Izgulsz, mert tétje van a megszólalásodnak.
A hallgatóságod pedig véleményt formál rólad; arról, hogy:
- felkészült vagy-e;
- hiteles vagy-e;
- ki tudsz-e váltani bennük bármilyen pozitív reakciót is, azaz megtud-e érinteni őket.
Vajon milyen huzatot hagysz magad után?
Nos, ebben jelentős szerepe van a beszéded felépítésének, akár a kezdésnek. De tekerjünk egy kicsit vissza oda, hogy szeretnél elkerülni egy csontszáraz előadást, a tömeggyilkos diákkal.
Épp felkészülsz.
Magyarország az ezer jó gondolat országa, de itt gyakran megállunk, pedig „nem elég tojást tojni, kotkodálni is kell”.
Hiszek benne, hogy “Előadni, bárki tud”, mert ez nem születési előjog, csupán okosan megvalósított gyakorlás és felkészülés kérdése.
Prezentációs szakértőként, Tedx felkészítőként és előadóként hiszek abban, hogy bárki ki tud törni a saját szavainak börtönéből és elérni a flow-érzést a színpadon is.
Te is.
De ehhez nem csupán önbizalom szükséges, de egy hatásos beszéd 0-ról történő felépítésének tudása is.
De mi a jó előadás titka, a szuperképlete – milyen út vezet egy gondolat megszületésétől az előadás utáni tapsviharig?
A tapsviharig vezető út a beszédstratégia, a vizualizáció, az előadásmód köveivel van kikövezve.
Minden „siker gyökere” viszont: az ötleted.
Az üzeneted.
A gondolatod.
Ha ez bűnösen gyenge, máris hátránnyal indulsz az emlékezetes előadás maratonján.
A sikeres beszédtéma kiválasztásának három titkos összetevőjéről írtam korábbi cikkemben, itt megtalálod segítségképpen.
Hatni szeretnél a közönségedre?
Sokunk úgy véli, hogy emberek racionálisak, és nem hatnak rájuk az „érzelmekre ható” történetek vagy példák – akár egy vállalati prezentációról legyen is szó. Azonban Daniel Kahneman, pszichológusként közgazdasági Nobel – díjat kapó tudós bebizonyította, hogy a valóságban az emberek egyáltalán nem racionálisan döntenek.
(Erről szól a „Gyors és lassú gondolkodás” című könyve.)
Amos Tverskyvel együtt, e két pszichológus a közgazdaságtudomány egy új ágának, az ún. viselkedési közgazdaságtannak az alapjait vetette meg. Miszerint az emberi gondolkodást két rendszer kontrollálja:
- egy gyors/intuitív
- és egy lassú/logikus.
A lassú rengeteg „üzemanyagot használ fel” bennünk. Agymunka a javából. Az agyunk komplex döntéseknél használja, ami kognitív szempontból megterhelő (objektívebb döntések meghozatalának alapja).
Előbbi, a gyors viszont éppen ezért lustább, mely nem mérlegel. Az azonnali, zsigeri döntésekért felel. Kahneman szerint a döntéseink 90%-ért a gyors gondolkodásmód felel.
Az erőfeszítések mindig negatívan befolyásolják a figyelmünket. Ha kényszer szükséges esetedben egy tevékenység elvégzéséhez, akkor sokkal kisebb eséllyel lesz önkontrollod a következő döntési szituációban.
Az összetett szellemi erőfeszítést igénylő feladatok éppen ezért csökkentik a vércukorszintünket is (nézd meg az adatokkal telezsúfolt ppt vetítése után a közönségedet).
Rögzült gondolattársításokkal, előítéletekkel rendelkezünk.
Mire gondolok?
Egy idős ember egyértelműen korlátozott mozgással rendelkezik (pedig lehet egy olimpikon is, kicsattanó egészséggel), és a sok pénz pedig a boldog, kiegyensúlyozott, önálló lábakon álló életet jelenti.
A kapcsolat nem feltétlenül létezik ezek között automatikusan, lusta agyunk mégis egyszerűsít.
A gyors gondolkodás ugyanis elnyomja bennünk a kételyeket, és arra sarkallnak, hogy olyan gondolatokkal vegyük magunk körül, amik a legszorosabban kötődnek az aktuális történésekhez.
Agyunk képes a leggyorsabban elérhető, gyakran téves következtetésekre.
Ha igaz állításokat sorolunk fel és utána egy hamisat szúrunk be a felsorolásba, akkor a hamis állítást igazabbnak érzékeljük. Jóval igazabbnak, mintha kontextus nélkül hoztuk volna fel.
Ennek oka, hogy a túl bonyolult kérdések esetén az agyunk próbál tehermentesíteni. Máris jön a helyettesítő kérdés a bonyolult kérdés helyett és más szempontot veszünk figyelembe, ami gyakran nem is releváns a döntés meghozásához.
Előadók, politikusok beszédei során a hitelességüket, alkalmasságukat egy feladatra vagy szakmai kompetenciájukat nem tudjuk egyszerűen megítélni (ennyire nem vagyunk otthon a témában), ezért retorikai képességei, megjelenése alapján döntünk.
Ez a gyors gondolkodás csapdája.
DE hogyan fordítsd a gyors gondolkodást a javadra?
Az előzetes inger előkészíti a későbbi ingerre adott választ. Úgy hívjuk ezt, hogy előfeszítés. Ezt kihasználva viszont úgy adhatunk konklúziót a közönség számára, hogy azt ő maga vonja le, nem pedig te adod a szájába.
Ezt a fő üzenetet, konklúziót szükséges a beszéded megszületésének legelején 0. pontként meghatároznod.
Felkészítőként több ezer előadónak segítettem már a témaválasztásodban, hogy megtalálják, hogy mitől lesz a bennük rejlő üzenet valóban gondolatébresztő, szórakoztató, intenzív és inspiráló élmény.
Mert az üzenetből indul ki minden más
A prezentáció ugyanis nem egy lineáris folyamat, mely egy ppt- megnyitásával kezdődik el. Hanem az üzeneted szolgálata. Vagy inkább szolgálója.
Ehhez addig „legózol” a darabokkal fejben, papíron, amíg össze nem áll a tökéletes prezentációd.
Egy-egy fontos előadás esetében jómagam hetekkel korábban elkezdek anyagokat gyűjteni és gondolkozni a koncepción. A megszerzett információkat csoportosítom és meghatározom, hogy az egyes kategóriákhoz milyen üzenetek tartoznak.
Mivel egy kerek történet is klassz módszer tud lenni az előfeszítésre, ezért keresem azt is, hogy a témákhoz milyen sztorik illenek majd, és milyen egyéb eszközökkel teszem azt érdekessé.
Mert ma a történeteken keresztül értjük meg a világot és így lehet hatni ránk. A tudatosan előadott történet bizalmat ébreszt, kapcsolatot teremt, közös hullámhosszra helyez a hallgatósággal. A legösszetettebb témát is érthetővé és átélhetővé teszi.
Motivál, inspirál.
Olykor bonyolultabb üzeneteidet is megértetheted a közönséggel. Tökéletes eszköz az üzenetérthetőség növelésére.
Az érzelmi tartalmú karaktervezérelt történetekkel a kulcsfontosságú pontokat és információkat tökéletesebb értetheted meg, és visszaidézhetőbbé teheted azt. Emlékezetessé tesznek.
Majd jön a vizualizáció és a képkeresés/képátalakítás időigényes munkája, fűszerezve egy kis üzenetközpontú táblázat vagy ábrakészítéssel. Ha kész, akkor jöhet a gyakorlás.
A hatásos előadásod kezdeti startja a fejedben indul el
Ez azt jelenti, hogy akár hetekkel korábban végiggondolod a témát és keresed az érzelmi kötődést, a konklúziót.
Mert erre fogod kihegyezni a beszédedet. Amikor látszik, hogy hová szeretnél kilyukadni, összeszeded a különböző pontokhoz a meglévő technológiákat.
Ezt szolgálja majd a kezdésed is: vagy rövid, meghökkentő kezdet (érdekes adat, pár szó) vagy egy történet felvázolása.
Az előadások elmaradt erős kezdései determinálják az egész prezentáció színvonalát. Amikor egyedi a kezdés, akkor az előadás is az lesz, legalább is abban az 5%-ban, amikor van hatásos kezdés.
A maradék 95%-ban “bűnösen gyenge” alacsony szintű indítások indulnak útnak egy erősen süllyedő folytatással.
Az utóbbi időkben szokássá vált a prezentációkat jelentésként megírni, nem pedig előadni: sztorik helyett száraz infórmációdömping.
Holott a jelentést szétküldeni szokás, míg a prezentációt előadni. A jelentés információkat szállít, míg a sztori élményeket termel.
A felkészüléshez hoztam neked egy inspiratív példát:
Hogyan készül fel profi karizmatikus előadó az előadására? Reisz Róberttel folytatott interjúmat ajánlom figyelmedbe.
Mi alapján állítok én neked ilyeneket?
2003 óta segítek megtalálni az előadóknak a saját, magabiztos hangjukat, ez a szám mára meghaladja már az 5.000-t.
2009 óta írom a DrPrezi.hu és Prezimagyarul.hu elnevezésű blogjaimat. 2012 óta készítek fel előadókat (több, mint 50 fő) TEDx konferenciákra, sőt én magam is adtam már elő itt.
2013-ban alapítottam meg az első hazai nyelvű Toastmasters retorika klubot PestBeszéd néven, amit azóta számos követett.
Olyan cégekkel dolgoztam együtt, mint a Magyar Telekom, Tesco, Bosch, OTP, Schneider Eletric, McDonalds, GSK, Tchibo, Nestlé, Erste Bank.
Gyere el egy Toastmasters Klubba és légy magabiztosabb, élvezetesebb és sikeresebb előadó. Egy családias, gyakorlás alapú és a fejlődésedet támogató légkörben valósíthatod meg mindezt.
