A Harmadolás szabálya

Egy attraktív, jól kinéző slide elkészítése nem szabadna, hogy túl sok munkát jelentsen, pedig néha így van. Gyakran érezzük, hogy egy grafikus vagy egy jó prezentációs szoftver biztosan kihúzna a csávából. Pedig ez nem így van.

Elég csupán néhány hasznos tanácsot követni illetve ellesni másoktól, mint ahogyan annyi mesterség esetében.  (én legalább is erre gyakran látok példát a sportban)

Ezen tanácsok egyik leghíresebbike a Harmadolás szabálya, amely segít a képek kiválasztásában, szerkesztésében, elhelyezésében a fotósoknak, grafikusoknak vagy bárkinek, aki vizualizációval foglalkozik.

Ebben a cikkben megtanuljuk:

  • Mit jelent a Harmadolási szabály?
  • Hogyan használják a fotósok, grafikusok?

.

A harmadolás szabályának eredete, lényege

Már a középkori festők is tudatosan alkalmazták azt az elvet, miszerint a kép középpontjában elhelyezett téma a szemlélőben unalmas és egyhangú hatást kelt. A túlságosan a kép szélére került téma ellenben bizonytalan, egyensúlyát vesztett képi hatást kelt. A megoldás az úgynevezett „aranymetszés”. Ez az az elv, mely a legharmonikusabb és egyben a legérdekesebb hely kiválasztásában segít a képen a főtéma számára. Ez a középmező valamelyik harmada. Osszuk fel képzeletben a képmezőt két-két vonallal, három vízszintes, és három függőleges csíkra. Ha az így kapott vonalak vagy metszéspontjaik mentén helyezzük el a témát, máris eleget tettünk a harmadolási szabálynak.

.

PowerPoint ötlet: A template-re is vidd fel a Harmadolási szabálynak megfelelő vonalakat, így minden új oldalon segíteni fog a szerkesztésben.

Hogyan használják ezt a fotósok?

Szabály 1.  – A képed kulcselemeit a metszéspontokra helyezd el

Ez a kép jól mutatja a Harmadolási szabályt a gyakorlatban. A fa az egyik metszésponton van.

A középre helyezés helyett a fotósok és a festők is a bal felső metszéspontot kedvelik leginkább.

Még ha több elem is van egy képen a szemlélő szeme automatikusan a metszéspontokra fókuszál. A legjobb hatás eléréséhez ezekre a pontokra érdemes elhelyezni azt, amit ki akarok emelni.

Szabály2: – A fontos elemeket helyezd a horizontális metszéspontok közé

Kezdő fotósoknál előfordul, hogy a kép lényegi elemeit – pl. a horizontot – középre próbálják elhelyezni. Ez nem a legjobb megoldás.

Ezen a példán a fotós az alacsonyabb horizontális vonal mentén helyezte el a horizontot.

Ráadásul a felső horizont vonal kettéosztja az eget is, elválasztva a sötét felhőket a világosabbaktól.

Ez egész képet meghatározza a három eltérő szín dominanciája, a sötétkéktől a fehéren át a lovak barna színéig.

Szabály3 – A fontos elemeket helyezd a vertikális elemek közé

Jó példa erre Nancy Duarte slide:ology című könyve, melyről egy korábbi bejegyzésben már írtam.

A borítón jól látható, hogy nem csak a fotósok, hanem a dizájnerek is használják ezt a szabályt.

A fehér emberi sziluett teljesen a vertikális vonalon fekszik.

Szabály 4 – Helyezd a lényeges elemeket a metszéspontokra és az osztóvonalakra

Ezen a példán a felső horizontális vonalon fekszik a horizont.

Ezzel párhuzamosan a hölgy a jobb felső metszésponton fekszik, pontosabban a jobboldali vertikális vonalon. Ez az ábra jó példája a metszéspontok és a vonalak kombinált használatának.

A Harmadolási szabály valóban különbséget jelent?

Nem hiszel benne? Nem érzékelhető a különbség?

Amikor először hallottam én is így voltam vele. Elhatároztam hát, hogy kipróbálom egy tréningen a működését.

A tesztfotóm egy tájkép volt, amelyről négy verziót készítettem. Egy kis zoomolással és mozgatással négy eltérő felépítésű képet készítettem, amit mindjárt meg is mutatok. (Természetesen a tréningeken a segédvonalak nélkül használom :-))

  • Az „A” jelű esetében a fasor középre került.
  • A „B” jelű esetében a felső horizontális metszésvonalra
  • A „C” jelű esetében az alsó horizontális metszésvonalra

Miután megmutatom őket a résztvevőknek azt kérdezem tőlük, hogy melyik nekik a legszimpatikusabb.

Mi az eredmény?

A hallgatóság mindössze 5%-a választotta az „A” képet. Néhányan azt mondták, hogy a kép unalmas, másik azt érezték, hogy nem tudják mi a fontos a képen. A „B” és „C” képet közel azonos mértékben választották. Többen érdekesnek, fókuszáltnak mondták őket. Jól látható, hogy csak az „A” kép nem felel meg a harmadolási szabálynak.

Összefoglalva: a harmadolási szabályt használva olyan módszer birtokába kerülsz, amit a fotósok, filmrendezők, grafikusok használnak évtizedek óta. Használatával, sokkal profibb és szimpatikusabb képeket tudsz bemutatni.

De hogyan használjuk ezt pontosan a Powerpoint kapcsán? Ezt mutatom be a következő cikkemben.

dr. Z

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

Blog feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük