Ha egy erős metaforával spékeled meg a mondandódat, akkor nem egy piros pontot szerzel csupán a magyar tanárodtól, aki megcirogatva datálja, hogy mégsem volt annyira reménytelen a 4 év gimnázium. Hanem sikeresen kiválthatsz egy érzelmet, új jelentést adsz egy szónak. De ami biztos: erősíted az üzeneted.
Ismerős a szituáció, amikor a pedagógus lelombozó kommentje miatt nyomod le a féket a hatásos kommunikáció autójában?
Talán még emlékszel valamikori zsenge tinikorodból, amikor a tanteremben ülve a szúrós tekintetű tanárod előtt kirázott a hideg még a gondolattól is.
Igen, attól a bizonyos dologtól.
Sem a feladatra, sem az irományomra nem emlékszel, amivel foglalkoznod kellett. Csak egyetlen egy érzésre: mi a franc az a metafora, és egyáltalán miért kell neked most metaforikus szóképekkel bíbelődnöd?
Így esett meg veled, hogy a metafora jobbra – te pedig balra
Úgy érezted ahhoz, hogy te a költőkhöz hasonlóan ilyen nyelvi eszközökkel élj – mint metafora – mielőbb meg kellene csípnie annak a radioaktív póknak.
Vagy valamiféle szürreálisan termékeny transzba kell, hogy ess. Mert ez a paraverseny első számú győztese, ami még egy esetleges ufótámadást is lepipál. Miközben a talán egyik legerősebb nyelvi eszköz mégiscsak épp a metafora. Amit nem lehet csupán az irodalom keretei közé zárni.
Az élet bármelyik kulcsepizódja során összefuthatsz vele: a kedvenc előadód dalszövegeiben, amit reggel óta üvöltetsz a kocsiban; a moziban ülve az egyik filmjelenteben vagy a főnököd elszólásaiban.
És ott van a beszédeidben, előadásaidban is. Már, ha használod.
Hogyan érthetjük meg a metaforát és miért olyan mágikus eszköz ez igazából?
- A metafora olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel játszi könnyedséggel adhatsz át akár extra bonyolult összefüggéseket
- Ahelyett, hogy elvárnád a hallgatóságodtól, hogy hirtelen kvantumfizikus legyen belőlük, képszerűen írhatsz le egy összefüggést
- Segíthetsz átlátni és értelmezni egy komplex koncepciót, mert egy ismertebb dologgal hozod párhuzamba.
- Jóval hatásosabban kommunikálhatsz, mint a szó szerinti, száraz és tényszerű szóhasználattal.
- Mindeközben emlékezetesebb lehetsz: képszerűen felidézhető lehet egy-egy állításod; mindez pedig a memóriába éghet.
- Még a legnagyobb reklámzajban is agressziótól mentesen tudsz emlékezetes lenni.
Emlékezetes és elmesélhető előadások – mi köze a metaforához?
Egy üzenet vagy gondolat szenzoros, azaz metaforikus kifejezései a mélyebb és pontosabb kommunikációt teszik lehetővé. Márpedig te sem szeretnél elbeszélni a hallgatóságod mellett.
Mert akinek volt már szerencséje közvetlen közelről embereket szemlélni egy előadói színpadon; annak bizonyára feltűnt, hogy az a bizonyos képekről minösszesen összefüggő masszának tűnő néptömeg valójában közelebbi kontaktusból összetett és bonyolult személyiségekből álló személyek csoportja.
Ahhoz, hogy a mondandódat eljuttasd azokhoz az emberekhez, akiknek szól; minden hatásos eszközt meg kell ragadnod.
A metafora azonban nem egyenlő a hasonlattal, ami X=Y-nal képletre húzható fel.
„Míg a hasonlat utal valamire, a metafora azzá teszi.”
Pelenkázni olyan, mint hálós szatyorba gyömöszölni egy polipot.
A hasonlattal ellentétben a metafora szerint viszont a pelenkázás egy polip hálós szatyorba gyömöszölése.
Te vagy a színpad Jim Carrey-je.
A tréning egy űrutazás, mert gyorsabban jutsz el messzebbre.
A metafora nem csupán képszerű leírás, de fogalompárosításának köszönhetően a legjobb színpadi súgód lehet a színpad alatt, mert olyan üzeneteket is átadhatsz vele, amikre egyszerűen nincsenek szavak.
A metafora kitölti az űrt.
Azt a kommunikációs űrt, amit egy maratoni magyarázattal és körülírással sem érnél el. Mindezt pedig olyan elegánsan, mint aki ebben a pillanatban nyerte el a 20 fős üzleti társaság bizalmát.
A metafora használata a részedről egy gesztus: mert a hallgatóság nem hülye, csak laikus
Ezért ne zúdíts egy rakás információt csupán a hallgatóságra. Neked nem csupán a logikára kell hatnod: az érzelmeket akarod aktiválni.
Előző cikkünkben is említettük a metafora tudományosabb magyarázatát, ahol a The New York Times egyik cikkét hoztuk fel példának . A cikkben olyan agykutatásokról esik szó, amik feltárják, mi történik a fejünkben, amikor részletes leírást, emlékezetes metaforát hallunk.
Olyan nyelvi régiókat aktivizál, mint Borca-terület (agy motoros beszédközpontja) illetve a Wernicke-terület (hallott beszéd értelmezése a feladata).
Metaforák sokaságát használjuk többnyire öntudatlanul a hétköznapokban is – ugyanis mélyen beágyazódtak a tudatunkba
A világ jelenségeinek megismerésében minimum egy Dr. Watson szerepét töltik be a metaforák.
Erre bizonyíték az a kutatás is, ami Lakoff és Johnson Metaphors We Live By (Hétköznapi metaforáink) című könyve alapján indult hódító útjára a 80-as években.
„A metafora fogalmakat társít egymáshoz, s egyik segítségével érti meg a másikat.”
Társítási pont mindkettőnél maga a kép.
A kép, amely része a tudattalan tartalomnak és a beszédnek is.
A kognitív nyelvészet éppen ezért a nyelvet vizsgálja, amelyhez a kép tulajdonképp egy eszköz a metaforikus jelentés struktúrájának megismeréséhez. A metafora a jelentésalkotás kulcsfontosságú eleme: ez az emberi gondolkodás egyik legfőbb és leginkább jellemző mechanizmusa.
A Lakoff féle megközelítés a hagyományos retorikai metaforafelfogáshoz képest sokkal átfogóbb megközelítési rendszert dolgozott ki.
5 pontban Lakoff szerint a metafora nem más, mint:
- A metafora elsősorban a fogalmak és nem a szavak jellemző tulajdonsága.
- A metafora funkciója az, hogy elősegítse bizonyos fogalmak megértését, és nem csupán művészi vagy retorikai célokat szolgál.
- A metafora gyakran nem hasonlóságon alapul.
- A metaforákat hétköznapi emberek is erőfeszítések nélkül képesek használni.
- A metafora nem egy fölösleges, bár kellemes nyelvi díszítőeszköz; hanem az emberi gondolkodásnak és a megértésnek elengedhetetlen kelléke.
Érdekel még a metafora Lakoff féle megközelítésben? Ebben a disszertációban olvashatsz róla bővebben.
Miért fontos mindez?
A kognitív nyelvészet a hétköznapi beszédben előforduló metaforikus kifejezéseket vizsgálja. Tehát olyan kifejezéseket, mint a kávétól gyorsabban kezdett kattogni az agyam szintén a metaforák közé sorolja.
„A metaforát a hétköznapi emberek is könnyedén tudják használni.
Nem szükséges ehhez költőnek lenned, vagy beülnöd ismét a magyar tanárod órájára.”
Mind pszichológiai, mind nyelvészeti szempontból kulcsmozzanat ez, amikor a tudattalan tartalom tudatosulni kezd. Ilyenkor lélektani folyamatok alakulnak át képekké.
Tulajdonképpen a fogalmi metaforák továbbítják a tudattalanból érkező tartalmakat a nyelvbe, ahol létrejönnek a figuratív kifejezések.
Ennek az emberi gondolkodásban rendkívül fontos szerepe van, hiszen fő motivációja a belső tartalmak kifejezése.
Helyettesítés és hasonlóság. Bármely előadásod egyik legemlékezetesebb mozzanatai lehetnek.
Mert létezik olyan helyzet az életben, amikor nincs hatalmas szükségünk a retorikai képességünkre? Sokan hiszik, hogy az emlékezetes és hatásos előadás nem tanulható, erre születni kell. Mi bebizonyítjuk neked, hogy nem így van. Mutasd meg önmagad legjobb verzióját bármilyen előadó-helyzetben. Gyere el a prezentációs alapképzésünkre novemberben és légy FESZTELEN ELŐADÓ a meztelen helyett.
2 Responses