Az előző cikkben (Szemkontaktus a prezentáció fűszere) beszéltem a szemkontaktus használatának fontosságáról. Most bemutatom a legfontosabb fogásokat, szabályokat. Nézzük is akkor sorban.
Kerüld a táplálkozó madár effektust! (túl rövid)
A madarak táplálkozás közben idegesen kapkodják a fejüket, a veszélyt keresve. Ilyenkor csak ritkán látszik rajtuk nyugalom. Ez előadóként is igaz. Na ugráljunk másodpercenként. Ha egy-egy hallgatónak 3-4 másodperces szemkontaktus adunk, akkor ez stabilizálja a fejünket és a testünket is.
Ne legyen túl hosszú!
Fontos, hogy ne legyen a szemkontaktus olyan hosszú, hogy a hallgató elkezdi rosszul érezni magát. Lépj hallgatóról hallgatóra, de légy biztos benne, hogy elég volt a kontaktus a személyes kapcsolat kiépítéséhez.
A tartsd a szemkontaktust a mondat végéig!
A szemkontaktus tartásának egyik legfontosabb időpontja a mondat vége. Sajnos ez az a pont egyben, amikor a jegyzeteinkbe is szívesen belenézünk. Figyelj arra, hogy csak a mondat befejezése után nézz a bele a papírjaidba. Aztán nézz fel gyorsan és keress valakivel újra szemkontaktust.
A lehető legtöbb személynek!
Lehetőség szerint mindenki kapjon szemkontaktust. Néhányan előre megtervezik, hogy hova – milyen módszertan szerint – fognak nézni. A véletlenszerű nézés sokkal természetesebb. Érdemes elkerülni a „tenisz-meccs” szindrómát (a szakirodalomban hívják világítótoronynak is J) amikor a szemed –a labdát követve – egyik oldalról a másikra pattog.
Ne engedj teret a Powerpointnak!
Ha nem használsz semmilyen eszközt, akkor könnyű a tartani a hatékony szemkontaktust. Ha elkezdesz eszközt használni – pl Powerpointot – az drámai mértékben csökkentheti a szemkontaktust. A slide-okon megjelenő tartalmi túlcsordulás arra kényszeríti a hallgatóságot, hogy azt olvassa, és ne rád figyeljen. Ez már önmagában csökkenteni fogja az üzeneteid átadásának hatékonyságát.
Lásd a hallgatókat!
Gyakran érzékelem előadóknál, hogy néznek, de nem látnak. Ilyenkor csak foltokat érzékelnek. Ha prezentálsz, összpontosíts arra, hogy érzékeld a résztvevőid reakciót az általad elmondottakra, vagyis az arckifejezéseiket, gesztusaikat, az érzéseiket.
Mutasd meg, hogy látod őket!
Egy jó bevált trükk az előadás közben, ha egy kevésbé fontos résznél kicsit kiszólsz egy olyan megjegyzéssel, ami azt mutatja a hallatóságodnak, hogy látod is őket. Ez akkor a leghatékonyabb, ha egy-egy érzelmi reakciót csípsz el. Én gyakran az elnyomott ásítással viccelődök. Az nem bántó, de mutatja, hogy látom őket.
Kicsinyítsd a szobát!
Képzeld azt, hogy akinek beszélsz, egyedül van a teremben. Erre a pár másodpercre valódi közvetlen kapcsolatot tudsz vele kiépíteni. Ennek két előnye is lehet. Egyrészről a beszédstílusod sokkal közelebb lesz a társalgásihoz, másrészről a saját feszültségedet is oldhatja az érzés, hogy csak egy embernek beszélsz, nem egy nagy hallgatóságnak.
Vigyázz a barátságos arcokkal!
Óriási veszélyeket rejt egy-egy szimpatikus arcnál való leragadás. Érezzük, hogy valaki támogat, szimpatizál velünk és hajlamosan vagyunk nekik beszélni. Erre figyeljünk oda, mert ilyenkor a többiek elvesznek.
Figyeld a reakciókat!
Amikor fontos dolgot mondasz, figyeld a résztvevő reakciót! Ha a hallgató úgy érzi, neki beszélsz és egyetért, akkor bólint. A bólintásra várás és odafigyelés sokat segít az előadásod tempójának finomításában.
Fogadd el, hogy lehet kényelmetlen a szemkontaktus
Néha egy-egy hallgatón látni, hogy kényelmetlenül érzik magukat a szemkontaktus miatt, és ezért elkapják a tekintetüket. Ne feledjük, hogy a különböző kultúrák különböző szabályokat jelenthetnek. Ilyenkor használj kevesebb szemkontaktus, de teljesen soha ne hagyd el.
Nagyobb hallgatóságnál másképpen
Ha nagyobb hallgatósággal dolgozol (mondjuk 50-60 fő felett), akkor kissé nehézkessé vélik, hogy egyenként mindenkivel szemkontaktust teremts. Ehelyett oszd szektorokra a termet és arra figyelj, hogy minden szektorban teremts kapcsolatot egy-egy hallgatóval.
.
dr. Z.
