A kifejezetten rossz prezentációk között vannak, amik olyanok, mint a húslevesben az utolsó kanál a nokedlivel tálalt paprikás csirke előtt. Semmi extra. Viszont akadnak olyanok is, amik komoly prezentációs bűncselekménynek számítanak.
Az általánosabb prezentációs bűncselekmények közül kiemeltem neked hármat, amik első helyen állnak a bűn-ranglistán.
Évekkel ezelőtt írtam egy Prezentációs Büntető Törvénykönyvet (PBTK), amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a súlyos cselekményekre, melyeket velünk szemben követnek el a „bűn”-gyenge előadók. Ebben a cikkben az általánosabb prezentációs bűncselekmények közül három gyakori bűnelkövetésről fogok írni.
Ezeknek a Törvénykönyvben lévő tetteknek nincs büntetési tétele.
Azaz mégis.
Prezentációs bűnelkövetők büntetése a következő
A hallgatóság
- többé nem jön el. Inkább bukja a jegyárat, minthogy beüljön még egyszer egy előadásodra, ha meghallja a neved.
- véleményében erős negatív lábnyomot hagysz hátra. Nem vásárol tőled többé, sőt másokat is erre biztat.
- szemében szakmailag hiteltelen leszel. Ezt a szájára is veszi (ön-rosszhírkeltés csapdája)
- részére csalódást okozol. Kiábrándul belőled (irány az üzleti temető).
De tudod, a fentieket büntetési tételként a legtöbbször észre se fogod venni.
Mert mi a legnagyobb veszélye annak, ha nem tudsz jól prezentálni?
Semmi.
Az üzleti prezentációk 99%-ában ugyanis nincs visszajelzés és nincs visszaellenőrzés (vagyis nincs fejlődési lehetőség sem). Sosem tudod meg, hogy gyenge voltál. Így a következő prezentáció megint gyenge lesz és beindul egy „Ördögi Kör”, ami egy gyenge prezentációval indult, de akár egészen messzire vezethet.
- Ha vállalati prezentációk nem elég tudatosak, az üzenetek nem egyértelműek, akkor az ügyfelek nem értik tisztán azokat, vagy másokét jobban értik.
- Kommunikációs csatornádként a gyenge előadásaid egyben gyenge külső/belső kommunikációt is jelentenek a részedről.
- Ha ennek következtében az üzleti kapcsolataid gyengülnek, tendereken, versenyhelyzetekben veszíthetsz.
- Belső helyzetekben nem jutnak el a valódi üzenetek az érintett személyekhez.
És mindez lassan látszódni fog a számokban is, elsőként az árbevételnél.
Kevesebb lesz a profit.
A fejlesztési források csökkennek. Kevesebb pénz jut képzésekre, a gyenge készségeid fejlesztésére és ezzel a kör bezárult, pontosabb a spirál újra indul.
Mi hiányzik a legtöbb prezentációból a prezentációs BTK szerint?
Nos.
Vacsorát is úgy készítünk, hogy összeszedjük a belevalókat.
Ha kihagyjuk a sót, húst, hagymát és olajat, lehet, hogy vacsorának nevezzük, de más lesz az íze és erre fognak emlékezni azok, akik fogyasztottak belőle. Összecsapottnak fog hatni és ezt az érzést viszik majd magukkal a hallgatók. Ha viszont gondosan végiggondolod a belevalókat, remek ízeket tálalhatsz a hallgatók számára, amit érezni fognak, amikor beleharapnak a beszédedbe.
A befektetett időt, energiát nem fogod megbánni egy prezentációs esetében, de azt, hogy nem fektettél bele elég energiát, azt igen.
Lefele jövet a színpadról már mindig késő.
A legtöbb bűnösen rossz prezentációban azonban leginkább olyan hozzávalók vannak gondatlanul belecsempészve a receptlistára, amiknek nem kellene ott lenniük.
3 gyakori prezentációs bűnelkövetés – nem kívánt hozzávalók
01 A prezentációs egysíkúság aludt teje
Talán te is a lapos előadás „miértjeit” keresed.
Tudod, az előadásod olyan, mint egy jó film.
Van neki trailere/ előzetese, amit a felkonferálás vagy az előadásod előzetes marketingje pipál ki. Van egy felütése (kezdés), izgalmas közepe és akár nem várt fordulattal rendelkező vége (zárás).
Az üzeneted, a filmed főszereplője valódi krimit élhet át az előadásod alatt, mert prezentációd minden egyes eleme vagy „kiszolgálja” azt az utolsó képkockáig, vagy kigáncsolja.
Így ahelyett, hogy a legjobb szövetségest látná egy 15 perces időintervallumban véghez vitt beszédben (ami teret ad az üzenetnek), ellene fordulhat és végül az lesz a célod legádázabb gyilkosa, akiről nem gondoltad: a prezentációd előadási módja.
A hatásos előadói készségek hiánya a leggyakoribb vezetői betegségek egyike. Mindegy, hogy milyen gyakorisággal prezentálsz céges „dolgokat”, a tapasztalatok és statisztikák azt mutatják, valószínűleg nem hozod ki a legtöbbet belőlük.
Aki az anyag bemutatását nem teszi könnyebben befogadhatóvá, változatossá és élvezhetőbbé rövid szóbeli kiegészítésekkel (pl. történetek, összefüggések) és átgondolt szándékkal – elkerülve az információk pusztán egymás után dobálását-, az a prezentációs egysíkúság bűnét követi el.
Ez megspékelhető a tagolások hiányával (akár a kivetítő kikapcsolásával is) megfosztva ezzel a hallgatóságot az előadói erényekből is táplálkozó teljesség élményéből.
Élő előadásban körülbelül 6 percenként leesik a figyelem fókusza, tehát a figyelemfelkeltő elemek használata javasolt (humor, idézet, metafora, történet). Az online közegben azonban ez az időegység csupán 2-3 perc.
Mivel teheted befogadhatóvá, változatossá az előadásod?
Egysíkúság elkerülésének 3 biztos ellenreceptje:
- Jól összeállított tematika, struktúra
Elsőre nekifutva talán a legnagyobb kihívásod kitalálni, hogy hol kezd és hol fejezd be az előadásod. Minden prezentáció alapja a téma. Amit akár hetekkel korábban végiggondolsz, keresed hozzá az érzelmi kötődést, a konklúziót. Ez utóbbi adja meg ugyanis a beszéded alapját. Első lépés tehát a cél, konklúzió, üzenet megfogalmazása (tartalom meghatározása).
Majd jön a prezentáció struktúrájának kialakítása (milyen elemeket veszel bele, mi lesz a beszéd logikai íve). Ha már megvan a célod és az üzeneted, a konklúziód – azaz, hogy hová szeretnél kilyukadni-, össze kell szedni az odavezető út különböző megállóhelyeit.
Eldöntöd, hogy milyen eszközöket használsz majd (papír, ppt, prezi, slideparrot), milyen elemekkel dolgozol, mint pl. történetmesélés, nyelvi alakzat, idézet, meghökkentő adat, statisztika, kérdéssel indítás. A figyelemfelkeltő és -fenntartó eszközöket is betervezed, mint a humort, nyelvi alakzatokat, szóképeket.
Megtervezed a kezdés és zárás elemeit. Egy jó prezentáció három lábon áll stabilan: tartalmi, stílusbeli és formai elemeken.
- Nyelvi alakzatok
Köznapi vagy költői szóképekkel, retorikai alakzatokkal – metafora, hasonlat, metonímia, analógia, alliteráció, anafora stb. –, fűszerezel, mert ezek elengedhetetlen kellékei a hatásos nyilvános beszédnek.
Ennek oka valószínűleg a világ veleszületett komplexitásában és agyunk evolúciójában keresendő. A metafora olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel játszi könnyedséggel adhatsz át akár extra bonyolult összefüggéseket
Ahelyett, hogy elvárnád a hallgatóságodtól, hogy hirtelen kvantumfizikus legyen belőlük, képszerűen írhatsz le egy összefüggést. Erről itt írtam korábban.
„Valami újat elmagyarázok neked valami jól ismerttel.”
- Történetek
Mert a jó történetmesélés kulcsa az üzenetek érdekes, emlékezetes előadásának, vagyis a sikeres prezentációknak.
Egy jó sztori nem csupán emlékezetessé teszi önmagát, és élményt ad; de az elmesélt személyes történetek hatása az agyban beindítják az oxitocin-szintézisét, ezt pedig empátianövelő hatással bír. Bízni fognak benned.
„A történelem sztorik nélkül, csak egymást követő, jelentőséggel és következményekkel nem bíró események sorozata lenne. A történetek formálják tanulságossá, inspirálóvá, sztorikból tanulunk és szővünk új álmokat.” Részlet a Még mindig Előadok, tehát vagyok c. könyvemből, Szabó Dominika társszerzőm tollából.
Most nézzük a második „nem kívánt” prezentációs recepthozzávalót.
02 Prezentáció „amnéziát okozó” adalékanyaga
Sokan nem tudják, de a legígéretesebb vezetőként is árulhatnak dílerként „amnéziát” a prezentációjuk alatt. És még csak nem is tudnak róla, hogy ezzel „körözött személyek lettek”. Ugyanis olyan információszérumot kevernek ki egy-egy prezentációs diára, ami kiüti a hallgatóságot, de rendesen.
Ez az információszérum már számos cégvezetőnél, középvezetőnél, nyilvános előadónál okozott függőséget, amit egyeseknek könnyebb elhagyni, másoknak komoly elvonóra kell menni.
A szérum legfontosabb fő összetevője: a túl sok infó.
Az információval csínján kell bánni, mert könnyen túl lehet adagolni és hamar kész az információtúladagolás: Aki egy a rövid távú memória számára befogadhatatlan mennyiségű információt (10 infó felett/dia) kísérel meg túl rövid idő alatt a hallgatósága számára átadni, az az “információtúladagolás” bűncselekményét követi el.
Összetevők okozta mellékhatásokról bővebben
Komolyabb „letöltendőt” kaphatunk érte a közönségtől – tehát nem hívnak meg újra, a nevünkre se emlékeznek, nem hagyunk maradandó nyomot, a mondandónk és célunk odavész –, ha
- 12-14 kaliberű betűmérettel követjük el az információ sorozattüzét,
- hosszú, teljes mondatok képernyőre helyezésével próbálkozunk,
- bonyolult táblázatok, ábrák, képek egy közös diára való zsúfolt felhelyezésével kínozzuk a közönséget.
Hogyan kerüld el, hogy elkövesd az információ-túltengés bűncselekményét?
Írd le mindegyik dia alá azt, hogy mi az üzenet.
Azt az üzenetet, aminek át kell mennie.
Ha ez megvan:
- Nézd meg, valóban átjön-e (ha nem elég erős, akkor emelj ki vizuálisan pl. színnel).
- Nézd meg, hogy a többi információ tényleg támogatja-e a kulcsüzenetet, ha nem, akkor kuka.
- Ha ömlesztve van az információ, akkor tagold 2-3-4 elemű részekre.
- Ha több erős gondolat van a dián, akkor gondolkozz el azon, hogy másik diára is átpakolj ezt-azt.
Miért olyan veszélyes az információtúladagolás?
Mert a rövid távú memóriánk nem tud egyszerre túl sok infót befogadni. A 7+-2 szabály sem működik szerintem.
Minden információt 2-3-4 elemű egységekre érdemes bontani. Ha egyszerre mutatsz be 9 elemű folyamatot, könnyen lehet, hogy semmi sem megy át belőle.
És végül a harmadik igen általános és gyakori recepthozzávaló.
03 Kéretlen hangos felolvasás irritáló borsa
Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét.
1961.január 20-án, 12.51-kor Kennedy a Capitolium fehér lépcsőjén állva az egyik leghíresebb, legemlékezetesebb (azóta is idézett mondataival) a legékesszólóbb beiktatási beszédével ragadta magával a közönségét.
Mindösszesen alig 14 perc volt.
És 1364 szót tartalmazott.
A tartalom előadásának módjára épp annyira oda kellett figyelnie, mint magára a tartalomra. A hatásszünetek, a hangsúlyok, a testbeszéd és mimika, a kézmozdulatok és levegővétel épp annyira fontos részét képezte a beszédének, mint maga a szöveg.
Rövid beszéde ellenére azóta is feladta a leckét utódainak.
Egy átlagember ugyanis körülbelül 110-130 szó per perc sebességgel beszél.
Valamint az átlagember nem tud egyszerre olvasni és hallgatni. Ha olvasnak, akkor nem hallgatnak, sőt zavarja őket „mások hangos olvasása”. Ebből a kettőből következik, hogy a közönséged kétszer elolvassa fejben azt, amit Te egyszer végigmondasz a diára írt információ felolvasása közben.
És máris borsot törtél az orruk alá.
Aki a képernyőre írt hosszú szövegeket a hallgatóság számára maga olvassa fel hangosan, az a “felolvasás kéretlenül” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekvés, ha tettét:
- visszaesőként, többször megismételve követi el.
- helytelenül olvasva, rosszul hangsúlyozva, gyors beszédtempóval követi el.
Hogyan kerüld el?
- Legyen a kezedben egy papíron és onnan olvasd fel. Garantáltan figyelnek rád
- Ne olvasd fel, hagyd, hogy ők olvassák el a képernyőről, adj nekik 15 másodpercet. Legalább neked is lesz időd átgondolni a következőket.
Számos prezentációs bűn került be a Prezentációs Vörös könyvbe. No nem a Mao-féle könyvecskébe, hanem a kihalóban lévő állatfajokat – itt értsd előadói hibákat – bemutató jegyzékbe.
Ezen bűnök elkövetésének kivédésére tanítunk a Fesztelen Előadó Képzésen is.
Rajtad múlik, hogy bűnelkövető leszel, vagy fesztelen.
