Életem második beszédelemzését írom éppen. Az első óriási kihívás volt, mert 50 perces beszéddel kellett birokra kelnem, amihez kb. 12x néztem meg. (elolvasható itt). Ehhez képest Áder János újévi beszéde „fotel-galoppozás” volt, a maga négy percével.

Az újévi beszéd egy rövid, immáron klasszikusnak mondható előadás. A műfaj sajátos elvárása a fennköltség és a kimértség és mindenképpen némi könnyed útravaló, hamuban sült pogácsa, könnyed stílusban.

 

Szerkezete, logika, üzenetek

A beszédet szépen keretezi a nyitó és záró idézet használata, amely jól megy a műfajhoz. A nyitó idézet eredetisége, személyessége és a kapcsolt vizualitás engem személy szerint egyből megfogott. Ráadásul a csángó magyarok említése az összefogást és az egységet is jelenti, megszólítja a szívünket. A blokk végén ügyesen terjeszti ki a szónok a képet ’szélesképernyő’-re.

Ezzel ellentétben állt a záró idézet, melyek némileg az élő szövegbe keverve mondott el az előadó és az eredetisége, üzenete sem volt olyan tiszta és erős. A hagyomány szerint Szent Ágostontól származik a mondás” mondat számomra kifejezetten zavaros volt. Ez zavarossá és bonyolulttá tette a beszéd végét.

A nyitás 1 percet vett el a 4 percből, ez lehetett volna rövidebb is.

A beszéd törzsét a fogadalmakra való utalás és NEM és IGEN ellentétpáron keresztüli levezetés jelentette.

Mondjunk NEMET (’1:30-’2:30)

  • Felsorolás elemei: 14 elem

Mondjunk IGENT (’2:34-’3:27)

  • Felsorolás elemei: 15 elem

29 elemű felsorolás egy négypercesben túl van az emberi memória és a befogadhatóság határán. Szerintem hasznosabb lett volna 3-4 elemet kiemelni, és azt emlékezetesebb közvetíteni. Ez okozta azt, hogy nem volt a beszédnek tiszta, jól érthető üzenete, amit a hallgató elvihet magával.

További lehetőség lett volna a két oldal összekapcsolása, ha valamit elmondunk a nemek oldalán az átfordítva megjelenhetett volna a másikon. Ez a környezetvédelem esetében – ami a szónok szívének csücske – ez meg is történt.

A záró idézetben rejlő gondolat tiszta és érthető volt, habár az átadással voltak gondok.

 

Retorikai alakzatok

A beszédben megjelentek a klasszikus retorikai alakzatok, de nekem hiányzott a tudatos használatuk, legtöbbször rutinszerűnek éreztem őket és még fért volna bele több is.  Nézzünk meg párat!

Szóhalmozások

  • „vizeink, földjeink, erdeink védelme” (’3:22)
  • „Vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő”

Ismétlések:

  • „Mondhatunk nemet”
  • „Mondhatunk igent”
  • „erős Európa” – erősebb Európai Unióban – erősebb Magyarországra (’3:11)

Ellentétek:

  • régi-új elhatározás”

Fokozás

  • „falunak, szülőföldnek, közös nyelvet beszélőknek” (’0:45)

 

Metaforák, szóképek, jelzők

Nekem személy szerint hiányoztak a beszéd vizuális elemei. Az első egy percben ez tökéletesen érzékelhető volt, de utána a felsorolás kiölte a lehetőségét ezeknek az eszközöknek.

Pár szókép megjelent, de lehetett volna még több és néhány erősebb.

  • „mérgezi hétköznapi életünket”
  • „elaljasult közbeszéd”
  • „űzik el az ártó erőket”
  • „érdekek szerint torzított valóság”
  • „környezetünk felelőtlen kirablása”
  • „Felelősségünk palástolása”
  • „Az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmus”

 

Non-verbális kommunikáció

Áder Jánostól megszokhattuk, hogy takarékosan bánik a testbeszéddel. Egy ünnepi beszédhez hozzátartozik a mosoly és a vidámság, de ez egyetlen pillanatra sem jelent meg. Ezzel szemben szórványosan túlzott mimika és arckifejezés figyelhető meg, pl. a teljes fogsor megmutatásával beszéd közben (’1:01). Időnként gesztusok is vannak, de a kameraállás miatt ez csak korlátozottan érzékelhető.

A féloldalasság megint megjelenik a kommunikációban, inkább jobb oldalra húz a köztársasági elnökünk J

A vokális tényezőkkel elégedett voltam. Tiszta artikulációs, jó belső és külső tempó jellemezte a beszédet.

 

Öltözék, megjelenés, design

Idén teljesen rendben volt a köztársasági elnökünk öltözete, a nyakkendő harmonizált a magyar zászló színeivel. Ugyanez elmondható a jeltolmácsról. Azonban ami előtt továbbra is értetlenül állok az a pezsgőspoharak felső karéjának szerepeltetése a képernyő alján. De ez valószínűsíthetően rendezői hiba lehetett.

 

Összefoglalva

A beszédnek volt egy csodálatos eleje, egy jó záró idézete, de nekem hiányzott egy vagy két erős üzenet belülről. Az ötletes IGEN-NEM szerkezet visszájára ütött, mert nehezen követhető felsorolásokat hozott. Az előadástechnika rendben volt, különösen a vokális elemek. Véleményem szerint több mosoly és még több érzelem kifejezése fért volna el, amely enged többet látni a köztársasági elnökünk emberi oldaláról.

és még valami….. (one more thing)

Ne legyenek abban illúzióink, hogy ez egy rögtönzött négy perc volt. Egy ilyen beszédet szó szerint meg kell írni és vélhetően ezt történt itt is. Lehet, hogy az elemzésem fele a köztársasági elnök úr szövegírójának munkáját értékeli. 🙂 

A beszéd teljes terjedelemben