Gyakran feltett kérdés a tréningeken, hogy mi az elhangzó kérdések pontos helye a prezentációkban. A kérdés látszólag nem tartozik a fajsúlyos témakörökbe, de ezt csak az gondolhatja, akinek még soha nem esett szét a profin megtervezett, időzített előadása a váratlan kérdésroham, vagy élesen fogalmazó résztvevő kezelése miatt. Ez néha egészen a saját “ethosunk” lebontásáig is vezethet, ami viszont hosszú távon is káros lesz (lsd korábbi írások a témában)
Tapasztalataim szerint a kérdések “GPS koordinátáinak” meghatározásának a következő dimenziói lehetnek:
  • Az előadó felkészültsége (előadóként és/vagy szakemberként)
  • Az előadás hossza
  • Az előadás jellege
  • A hallgatóság összetétele

Az általunk választható megoldások a következők lehetnek:

  1. Az előadás legvégén lehet kérdezni
  2. Az egyes tartalmi szakaszok végén kérdezhetnek
  3. Bármikor lehetőség van a kérdések feltételére.

Nézzük meg a akkor az egyes megoldások előnyeit hátránya és kombináljuk össze a helyzetek által megkövetelt választásokkal.

1. Az előadás végén

Előnyök:

  • Nem billenti ki  – az esetleg nem eléggé rutinos – előadót
  • Az érzelemből jövő kérdések tompulnak, hiszen idő telik el a “fellobbanástól” számítva
  • Lehetőség van a kérdések együttes kezelésére, ami az előadónak is könnyedség
  • A kérdezők jobban inspirálhatják egymást
  • Maga  az előadó is könnyebben indítja be a kérdezés-szekciót, akár egy saját kérdéssel

Hátrányok:

  • Megtörik a hallgatóság bevonódása, hiszen nem teheti föl kérdést akkor, amikor felmerül
  • Elvesznek fontos/jó kérdések, hiszen nem biztos, hogy megjegyzi/lejegyzi a hallgató
  • Kapcsolódó kiegészítések, megvilágosító információk elveszhetnek

Mikor javaslom ezt használni

  • Nem vagyok elég rutinos előadó
  • Nem ismerem a témát előre
  • Fontos számomra a logikai ív végigvitele
  • Csak nagyon kevés időm van, vagy arányaiban (téma/idő) ki vagyok feszítve
  • Túl sok hallgatóm van (ekkor sok kérdés is jöhet)
  • Általánosan: konferenciák, rövid bemutatók

2. A tartalmi szakaszok végén

Ez gyakorlatilg az előzőnek egy speciális esete. Kifejezetten nagyobb hangvételű előadásoknál javaslom. Előnye, hogy a szakaszolással kezelhetővé válik az előző megoldás legtöbb hátránya.

3. Bármikor az előadás alatt

Előnyök:

  • Magabiztosságot sugall, ethos-t is építhet
  • Élővé és interaktívvá teszi az előadást
  • A hallgatóság értelmezhet közben is, ami növeli az üzenetátadás hatékonyságát

Hátrányok:

  • A válaszadás miatt elvesztett idő az előadástól vehet el értékes perceket
  • Ha nem tudom kezelni a nehéz kérdéseket, akkor a hitelességem is bánhatja
  • Megtörheti a logikai ívet
  • Behozhat lényegtelen kérdéseket, szempontokat

Mikor javaslom ezt használni

  • Kisebb csoporttal dolgozom
  • Ha hosszabb időm van a prezentációkra
  • Fontos számomra az interaktivitás
  • Tudás, magabiztosságot, hitelességet akarok sugározni
  • Képes vagyok a felmerülő nehéz kérdések kezelésére
  • Általánosan: oktatások, hosszabb képzések

dr. Z

Egy korábbi, a témához kapcsolódó cikk: A kérdések szekció hiénái


1 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.