Vicc hatásmechanizmusa – hogyan és miért csempészd be a humort az előadásodba?

Nem titok, hogy a legtöbb előadó fél a humor használatától az előadás során, nehogy komolytalannak véljék. Azaz őt vagy a témáját. És amúgy sem egy Jim Carrey; miért erőltessen olyasmit, ami nem az ő asztala? Megmutatom, miért hatásos a humor használata az előadásodon, és hogyan lehet belőled a „színpad Jim Carrey-je”.

 

🙂 Na de emojikonnal kezdeni egy cikket?
Bizony, bizony. Tudod mitől ellenállhatatlan ez a kis ábrácska?

A cikk végére megtudod.

Mire képes a humor?

Tegyük fel, hogy egy problématudatot szeretnél felvetni a hallgatóságban. Egy problémát, amiben te vagy a segítség a számukra.

Komoly téma.
Mi is azok vagyunk kérem. Nyakkendőigazítás és arcunkra fagyott mosoly.
Ha azonban humorral indítanál, akkor a humor hatásmechanizmusának köszönhetően, segítenél a hallgatóságot eltávolodni a problémától, így az egyén a passzívitás helyett képes lesz megfigyelni a konfliktusos helyzetet. (Ezt alkalmazzák gyakran a pszichiáterek is.)
A humoros indítás elősegíti a perspektívaváltást. Vagyis azt, hogy másképp vélekedjünk egy adott szituációról és ne a megszokott módon reagáljunk rá. Akár segíthet „dedramatizálni” a helyzetet is.

Figyelemfelkeltő hatása van.

De akár egy nyelvi játék miatt is lehet humoros egyetlen kifejezés is:

Hogy hívják az Instant baglyot? Neskuvik. (Epentézisre példa)
Schirm Anita: a humor szerepe a nyelvészet oktatásában c. publikációjában gyakorlati példákat mutat arra, hogy például a diákok körében a nyelvtant miként lehet a dög unalmas kategóriából humorral az érdekfeszítő csoportba helyezni.

A különféle jelenségeket, terminusokat, állításokat úgy a legkönnyebb megtanítani, ha hozzájuk közelálló, hétköznapi életből vett kommunikációs módokkal szemléltetik. Állítása szerint nyelvi humorral pedig sikeresebb lesz ez a folyamat.

Még Freud is megmondta, hogy a humor hatásmechanizmusát tekintve a lényeg abban van, hogy a vicc hallgatójában feszültség keletkezik, ez a feszültség pedig feloldódik a csattanóval.

Forrása lehet akár a helyzetkomikum vagy a jellemkomikum is. (Szavatosságuk nem örökké szól, a különböző film-paródiákon unokáink például már nem fognak nevetni.)

A humor az aktuális eseményekre reflektálva is születhet, de állandó emberi tulajdonságokat, jellemzőket, értékeket is kifigurázhat.

A te hallgatóságod bizsereg az előadásodon? Miért gond, ha nem?

Mi is történik a valóságban, ha megnevetteted a hallgatóságot?

A nevetés minden szervnek használ: a rekeszizom, a légzés, az arc mind-mind szerepet tölt be a nevetésnél. Ilyenkor csökken a pulzus-szám, kitágulnak az ütőerek, a nevetés serkenti a vérkeringést.

Henri Rubenstein neurológus tapasztalata szerint akár 1 percnyi kiadós nevetés 45 percre ellazítja az embert.

Richard Davidson, Wisconsin Egyetem pszichológiai-pszichiátria professzora pedig nevetéskutatási programjának keretén belül EEG-érzékelőkkel vizsgálta az agyhullámokat a humoros filmek nézése közben.

Megfigyelte, hogy élénk hullámokat produkáltak az „örömzónában”. Azaz a nevetés egyértelműen a spontán öröm állapotába visz.

A hallgatóság közérzetének tehát marha jót tesz egy kiadós nevetés.

Arnie Cann pszichológiaprofesszor a stressz leküzdésének hatásos fegyvereként definiálta a humort.

Amikor nevetünk, agyunk endorfint termel, hatása hasonlít a morfiumra. Az endorfintól kezdünk el bizseregni.

A hallgatóság pedig rögtön elolvad, mint Szid a Jégkorszakban.

Ez nem vicc.

Barbara és Allan Pease írja A Testbeszéd enciklopédiája c. könyvében a vicc hatásmechanizmusát tekintve, hogy a legtöbb viccben a poén tulajdonképpen egy kínos vagy tragikus fordulatot hoz létre. Azaz idegrendszerünk szinte „megijed” az adott pillanatban a hír, infó hallatán.

Ennek következtében pedig olyan hangokat adunk ki, mint a csimpánz, aki a társait a fenyegető veszélyre figyelmezteti.

A viccbeli történet, habár nem valóságos, maga a nevetés mégis önérzéstelenítő endorfint szabadít fel.

Miért működnek a poénok?

A vicc minden esetben felvázol egy szituációt, azonban bennünk eközben egy teljesen más kép él végeredményként, azaz más az elvárásunk. Végül a csattanó erre rácáfol.

A poénok többsége azért működik, mert úgy csapnak le ránk, mint a Kathrina hurrikán New Orleansra.

A humor növeli a reklám hatásosságát?

Karen Machleit, a Cincinnati Egyetem Gazdasági Karának marketingprofesszora kutatása szerint a humor növeli a reklám hatásosságát. Ugyanis a befogadó fél jobban elhiszi a humorral vegyített állítást, és sokkal hitelesebbnek is érzi a reklámozó céget.

Aranyos és humoros reklámok hatásvizsgálatát hazai anyagból is olvashatsz a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet egyik szakdolgozatában.

A vizsgálat célja három reklámkategóriát érint: az aranyos, a humoros és a semleges (se nem humoros, se nem aranyos) reklámokat. Valamint ezek hatásának vizsgálatát a befogadók érzelmeit tekintve.
Eisend metaanalízise megállapítja, hogy a humoros reklámok figyelemfelkeltőbbek, növelik a vásárlási szándékot, pozitívabb attitűdhöz és gondolatokhoz vezetnek a termékkel kapcsolatban, illetve ezzel párhuzamosan csökkentik a termékkel kapcsolatos negatív gondolatokat.

Ugye tudod, hogy „te is egy termék vagy” azon a színpadon, amit eladni kívánsz?

Honnan tudhatod, hogy a hallgatóság jóízűen nevet a vicceiden, vagy csak elviseli a humorbombáidat?

Guillaume Duchenne de Boulogne francia tudós elektrodiagnosztikai módszerekkel és elektromos stimuláció segítségével arra adta a derekát, hogy megkülönböztesse a valódi mosolyt és nevetést a másféle műszerű mosolyfajtától.

A feladatban kétféle izom játszott szerepet. A járomcsonti izmok (szájszegletet húzzák szét) az arc két oldalán, és a szem körüli izmok (a szemsarkot húzzák hátra).

A járomcsonti izmokat ugyanis akaratlagosan működtetjük. Ezzel színlelt mosolyt, illetve műmosolyt tudunk produkálni. A szem körüli izmok viszont akaratlanul működnek és őszinte érzelmekről tanúskodik.

Milyen humor-elemeket tudsz becsempészni az előadásodba?

Nem létezik olyan vicc, amin mindenki nevetni fog.
Gondolj bele Monty Python halálos viccről szóló jelenetsorára, melyben az angolok új varázsfegyverrel- gigantikus erejű poénnal – támadnak a nácikra. Ők ettől pedig rögtön padlót fognak.

Szó szerint.
De mégis milyen eszközöket célszerű használni, amivel nem nyúlsz félre?

Iróniát vagy túlzást, mely inspiráló hatású és utat nyit a kreativitás felé

Nem elég, ha a webesem csak a technikai részéhez ért a honlapomat illetően, de a marketinghez már nem?

De, pont annyira elég a választáshoz, mint külső alapján házastársat választani.
(Olvashatsz róla a 7blog.hu egyik cikkében.)

Túlzás, irónia…hogy is van ez? Amikor valamit úgy kezdek el felnagyítani, hogy hirtelen mindenki tudja, ez nem a valóság. Bármit el lehet túlozni; az a fontos, hogy akarjunk valamire nagyot, túlzót mondani.

Ezt az eszközt használta Itay Talgam is az előadásában, melyen személyesen jelen voltam.

Ő elképesztő erősen használta a humor eszköztárát (részletesebben róla itt találsz infót), pl:

  • Helyzetkomikumot: pl. mikor valaki megjegyezte, hogy “a zenéhez nem kell látni”, akkor zsigerből jött a válasza: “ahogyan a festőknek nem kell hallani
  • Iróniát: A szenvedést, mint zsidó humort/élvezetet mutatta be (már-már veszélyes területre evezve)
  • Öniróniát

Használj váratlan fordulatot vagy ellentétet

Roger Dooley, neuromarketing-szerző és  Az agyukra megyünk! c. könyv szerzője. A szövegírás során a címek megírását illetően kaphatsz tőle frappáns tippeket, hogy mivel lepheted meg az olvasó agyát:

Áldozd fel azt a kiszámíthatóság oltárán.

De mindezt egy előadás felvezetőjében is hatásosan alkalmazhatod. Ugyanis a sablonok kiszámíthatóak.

A váratlan fordulatokat, infókat viszont még az agy hippocampusa sem tudja előrejelezni: figyelemfelkeltő hatása van. A gyakori mintákat ezzel ellentétben viszont felismered és akár egy mondatot is befejezel már előre, mert ismered a mintát.

Nem az adott szituációt, a mintát!

A várható és a végül valódi végeredmény közötti ellentmondásra az agy viszont felfigyel. Dr. Kumaran és dr. Maguire kísérlete (University College London idegi képfeldolgozással foglalkozó kutatói) is ezt támasztja alá, akik vizsgálatuk során képeket vetítettek az alanyoknak egy meghatározott, kiszámítható sorrendben.

Amint később ezt a sorrendet megtörték, az alanyok agyában hippocampus aktívabb lett. A váratlan tehát feltűnt.

 

Hozok néhány példát:

1.Ha tudom mit akarok mondani, de előtte éppen a másik oldalról kezdem és váratlanul átfordulok.

  1. Szeretitek a telet? A havas tájakat? A jég ropogását? —– Na én most egy nyaralásomról szeretnék beszélni.

2.Várakozással szembeni ellentét: Kialakítok egy olyan helyzetet, ahol egyértelmű mit fogok mondani, majd nem azt mondom.

  1. Amikor tréningen gyakorlás előtt állunk és megkérdezem  résztvevőket: Ki szeretne…………………harmadik lenni? (mert ugye elsőt vártak)

Nyelvi humor – gondolj csak Gesztire

Ha feltudsz idézni néhány Repülők dalt; akkor tudod, miről beszélek. A magyar nyelv nem teljes a humor oldalát nélkülözve. További anyagokat találsz erről itt.

A humor nem az előadásod elrontója. Aki beszabadul, mint az elefánt a porcelánboltba és mindent feltúr. Hanem előadásod egyik hatásos fűszere. Ami segít a célod elérésében.

 

Ha szeretnél a humor könnyed használója lenni az üzleti tárgyalásokon szinpadon akkor jó hírünk van: Szeptember végén a DrPrezi Előadói Akadémia elsőként tart itthon egy napos üzleti humor tréninget. A részletek megjelenéséig írj nekünk bátran a drprezi@drprezi.com mailcímre.

0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.