Kevés vezető (épp) olyan, mint amilyennek látszik is. Ezért fontos, hogy mit mutatunk magunkból vezetőként?!
Közép-vagy felsővezetőként a kommunikációtól a küzdőtérre vettél jegyet. Motivációs szituációk, retorikai kihívások, imázskockáztató helyzetek. Kevesen ismerik viszont azt a tényt, hogy jobb vezetővé válhatsz attól is, ha jobban tudsz aktívan figyelni; akár egy tárgyaláson vagy meetingen. DE mi köze a figyelemnek a kommunikációhoz?
Nemcsak a szavaid, de a mozdulataid is hatással vannak másokra. Van az a szituáció, amikor a méregdrága karóra, a legújabb öltöny sem húz ki a helyzetből,
a vezetők nemcsak pozícióval rendelkeznek – hanem befolyással is.
Amelynek alakulása pedig nem a külsőségeken múlik (csak). DE még csak nem is a tartalmon, amit előadsz. Nem csak az számít, mit mondasz, hanem az is, hogyan mondod.
Szakmai kollégám, Ruff-Kiss Ágnes beszédtechnika tanár, a DRPrezi Team tagja mondta, hogy
…a beszéd öltöztet. Az önazonos stílus mindig elegánsabb, mint a divatos, de kényelmetlen szóviselet. Inkább legyen kevesebb, de passzoló darab. Szerintem ez a stílus lényege. Azt szoktam javasolni tanítványaimnak, hogy beszéd előtt mindig tegyék fel maguknak a kérdést: Ez most tényleg én vagyok?
Nemcsak a szakmai tudásod, bezsebelt státuszod, hanem a viselkedésed, a szavaidat támogató nonverbális kommunikációd is számít. Ezért nem mindegy, mennyire vagy tudatos önmagaddal szemben, a saját viselkedéseddel kapcsolatban.
Ha nem mutatsz tiszteletet a tárgyalópartnerrel szemben, ne várd, hogy ő tiszteletteljes legyen. Ha önazonos vagy, másokat is arra bátorítasz, hogy önmaguk legyenek.
A hiteles vezetői stílus nem mások majmolásából születik meg – hanem abból, hogy tisztában vagy az erősségeiddel és a fejlesztendő területeiddel. Nem tudsz minden pillanatban tökéletes enni, de tudatosan megélni egy-egy szerepet igen, és felismerni, hogy minden mozdulatod, szavad hidat építhet vagy gyújthat fel.
Mert az emberek nem a pozíciódért követnek
Hanem azért,
aki vagy…
..ahogy bánsz velük.
Épp ezért, közép-vagy felsővezetőként a kommunikációtól a küzdőtérre vettél jegyet.
Olyan ellenfelekkel küzdesz nap mint nap, mint
- Elégedetlenség.
- Szégyen.
- Féltékenység (más vezetőkre).
- Félelem.
- Önbizalomhiány.
Ha sikerül két vállra fektetni őket, akkor kezed magasba emelve, a népszerűség, a jobb előadó, jobb szakember, dicséret másoktól, társasági előmenetel, személyes presztízs és megelégedés kupáját veheted át.
Csakhogy önmagad és a csapatod fejlődése sok mindenen múlik – többek között azokon a mindennapi visszacsatolásokon, amelyek alakítják a kapcsolatokat. A pozitív visszajelzés másoknak is megmutatja, hogy az erőfeszítéseknek van értelme. A konstruktív visszajelzés pedig leaszfaltozza a fejlődés útját.
Épp ezért a felsővezetői Akadémia programjában is terítékre kerül a hatáskeltés és non-verbális kommunikáció. A karizmatikus testbeszéd elemei, a szemkontaktus, a gesztusok, az alapállás, a mozgás, az ún. „Menza” modell.
Azért, hogy
- magabiztosabban lépj fel a vezető szerepekben, ez felturbózza az önbizalmad.
- pénzt takaríts meg, mert az előadói képességeid csiszolásával a legnagyobb piaci előnyödre építhetsz.
- tudj kapcsolódni másokhoz, amivel hidat építhetsz közétek.
Ezzel nemcsak hitelesebbnek érezheted magad, de annak is fogsz tűnni.
Ezért most beszéljünk egy elhanyagolt vezetői nonverbális jelzésről
Míg egy előadás alatt – ahol nincs interakció – a legtöbbünknek a szemkontaktus hiánya, a kezek, lábak önálló élete szokott kihívást jelenteni, elfeledkezünk egy olyan fontos nonverbális kihívásról, amely az interakciót is magában foglaló szituációkban okozhatnak bukót. mint a meetingek, tárgyalások vagy épp egy csapat motiválása.
Egy figyelemtípusról beszélek, egy fontos puzzle darab a vezetői hitelesség kirakósában.
Kitalálod?
Egyetlen csillámporos díjat sem lehetne vele nyerni. Még mindig nem elég fancy téma. Nem mondod rá, hogy “húú, ez az első, ami eszembe jut a holnapi tárgyalásról”. Pedig átírhatja a beszélgetések forgatókönyvét.
Ez a legfőbb vezetői képességek listájáról lefelejtett
értő figyelem és aktív hallgatás.
Mit jelent az értő figyelem és az aktív hallgatás?
Nem használsz szavakat, mégis kifejezed azt, hogy figyelsz a másikra.
Annyit jelent, hogy szótlanul figyelni.
Az arckifejezéseddel, a gesztusaiddal, a testtartásoddal, a szemkontaktussal. A „testbeszéd” jelei szólnak a leghangosabban, a legmagasabb frekvencián.
Az aktív hallgatás számos készség elsajátítását igényli, beleértve
- a testbeszéd és a hangszín alakítását,
- a figyelem fenntartását,
- valamint az érzelmi reakciók tudatosítását és kontrollálását.
Empátiát és önismeretet is igényel.
Aktív feldolgozásról és a mögöttük rejlő jelentés és szándék megértésének kereséséről szól.
A te jelzéseid egy tárgyalás, meeting alatt vajon biztatnak, hitelességet építenek, bizalmat keltenek feléd, megnyugtatnak, érdekessé tesznek téged, vagy épp ellenszenvessé?
Egy olyan személlyé, aki érdektelen, megbízhatatlan, esetleg nagyképű, arrogáns a szemükben.
Az aktív hallgatás azt jelenti, hogy nemcsak meghallod, amit valaki mond, hanem ráhangolódsz a gondolataira és érzéseire is. Ez a beszélgetést máris aktív, nem versengő, kétirányú interakcióvá alakítja.
Robin Abrahams és Boris Groysberg a Harvard Business Schoolból az aktív hallgatás három aspektusát írják le:
- kognitív: a másiktól kapott infókat megérted és integrálod;
- érzelmi: empatikus, együttérző vagy, az érzelmi reakciókat kezeled (bosszúság, unalom);
- és viselkedési: érdeklődést és megértést mutatsz verbálisan és nonverbálisan.
De hogyan kell ezt csinálni?
Tanulj meg aktívan hallgatni – a vezető kommunikációd része
Az aktív hallgatás tehát azt jelenti, hogy odafigyeléssel, empátiával és izzó energiával hallgatod a másikat. Az aktív hallgatás az, amit látnak és hallnak mások.
Rajtad.
Az aktív hallgatás = tudatos nonverbális kommunikáció + nyitottság
Értő figyelemmel vagy a másik felé.
Az értő figyelem része:
1. Testbeszéded tükrözi a nyitottságod:
szavakat ugyan nem használsz, de olykor megejtesz egy hümmögést, egy Hmm kifejezést. Az arckifejezésed, arcmimikád, gesztusaid és a beszélgetőpartner felé nyitottságot jelentő testtartásod a figyelmedről árulkodik (nem karba tett kézzel, lábaiddal tőle elfordulva hallgatod őt).
Ha odafigyelünk a másik nonverbális jelzéseire, sokat elárulhatnak a személyéről és arról, hogy mit próbál mondani. Ha például gyorsan beszél, az annak a jele lehet, hogy ideges vagy szorongó. Ha lassan beszél, az fáradtságra utalhat, vagy arra, hogy igyekszik gondosan megválogatni a szavait.
2. Élő, serkentő szemkontaktus:
tekinteted nem vándorol, helyette mosollyal vegyített csillogó szemed árulkodik. Néha egy-egy bólogatás, fejbiccentés mellett előre dőlsz ülés közben. Ha ültél már egyetemi előadáson, láthattad, ahogy a kezükre támasztott fejjel vagy oldalra döntött fejjel isszák a diákok a professzor szavait.
Ugyanakkor nem érdemes annyi szemkontaktust tartani, hogy a beszélgetés furcsának tűnjön.
Ennek elkerülése érdekében kövesd az 50/70 szabályt. Ez azt jelenti, hogy a hallgatással töltött idő 50-70%-ában tartsd fenn a szemkontaktust, majd négy-öt másodpercre röviden „megpihenve” elnézel.
3. Bátorítás:
olykor közbeszólsz egy-egy megerősítő jelzéssel, de nem szakítod félbe.
Ez örömérzetet kelt, elősegítve a további diskurzust. Ő időt nyer, miközben nyitottabb is lesz. A jó kérdések feltevése is azt jelzi a másik félnek, hogy nemcsak hallottad, amit mond, hanem elég jól meg is értetted ahhoz, hogy további információkat szeretnél tőle hallani.
Az „igen vagy nem” kérdések gyakran zsákutcába vezető válaszokhoz vezetnek. Ez pedig nem segít aktív hallgatás közben, mivel megakadályozza a beszélgetés gördülékeny menetét. Megnehezíti a másik személy valódi odafigyelését is.
Egy rövid, semmitmondó válaszból nem sokat lehet nyerni.
Az aktív hallgatás során használható nyitott kérdések például a következők lehetnek: Tudnál erről egy kicsit bővebben mesélni? Mit gondoltál erről? Hogyan gondolod, hogy (…)
Az, hogy a tárgyaláson érdekel-e vagy sem a másik tárgyalófél, azt nem az előzetesen kiküldött e-mail, a jelenléted vagy az asztalra rakott tervezet fogja elsősorban kifejezni.
Hanem az értő figyelmed.
Az aktív hallgatásod.
Azt, hogy a cég motorja vagy, a fellépésedben is ugyanolyan hitelességgel kell képviselned. Rendelkezz te is az inspiráló vezetői kommunikáció készségével. Az értő figyelem elsajátítható és fejleszthető készség. Értékesebb kommunikációs helyzetet eredményez.
Tehát legyen „látható” is, hogy hallgatsz, figyelsz, nyitott vagy.
Jack Zenger és Joseph Folkman tanácsadók metaforája passzol ide a végére:
„Nem egy szivacs vagy, amely pusztán elnyeli az információkat. Ehelyett inkább úgy képzeld el magad, mint egy trambulint, amely energiát, gyorsulást, magasságot és erősítést ad a beszélő gondolatainak”. Így válhatsz úgynevezett trambulin-hallgatóvá.
Miként válsz majd egyre tudatosabb előadóvá? Vezetői tréningjeinken kis csapatokban, kis etapokban, elnyújtott tanulással sajátíthatod el, hogyan lehetsz hatékony előadó.
