Adam Galinsky TedX: felszólalni nehéz?

Nehéz kiállni magunkért, még akkor is, amikor tudjuk, hogy fontos lenne. Adam Galinsky szociálpszichológus bölcs útmutatásából megtudhatjuk, hogyan legyünk magabiztosak, hogyan kezelhetünk kényes helyzeteket és hogyan birtokolhatunk több hatalmat.

 

Néha anyatigrisnek kell lenned, néha alázatos tanácskérőnek?

Meleg helyzet tud lenni, amikor védened kell a véleményedet, az álláspontodat másokkal szemben. Ha nem állsz ki önmagadért, akkor mások agyonnyomnak a gondolataik lánctalpaival. Könnyen elnyomhatnak és akadályozhatják a céljaidat.

De vajon az érvényesítésnek vannak technikái?

Adam Galinsky szociálpszichológus TedX előadásában nemcsak segít értelmezni a fogalmakat, de abban is segít, hogy magabiztosabb lehess, sikeresebben kezelhess kényes helyzeteket és több hatalmat birtokolhass a különböző szituációkban.

 

Felszólalni nehéz. Meséli Adam Galinsky. Majd olvashatsz is egy sztorit tőle.

 

Pontosan egy hónappal ezelőtt, amikor a feleségem és én szülőkké váltunk, megértettem ennek a kifejezésnek a valódi jelentését. Csodálatos pillanat volt.  Izgalmas és felemelő, de ijesztő és félelmetes is.

Különösen félelmetes lett, amikor hazaértünk a kórházból és nem voltunk biztosak abban, hogy a kisfiúnk elegendő tápanyagot nyer-e a szoptatásból.  Fel akartunk hívni gyermekorvosunkat, azonban nem akartunk sem rossz első benyomást kelteni, sem őrült, neurotikus szülőkként mutatkozni.

Tehát aggódtunk.  És vártunk. 

Amikor másnap elmentünk az orvoshoz, közölte, hogy a fiúnk kiszáradt. Mindemellett megnyugtatott minket, hogy mindig kapcsolatba léphetünk vele.

Most már tudom, hogy abban a pillanatban kellett volna felszólalnom, de nem tettem.

 

Állj ki magadért – de mikor és hogyan?

 

Adam Galinsky története és Ted előadása olyan kérdéseket feszeget, amit érdemes neked is elővenni a szekrényből:

 

  • Miként kezeled egy felszólalásod/megszólalásod dilemmáját?
  • Mikor tudod, hogy ebben vagy abban a helyzetben most érvényesítened kell-e magadat?
  • Mikor érvényesíted az érdekeidet és mikor nyilvánítasz véleményt?
  • Honnan tudod, hogy miként kérj fizetésemelést a munkahelyeden vagy védd meg a hitedet?

 

Mi emberek mindannyian egy jobb verziónkat szeretnénk elérni annak, akik jelenleg vagyunk. Okosabbak, kedvesebbek, sikeresebbek, gondosabbak, kevésbé stresszesek akarunk lenni. Jobb munkavállalókká, szülőkké, barátokká, emberekké válnánk.

A kérdés az, hogyan javíthatjuk magunkat? Talán azt jelenti e feladat a számunkra, hogy meg kell találnunk a hangunkat.

Ez kockázatos. Mert kiállni önmagunkért sebezhetővé tesz minket.

 

Galinsky, a szociálpszichológus szerint a megoldás az erődinamikában van – és ezen a ponton lehet tudni, hogy mikor kell felszólalnod.

 

 

Adam TED-felszólalásában beszél az elfogadható viselkedés tartományáról

 

Mely dinamikus, bővülő vagy szűkítő, attól függően, hogy milyen környezetben tartózkodunk. A hatótávolság benzineskannája pedig az erő.

Célunk eléréséhez a hatalmi köreinket szükséges tágítanunk. Olyan eszközöket kell találnunk és használnunk, amelyek elősegítik az elfogadható viselkedés körének kibővítését.

Érdekes előadás, érdekes téma, legalább egyszer érdemes megnézni:

 

Adam Galinsky a Columbia Business School menedzsment részlegének elnöke. Társszerzője a kritikusok által elismert és legkelendőbb, a Friends & Foe könyvnek, amely a vezetéssel, a tárgyalásokkal, a sokféleséggel, a döntéshozatallal és az etikával kapcsolatos két évtizedes kutatását mutatja be.

 

Az általa felvetett kérdések talán neked is mindennapos dilemmák:

  • Mikor lehetek rámenős, mikor helyezhetem előtérbe az érdekeimet?
  • Mikor mondhatom el a véleményemet?
  • Szembeszálljak-e a munkatársammal, ha állandóan beleüti az orrát a dolgaimba?
  • Kijavíthatom-e a főnökömet, amikor téved?
  • Megtámadhatom a barátom érzéketlen viccét, azaz reagáljak-e a barátom tapintatlanságára??
  • Meg merjem osztani a legjobban szeretett emberrel a legmélyebb bizonytalanságaimat?

 

Mindannyiunknál létezik valami, amit elfogadható viselkedésnek hívnak.  Galinsky arról beszél, hogy mindannyiunknak van egy elképzelése az elfogadható magatartásmódokról. Az is előfordul, hogy néha túl erősek, túl rámenősek vagyunk vagy épp túl gyengék.

Az elfogadható magatartásmódok zónájában maradva jutalomban részesülünk. Ha kilépünk ebből, sokszor jönnek a büntik, azaz, ha ezen a tartományon kívül lépünk, különféle módon büntet az élet.  Elbocsájtanak, elkeseredünk, elveszítjük egy fizetésemelés lehetőségét vagy az üzletet.

 

A hárommillió forintos kérdés: hol van a zónám határa?

Neked mi ez a tartomány, a te zónád?

Ez a tartomány nem rögzített; valójában nagyon dinamikus.  Bővül és a kontextustól függően szűkül.  És van egy dolog, amely jobban meghatározza ezt a tartományt, mint bármi más: ez a te hatalmad. 

Érthetőbben: mivel ez a zóna nem állandó, hanem változó, kitolódik vagy szűkül a helyzet függvényében. Létezik egy mindennél jobban meghatározó része: a hatalom birtoklása, annak számos formájában (munkahelyek, tárgyalási szituációk, kapcsolatrendszerek).

Amikor jelentős hatalmunk van, a zónánk nagyon széles és szerteágazó, ilyenkor mozgásterünk is van. Ha nincs hatalmunk, akkor szűkül, azaz korlátozott a mozgásterünk.

Ez pedig egy hatalomhiánytípusú kettős kötéshez vezet. Mit jelent ez? Ha nem állsz ki magadért, észrevétlen maradsz, ha pedig kiállsz, büntetést kapsz.

 

Tehát meg kell találnunk a lehetőségeket, hogy kibővítsd a zónád

 

Az elmúlt néhány évtizedben Adam Galinsky kollégáival két dologban találtak valóban jelentőséget, ha a zónatágítás került terítékre.

Egy: az ember hatalmat birtokolhat saját meglátása szerint. A saját szemében erőteljesnek tűnik. 
Kettő: az ember hatalmat birtokolhat mások meglátása szerint. Mások szemében hatalmasnak tűnik.

Ha úgy érzed, hogy hatalmad van, akkor sokkal magabiztosabb is vagy. Nincs benned félelem és tágítod a zónádat.  Ha mások látják úgy, hogy van hatalmad, ők tágítják a zónádat. Érthető, nem?

Amikor erőteljesnek érzem magam, magabiztosnak érzem magam, nem félek.  Bővítem saját zónámat.  Amikor mások hatalmasnak látnak engem, szélesebb kört biztosítanak.

Tehát eszközökre van szükségünk az elfogadható viselkedés körének kibővítéséhez.

 

Felszólalni kockázatos, de ez enyhíthető

Galinsky olyan eszközöket ad a kezedbe, amivel csökkentheted ezt a kockázatot.

Megfigyelted már, hogy átlagosan a nők kevésbé ambiciózus ajánlatokat tesznek, és rosszabb eredményeket kapnak, mint a férfiak a tárgyalóasztalnál?

Hannah Riley Bowles és Emily Amanatullah megfigyelték, hogy van egy olyan helyzet, amikor a nők ugyanolyan eredményt kapnak, mint a férfiak és ugyanolyan ambiciózusok is.

Milyen esetben fordul elő?

Amikor mások mellett állnak ki, felfedezik saját hatókörüket és saját elméjüket is kibővítik; rögtön magabiztosabbak lesznek.

Ilyenkor a nők mások védelmében emelnek szót, ezzel felfedezik saját határaikat, és kitágítják őket saját elképzelésük szerint.

Egy nő ebben az esetben jóval céltudatosabb.

 

Ezt nevezzük anyatigris-effektusnak. Épp úgy, ahogy az anyatigris védi kölykeit. Az ilyen szituációkban mi is felfedezzük saját hangunkat.

 

De néha magunknak kell képviselnünk.
Hogyan csináljuk?

Az egyik legfontosabb eszköz, a perspektíva figyelembevétele.

Egyszerű: csak egy másik ember szemével nézed a világot. 

 

Ez az egyik legfontosabb eszköz, amellyel kibővítheted a zónádat.  Amikor figyelembe veszem a perspektívádat, és azon gondolkodom, amit igazán akarsz, akkor valószínűbb, hogy megadod nekem azt, amit igazán akarok.

Faék egyszerűségű logika.

Egy férfi sétál egy bankhoz Watsonville-ben, Kaliforniában.  És elkiáltja magát: „Adj nekem 2000 dollárt, vagy bombával felrobbantom az egész bankot.”  A bank vezetője ijedelem helyett észrevesz egy apró részletet: a rabló egy konkrét összeget kér.

Majd azt mondja: „Miért kértél 2000 dollárt?” Azt mondja a rabló: „A barátomat kilakoltatják, hacsak nem kapok rá azonnal 2000 dollárt.” Erre ő: „Ó! Nem akarsz te bankot rabolni – kölcsönt akarsz venni.” „Miért nem jössz vissza az irodámba és megcsináljuk a papírmunkát?”

Ez esetben a bankvezető gyors perspektivikus felfogása enyhíti az ingatag helyzetet.

 

Egy másik mód, hogy céltudatosak, mégis szimpatikusak legyünk, a rugalmasság tanúsítása.

 

Amikor Galinsky feltette a kérdést az egész világon, hogy az emberek mitől beszélnek komfortosabban, az első számú válasz az volt: „Amikor társadalmi támogatást kapok a közönségemtől és amikor tulajdonképpen szövetségeseim vannak”.

Tehát azt akarjuk, hogy szövetségeseink az oldalunkon álljanak.  De hogyan csináljuk?  Nos, az egyik módja a mama medve hatás lehet.  Amikor mások mellett állunk ki, kibővítjük zónánkat, de erős szövetségeseket is keresünk.

De úgy is szerezhetsz szövetségeseket, hogy tanácsot kérsz másoktól.

 

Ha tanácsot kérsz másoktól:

  • megkedvelteted magad, mert a tanácskérés hízelgő.
  • alázatot fejezel ki, segít feloldani egy másik kettős kötést: az önreklámozást.

 

Ha ugyanis nem reklámozod az eredményeidet, senki nem veszi észre őket. Ha pedig reklámozod, tudod ott legbelül, hogy valamiért nem leszel szimpi. Amikor tanácsot kérsz, egyszerre leszel ügyes és szimpatikus is mások szemében.

Magabiztosabb leszel, ha van szakértelmed.

 

Ez a hitelesség alappillére. Ha nincs hatalmad, nincs hitelességed. Magabiztosabban érezzük magunkat, amikor szakértelemmel rendelkezünk.

Legyünk vad anyatigrisek vagy mackók? Netán alázatos tanácskérők? Szerezzünk erős szövetségeseket, mindeközben legyünk a perspektívafelvétel nagymesterei? Mikor mit? Ez szituációfüggő. De ezekkel az eszközökkel az elfogadható magatartásunk határai kitágulhatnak és örömteli napokat élhetünk meg.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

Blog feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük