Most, hogy tisztában vagyunk a pathos eszközeinek alapjaival (lsd. előző cikk), kóstoljunk bele a tehetségesebb előadók tágabb eszköztárába. Sok ezek közül, az előző cikkben bemutatottakra épül.

#8: Elemezd a közönséged!

“Mikor a közönséged hatalmába keríti valamilyen érzés, motiválttá válik a cselekvésre.”

Bármiféle közönség elemzés nélkül tisztában kell lennünk két dologgal:

  1. minden hallgató ember (kicsit Szókratészre utalva :-))
  2. a legtöbb emberből sokféle érzelem kiváltható

Eredményként mindig elérhetsz mérsékelt sikereket az előzőekben bemutatott hét eszköz használatával. De ahhoz, hogy nagyot szóljon, elemezned kell a közönséged. Fiatalok vagy idősek? Szakmabeliek vagy sem? Nők vagy férfiak? Szegények vagy gazdagok? Konzervatívak vagy liberálisok? Ezek és sok más tényező határozza meg, hogy mely eszközök váltják ki a legerősebb érzelmeket. Végezz elemzést!

#9: Ébreszd fel a kíváncsiságukat marketing eszközökkel!

Mikor a közönség érez valamit akkor motivált a cselekvésre. Ha szánalmat éreznek, motiváltak lesznek, hogy törődjenek a helyzettel (például adakozzanak a jótékony céljaidra).

Hasonlóképpen, ha kíváncsivá teszed őket a marketing eszközeiddel, motiváltak lesznek a cselekvésre. Hogyan reagálnak a kíváncsiság hatására?

  • Elmennek az előadásodra
  • Odafigyelnek
  • Jegyzetelnek
  • Azonosulnak az előadóval és követik

Tehát tedd kíváncsivá a közönséged! Használj merész állításokat vagy megdöbbentő statisztikákat. Fókuszálj arra, hogy a hallgatóság felfedezze a mondanivalód lényegét és a kíváncsiságuk vonzani fogja őket az előadásodra.

#10: Okozz meglepetést! (a bevezetőben és máshol)

Nagyszerű lehetőség a gyors kapcsolódásra a közönséggel, ha rögtön egy meglepetéssel indítasz. Bevallom, nincs logikus magyarázat rá, hogy egy előadó beszéde értékesebb, ha meglepetéssel indít. De most nem a logikáról beszélünk (az a következő fejezet, a logos).  Egy meglepetés izgalomba hozza a közönséget. Izgalmi állapotban pedig figyelni fognak.

Egy meglepetés hatásos lehet máshol is, különösen az előadásod hosszának növekedésével. Mint a kíváncsiság, egy meglepetés is cselekvésre motivál. Hogyan? Megpróbálnak rájönni, hogyan kapcsolódik a meglepetés az előadás többi részéhez. Ehhez pedig figyelniük kell.

Nem arról van szó, hogy szándékosan összezavard a közönséged. A meglepetés előre tervezett és többnyire rögtön követi egy magyarázat is. Az érthetetlenség viszont a felkészületlenségből fakad és általában az előadás végéig elkísér, de legalábbis a Kérdések részig.

#11: használj élénk, érzéki szavakat

“Az érzéki szavakat a hozzájuk kapcsolt érzéseket váltják ki a közönségből.”

A 2# pont (előző cikk) az érzéki szavak használatára buzdít. Ennek egyik lehetséges módja, hogy konkrét élénk, érzéki szavakra koncentrálsz. Amikor ilyen szavakat használsz a közönség a hozzájuk kapcsolt érzéseket éli át.

Például: Az olyan mondatok, mint „megérinted az apád flanelingét” vagy „a nagymamád konyhájának illata” többet fejeznek ki a puszta anyagnál vagy szagnál. Érzéseket keltettél amelyek – a hallgatóságtól függően – szeretetteljes gyermekkori emlékeket tartalmaznak.

#12: Légy hiteles (pathos 🙂 )

Ne feledd, hogy a pathos célja, hogy érzelmi kapcsolatba lépj a hallgatóságoddal. Ahhoz, hogy közvetíts egy érzelmet, neked is át kell érezned azt. A pathos nem érzelmi húrok céltalan pengetéséről szól. Azért nem jár jó pont. Valójában azért mínusz pont jár, mert az ethosod összeomlik abban a pillanatban, hogy a közönséged rájön, hogy játszol velük. Légy őszinte! Úgy adj elő, hogy a hallgatóid hozzád hasonlóan szenvedélyesen éljék át az előadásod!

#13: Igazítsd a hangszíned a kifejezni kívánt érzelmekhez

A vokális csatorna árulkodik arról, hogyan érzel a mondandóddal kapcsolatban. A hangnemed, hangerőd, ritmusod és a többi vokális elem tükrözi az érzéseidet.

Például:

  • A haragot hangos, kihívó hangszín kísérje!
  • A szomorúság vagy a kétségbeesés lágyabb hangszínt kíván.
  • Az optimizmushoz vagy az izgatottsághoz egy gyorsabb tempó illik.

#14: Gesztusaidat igazítsd érzelmeidhez

A tested egy másik jelforrás a közönségnek, hogy felmérje érzéseidet. A tested nem lehet olyan, mint egy bábu, ha szerelemről vagy boldogságról beszélsz. Ha egy történetben a saját csalódásodról mesélsz, a vállaidat le kell eresztened és nem szabad mosolyognod.

Vannak, akik nehéznek találják ezt, mert múltbeli eseményekről beszélnek, amikhez kapcsolódó érzelmek már enyhültek az idők során. Az érzéseket valaha ugyan megéltük, de közel sem olyan egyszerű a felidézésük. Azt kell megmutatnod a közönségnek, hogy hogyan éreztél abban a pillanatban. Ne felejtsd, hogy ők először hallják ezt a történetet!

#15: Teremts szemkontaktust!

“Az érzelmek közvetítéséhez át is kell érezned azokat.”

A szemkontaktus nem pontgyűjtésről szól. Nem az a célod vele, hogy strigulázd ha az előadásod alatt valakivel összeakad a tekinteted. Jelentősége akkor van a szemkontaktusnak ha egyszerre egy emberrel teremtesz kapcsolatot. A szemednek ki kell fejeznie a frusztrációdat, a megvetésedet vagy a boldogságodat. Ideális esetben az illető, akire nézel visszatükrözi az érzéseidet rád. Ez az igazi kapcsolat.

#16: A fizikai korlátok eltávolítása a hallgatósággal való kapcsolat megteremtése érdekében

A legtöbb előadás során a célod, hogy megszüntesd a közted és a közönség között lévő korlátokat. Bújj elő a pulpitus mögül! Kerülj közelebb a hallgatókhoz. Kérd meg őket, hogy üljenek közelebb.

Minél közelebb vagy hozzájuk, annál személyesebbnek érzik az előadásodat. Minél személyesebbnek hat, annál nagyobb eséllyel alakul ki érzelmi kapcsolat.

#17: Szüntesd meg a zavaró érzelemkeltő hatásokat a környéken

Általában számos zavaró hatás vesz körül a teremben, amelyek érzelmeket kelthetnek a közönségben. Például ha egy utcazenész csapat gyakorol az ablak alatt, az zavaró lehet a közönség számára. Ha ez a hatás erős, akkor megakadályozhat benne, hogy másfajta érzelmeket sikerüljön keltened a közönségben.

A megoldás ezen, befolyásoló tényezők megszüntetése, hogy a közönség rád tudjon figyelni.

Például:

  • Az éhség és egyéb biológiai szükségletek erős befolyásolók. Tarts megfelelő mennyiségű szünetet, ha hosszú előadást tartasz.
  • A túl erős zajok, az extrém hőmérséklet (akár túl meleg vagy túl hideg), vagy gyenge világítás kényelmetlen érzetet okoz és akár fel is dühíti a hallgatóságot, akik rád vagy a szervezőre lesznek mérgesek. Tégy meg mindent, hogy optimalizáld a körülményeket!
  • Ha túlléped, a rendelkezésedre álló időt azzal felbosszanthatod a hallgatóidat, ha például a gyerekeikért kellene menniük. Tartsd magad az időkorlátokhoz!
  • A kötekedők és a – te válaszaid – sokféle érzelmet ébreszthetnek. Tanulj meg diplomatikusan és profin reagálni rájuk!

#18: Kerüld az utadba eső érzelmi csapdákat!

Az olyan szituációk melyekben nem vagy ismerős a közönségednek alapvetően veszélyesek. Mondjuk, hogy meghívnak előadást tartani egy vállalathoz, amelyik most volt kénytelen nagy létszámleépítést végezni. Mondjuk, hogy meghívnak, hogy tarts előadást különböző kultúrákból érkezetteknek. Mindkét esetben óvatosnak kell lenned, nehogy valami olyat mondj, amivel nem várt érzelmeket váltasz ki. Ha szerencséd van, csak olyat mondasz, amire váratlanul kitör a nevetés. Ha nem, akkor olyat mondasz, amivel úgy megbántod a közönségedet, hogy kifütyülnek. A legjobb védekezés ez ellen az előzetes közönség elemzés. Végezd el a házi feladatot!  Néha még a legnagyobb erőfeszítéseid ellenére is megeshet valami hasonló. Ilyen helyzetben fontos, hogy aktívan figyelj a közönségre. Ha nem várt érzelmet váltottál ki általában elmondhatod. Bölcs dolog bevallani, és ha szükséges bocsánatot kérni.

.

A következő cikkben a logos-szal, a logikai megközelítéssel foglalkozunk.

dr. Z

A cikksorozat korábbi részei:

http://drprezi.hu/ethos-pathos-logos/

http://drprezi.hu/mi-az-ethos-es-miert-fontos-az-eloadok-szamara/

http://drprezi.hu/a-hitelesseg-kialakitasa-ethos/

http://drprezi.hu/mi-a-pathos-es-miert-fontos-az-eloadok-szamara/

http://drprezi.hu/pathos-a-gyakorlatban-i/

0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.