Motiválnod kell egy közönséget? Mi másból meríthetnél ehhez több inspirációt, mint az egyetemes történelem vagy akár a politikatörténet legbravúrosabb beszédeiből? Milyen elemektől válhat a beszéded átlagosból emlékezetessé? Ebben a cikkben megkísérlem megfejteni a motivációs beszédek „titkát”, hogy te is hatásosabban és emlékezetesebben kommunikálhass a közönségeddel.

 

Egy motivációs előadás olykor olyan, mint egy instant energiabomba.
A szavak által felszabadult energia megmozgat, folyamatosan mozgásban tart; lelkesítő akciókkal ráz fel, akárcsak egy pezsgősüveget, hogy végre „lépj és tégy valamit”.

A motivációs beszédekben gyakran sztori sztorit követ, miközben a tanulságul szolgáló építő tartalom is megfogalmazódik.

Ismerős?

„Aki feladja, az nem győzhet, a győztesek nem adják fel.”

“Soha ne tárgyaljunk félelemből. De soha ne féljünk tárgyalni”

Hm…

Vajon miért mondható el egyes beszédekről, hogy magával ragadnak, elvarázsolnak, könnyeket csalnak elő, elgondolkodtatnak, sőt erőt adnak? A szavak kidomborítanak bennünk valamit, míg másfelől tudatára ébresztenek minket egy igazságnak.

Mindezt úgy adva elő, hogy képtelenség az előadóval ellenkezni.
Mutatok néhány példát, ami közelebb visz a legendás beszédek titkos összetevőihez.

 

John F. Kennedy: Beiktatási beszéde generációkat inspirál

 

Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét

1961.január 20-án, 12.51-kor Kennedy a Capitolium fehér lépcsőjén állva az egyik leghíresebb, legemlékezetesebb (azóta is idézett mondataival) a legékesszólóbb beiktatási beszédével ragadta magával a közönségét.

Mindösszesen alig 14 perc. És 1364 szó.
Rövid beszéde ellenére azóta is feladta a leckét utódainak.

A Kennedy által használt retorikai fordulatok, alakzatok ma is használhatóak a saját előadásmódodban, de miért volt ennyire hatásos?

Kennedy számára nem csupán a tömeg egyesítése, a hagyományokhoz és „amerikai értékekhez” való ragaszkodás, az új programjának ismertetése és hitének kifejezése volt feladat a közel 14 perces beszédében.
Hanem az is, hogy ennek megvalósítását minden eszközzel támogassa.
Ezért a tartalom előadásának módjára is épp annyira oda kellett figyelnie, mint magára a tartalomra. A hatásszünetek, a hangsúlyok, a testbeszéd és mimika, a kézmozdulatok és levegővétel épp annyira fontos részét képezte a beszédének, mint maga a szöveg.

Ha beszédének a mélyére ásol, akkor valódi igazgyöngyöket találsz.

 

Milyen retorikai eszközöket használt Kennedy?

Nincs olyan, hogy én, csak mi.Többes szám első személyű névmás („mi”) használatával Kennedy szimbolikai ekvivalenciát valósít meg (retorikai fogás), azaz többes szám első személyben megfogalmazott mondataival saját magát a közönséggel, közösséggel azonosítja.

Kennedy nem csupán szónok, nem csupán elnök. Hanem egy közösség tagja.

„Fedezzük fel közösen a csillagokat, térképezzük fel a sivatagokat, szüntessük meg a betegségeket, derítsük fel az óceánok mélyét, és támogassuk a művészeteket és a kereskedelmet.”

Antitézis vagy ellentpontozás használata: egy gondolatalakzat, amely két ellentétes jelentésű szó/mondat egy nyelvi-logikai egységen belüli szembeállításával jön létre.

 („Ne azt kérdezd…”)

Amerikai polgártársaim, ne azt kérdezzétek, mit tehet az országotok értetek; azt kérdezzétek, mit tehettek ti az országotokért.

 

Antitézis:

“Soha ne tárgyaljunk félelemből. De soha ne féljünk tárgyalni”

 

De a metafora használata is jelen van:

 A metafora olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel játszi könnyedséggel adhatsz át akár extra bonyolult összefüggéseket is. Jóval hatásosabban kommunikálhatsz, mint a szó szerinti, száraz és tényszerű szóhasználattal.

Mindeközben emlékezetesebb lehetsz: képszerűen felidézhető lehet egy-egy állításod; mindez pedig a memóriába éghet.

Minden nyelvben, mindenfajta beszédben, megnyilatkozásban jelen van a metafora, mely „szövegösszefüggéstől és beszédszituációtól függő jelentésváltozás”; sőt a metaforikus látásmód képes „újraírni” a valóságos képet is.

…a fáklyát az amerikaiak új nemzedéke vette kezébe.

…ledobhassák magukról a szegénység láncait.

 

Figyeled? Alliteráció és anafora: előbbi a szókezdő hangok ismétlése (gyakori használata), mely sokkal dallamosabbá, ritmusossá és ezáltal megjegyezhetővé tesz egy szöveget.

Az anafora szintén ismétlésen alapuló alakzat: pontosabban a sor elején található szó/mondatrész visszatérése a szövegen belül.

„Tudja meg minden nemzet, kívánjon nekünk akár jót, akár rosszat, hogy bármilyen árat megfizetünk, bármilyen terhet elviselünk, bármilyen nehézséget felvállalunk, bármely barátot támogatunk, bármely ellenséggel szembeszállunk azért, hogy a szabadság fennmaradását és sikerét biztosítsuk.”

 

Paradoxon: egy látszólagos (nem valódi) ellentmondásosságot tükröz. Olyan retorikai alakzat, amelynek az alapját az alany és az állítmány összeférhetetlensége képezi.

Kennedy beszédében egy olyan stilisztikai eszköz, amellyel a Szovjetuniónak üzen (no és persze az őt támadó republikánusoknak); méghozzá sokkal hatásosabban, mint bármely más eszközzel.

„Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy fegyvereinket soha nem kell használnunk, ha minden kételyen felül tudjuk, elég van belőlük.”

 

Figyeld meg, hogy Kennedy buzdító, lelkesítő szavaival és szófordulataival mindvégig cselekvésre hív.

 „jusson el a most és az itt szava ellenséghez és baráthoz egyaránt”

 „fedezzük fel közösen”

 „ne akarjuk elfelejteni”

„Mindkét oldal keresse inkább a tudomány csodáit annak borzalmai helyett. Fedezzük fel közösen a csillagokat, térképezzük fel a sivatagokat, szüntessük meg a betegségeket, derítsük fel az óceánok mélyét, és támogassuk a művészeteket és a kereskedelmet.”

Miért fontosak ezek az eszközök?
Hadd hozzak még példát, hogy könnyebben megértsd.

 

Kennedy beszédében fellelt eszközöket, alakzatokat megtalálod Martin Luther King beszédében is

A rabszolgák felszabadítását elrendelő Lincoln szobránál összegyűlt tömeg előtt Martin Luther King szónoklatát 250 ezer ember hallgatta.

Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy csekket. Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavainak írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek örököse lett minden amerikai.

(…)

Amerika nem tartja tiszteletben szent kötelességét, hamis csekkel fizetett néger népének; olyan csekkel, amely „elégtelen fedezet” megjelöléssel érkezett vissza.

A szavakat figyeld meg itt is:

Csekk – kifizetetlen csekk – fedezet nélküli csekk
Rokon értelmű szavak használata a fokozás, nyomatékosítás eszközeként jelenik meg nála.

Szabadság, nemzet, Amerika, igazság, igazságtalanság, álom

Megjelennek az ismétlődő szavak is, melyek a szókincset tekintve választékosak, ünnepélyesek, sokszor túlzóak. Mindeközben halmozott mondatrészeket, felsorolásokat is használ a beszédében.

Az anaforikus ismétléseket itt is megtalálod:

Most jött el az ideje…

Van egy álmom…

Ezzel a hittel…

Zengjen a szabadság

Végre szabadok…

Száz évvel később…

 

 

Az ellentét alkalmazása sem áll messze tőle:

Nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.

A metafora pedig elkerülhetetlen ennél a beszédnél is:

Úgy érkezett, mint boldog virradat, mely véget vet a fogság hosszú éjszakájának.

…a négerek a szegénység magányos szigetén élnek, miközben körbeveszi őket a jólét óceánja…

Ne a keserűség és a gyűlölet poharából csillapítsuk szabadságszomjunkat.

És mi lett volna, ….

 

Ha Churchill nem így szólalt volna fel?

A céltudatosan és módszeresen szerkesztett nyilvános beszédében maga Churchill is használja e hatásos eszközöket, amit Kennedy vagy Martin Luther King. Amikor 1940. június 4-én bevonul az Alsóházba, hogy elmondja azt a beszédét, amely Churchillé emelte őt:

„…harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és növekvő erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön; harcolni fogunk a partokon, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat!”

 

A szenvedély kifejezésének egyik legizgalmasabb módja, hogy a mondataiban ugyanazzal a szerkezettel kezd. Churchill időben felismerte Hitler egész világra fenyegetést jelentő tervét, ezt rendszeresen hangsúlyozta az angol kormánynak is.

A kitartás, a végsőkig való küzdelem szükségességéről szónokolt. Nem is akárhogyan.  Miután a Dinamó-hadművelet eredményesen fejeződött be, a Blitzkrieg által megbénított britek önbizalma visszatért, a győzelem pedig már nem tűnt lehetetlennek.

A dunkerque-i siker komoly szerepet játszott abban, hogy az 1940 nyarán kezdődött terrorbombázás nem törte meg a szigetország lakosságát, sőt a túláradó lelkesedés alaphangulat volt.

A Dinamó-hadművelet során kimentett szárazföldi haderő, a megmentett brit katonaság utóbb a szövetséges szárazföldi erők magját képezték. Jelentősen befolyásolták a második világháború végső kimenetelét. Még Normandiában is kulcsszerepet játszott a náci Németország legyőzésében.

Egy-egy beszéd akár történelmet írhat át.

 

Mi a közös a hatásosan megírt, és előadott történelmi beszédekben?

Azon kívül, hogy a hallgatóság meggyőzése és ennek megfelelő cselekvésre való buzdítás a céljuk, telis-tele vannak hatásos retorikai alakzatokkal és eszközökkel. Melyek az idő során is bizonyítottak.

A beszédek mindvégig egy sor stilisztikai eszköz rafinált alkalmazásától válnak átlagosból emlékezetessé.

Ezáltal jóval emlékezetesebbek, megjegyezhetőbbek lesznek.

Segítségükkel a szónokok tökéletesen képesek kifelé kommunikálni a bennük rejlő érzéseket. Azaz a szenvedélyt.

Ez ragadja magával a közönséget, ez képes motiválni őket, és ez képes elkötelezni a hallgatóságot egy bizonyos ügy mellett.

 

Neked is ez a célod? Ahhoz, hogy történelemet írhass és megváltoztathasd az emberek reakcióit, cselekedeteit, ahhoz a színpadra kiállva nemcsak egy beszédet kell elmondanod. Hanem olyan motiváló beszédet, mely képes hógolyóként elindulva lavinává duzzadni. Gyere el a következő Fesztelen Előadó képzésünkre és hihetetlen szakmai  támogatás mellett tanuld meg a motiváló beszédek titkait a gyakorlatban használva.

A metafora mágikus hatásairól írtam korábbi cikkemben is.

DrPrezi

 

 

0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.