William James amerikai pszichológus szerint: Az érzelmeket nem mindig vizsgáljuk/magyarázzuk meg azonnal, de mindig azonnali cselekvéshez vezetnek vagy cselekvésre késztetnek minket.

Az érzelmek – legyen szó félelemről vagy szeretetről, szánalomról vagy haragról – erőteljes motivációi a közönségnek. Egy érzelmileg megfelelően befolyásolt közönség hajlamosabb elfogadni az érveléseid és a szavaidnak megfelelően cselekedni. Ha képes vagy növelni az érzelmi vonzerődet, akkor jelentősen növelni tudod előadói hatékonyságodat is.

Ebben a cikkünkben (mely Andrew Dlugan cikksorozata alapján készült) a figyelmünket a Pathosra fordítjuk és az érzelmek nyilvános, meggyőző beszédekben betöltött szerepét tárgyaljuk.

Mi a Pathos?

Kezdjük a definícióval: a Pathos szó a görög szenvedés vagy tapasztalat szavakból ered.

A magyar nyelvben hasonló eredetűek a következő szavak:

  • Pathogen és patológia: a betegségek forrásait jelenti
  • Az empátia: másokkal való együttérzés képessége
  • A szimpátia: is az együttérzéshez hasonló képességet fejez ki, általában valamilyen negatív érzelemmel összefüggésben úgy mint fájdalom vagy szomorúság
  • Antipátia: erős negatív érzelmet fejez ki valaki iránt
  • Patetikus: valami, ha szánalom vagy megvetés érzését váltja ki.

Ezek a kapcsolódó szavak mind az élmény vagy érzelem kifejezését szolgálják. Előadóként a cél a közös érzelmek, együttérzés élményének megteremtése a közönséggel. A Pathos azt a képességet fejezi ki, amelynek segítségével érzelmeket ébresztesz a közönségben és ezeket összekapcsolod a mondanivalóddal.

Pathos: Érzelmek felkeltése a közönségben

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen érzelmeket tudunk felkelteni a hallgatóságban. Tapasztalataim szerint bármilyet, de érdemes ezt tudatosan irányítani.

Számos érzelmekkel kapcsolatos elmélet létezik. A filozófusok és a pszichológusok évezredek óta osztályozzák, kategorizálják az érzelmeket.

Persze ebben is Arisztotelész volt az első. A következő hét érzelem csoportot határozta meg ellentétpárok felállításával:

  1. Harag és nyugodtság
  2. Barátság és ellenségeskedés
  3. Félelem és magabiztosság
  4. Szégyen és büszkeség
  5. Kedvesség és undokság
  6. Szánalom és felháborodás
  7. Irigység és versengés

Összehasonlítás kedvéért egy huszadik századi pszichológus Robert Plutchik felállított egy nyolc alap és nyolc haladó érzelemből álló listát. Ő is ellentétpárokba rendezte őket.

  • Alap érzelmek
    • Élvezet – Szomorúság
    • Bizalom – Utálat
    • Félelem – Harag
    • Meglepetés – Megérzés
  • Haladó érzelmek
    • Optimizmus – Csalódás
    • Szeretet – Bűntudat
    • Alázatosság – Megvetés
    • Tisztelet – Agresszivitás

Nem az a fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő csoportosítást, jóllehet nem is biztos, hogy létezik megfelelő csoportosítás. Ehelyett egy meggyőző előadó céljai a következőek:

  1. figyelj oda az érzelmek széles skálájára,
  2. döntsd el, hogy milyen érzelmet szeretnél felkelteni és
  3. tanuld meg, hogy ezt hogyan tudod elérni!

Pathos: Minek egyáltalán érzelmeket felkelteni?

Ha az érzelmek felkeltése lenne a végső cél, akkor meglehetősen haszontalan lenne erőfeszítéseket tenni érte. Véletlenszerűen befolyásolni a közönség érzelmeit élvezet vagy félelem irányába önmagában nem vezet sehova.

Arisztotelész tudta, hogy az érzelmeket a fő mondanivaló szolgálatába kell állítani. Például elmondja, hogy mi a harag és hogy mitől lesz valaki mérges. Aztán arra buzdítja az előadókat, hogy társítsák ezt a haragot valakinek az ellenfelével

[…] világos, hogy szükséges lehet egy beszédben olyan érzelmi állapotba hozni a közönséget, hogy hajlamossá váljanak kimutatni a dühüket és az ellenfeleiket tenni felelőssé azokért a dolgokért, melyek éppenséggel magának a dühnek a forrásai, és ezek olyan emberek legyenek, akik ellen jogosan irányul a düh.

Magyarul, érd el, hogy a közönség dühös legyen és irányítsd a dühöt az ellenfeledre. Ha a közönséged dühös az ellenfeledre, fogékonyabbak lesznek az ötleteidre.

Ugyan úgy, mint ahogyan a magas Ethos segít meggyőzni a közönséget, a Pathos is fogékonyabbá és meggyőzhetőbbé teszi őket. Azzal, hogy érzelmi kapcsolatot alakítasz ki a közönségeddel:

  • A hallgatóság könnyebben megérti az álláspontodat (az közös érzelmi élmény segítségével)
  • Hajlamosabbak lesznek elfogadni az állításaidat
  • Hajlamosabbak lesznek kérésednek megfelelően cselekedni

Pozitív érzelmek versus negatív érzelmek

„Ha jól használod a Pathos-t a közönséged ugyan azt fogja érezni amit te. Érezni fogják a fájdalmat, az élvezetet, a reményt, és a félelmet a történeteid szereplőitől. Nem lesznek tovább passzív hallgatók. Motiválva lesznek, hogy cselekedjenek.”

Minden érzelem egyenlő? Magyarul bármelyik érzelem megteszi? Egyformán elfogadják a mondanivalómat, ha meglepetést okozok nekik, vagy ha feldühítem őket?

Nem. A felkeltett érzelmeknek alkalmazkodniuk kell a kontextushoz. Általánosságban azt akarjuk, hogy a közönség átélje a saját érzéseinket és ellenérzéseinket.

Egyik alkalmas megoldás arra, hogy érzékeljük a különbséget az, ha megfigyeljük a különbséget pozitív és negatív érzelmek kiváltása között.

  • Pozitív érzelmeket (pl. meglepetés, élvezet, tisztelet) kell társítani a saját álláspontoddal
  • Negatív érzelmeket (pl. félelem, megvetés, csalódás) kell társítani az ellenfeled álláspontjával
    • Időnként lehet emberi ellenfeled (pl. politikai)
    • Máskor egy status quo amit meg akarsz változtatni

Miért fontos a Pathos az előadóknak?

Összefoglalva:

  • Ha jól használod a Pathos-t a közönséged ugyan azt fogja érezni, amit te. Érezni fogják a fájdalmat, az élvezetet, a reményt, és a félelmet a történeteid szereplőitől. Nem lesznek tovább passzív hallgatók. Motiválva lesznek, hogy cselekedjenek.
  • Ha nem jól használod a Pathos-t a közönséged nem lesz motivált a status quo megszakítására. Hajlamosabbak lesznek hibát találni a logikai érvelésedben. Nem érzik át a mondanivalód fontosságát.

Hogyan javíthatsz a Pathosodon?

Ebben a cikkben meghatároztuk, hogy mi a Pathos és, hogy miért fontos, de maradt még számos fontos kérdés:

  • Hogyan fejleszthető?
  • A beszéded tartalma az ami létrehozza a Pathost vagy a tálalás, körítés?
  • Mik a leghatékonyabb módszerek az alkalmazására?

Ezekre a kérdésekre a következő cikkben kapunk választ.

Dr. Z

Ps.: Ha valakit érdekel egy nagyon gyakorlati példa az érzelmek alakítására akkor olvassa el vagy nézze meg Shakespeare: Július Ceasar című művében Antonius beszédét Ceasar temetésén.

.

A cikksorozat korábbi részei:

http://drprezi.hu/ethos-pathos-logos/

http://drprezi.hu/mi-az-ethos-es-miert-fontos-az-eloadok-szamara/

http://drprezi.hu/a-hitelesseg-kialakitasa-ethos/

Mellesleg ez a 100. közzétett írás a honlapon 🙂 🙂 🙂

1 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.