Alakzatok a retorikában: a fokozás a feszültségkeltés láthatatlan légiósa?

Még Meryl Streep is használta a 2017-es Golden Globe díjátadón. A fokozás retorikai eszközként, nyelvi alakzatként erősíti, hatásosabbá teszi a beszédbeli közlést. A beszéded sikerének titka a végrehajtás mellett a tervezésen áll vagy bukik. A fokozás várakozást és izgalmat teremt a közönségben. Hogyan használd?

 

Mi az, amit szinte mindenki csinál, de talán mégsem tudnak róla? Nem tudatosan, de használják akár a hétköznapi kommunikációjukban is?

Az emberek jelentős többsége nem tudatosan dob be a beszélgetésbe egy metaforát, paradoxont vagy egy anaforát. Nem használjuk tudatosan, pedig erősebb gázfröccsöt adhat az üzenetátadásban.

És emlékezetesebb, hatásosabb, hangsúlyosabb kommunikációt hozhat létre.

A legtöbben még fiatalon úgy képzeljük, hogy kinőve az iskolai éveket felnőtt korunkra már minden munkahelyi és egyéb „szereplési” szituációban maximálisan pörgő önbizalommal és csúcs szuper szakmai tudással fogunk kiállni…

…beszélni.

 

  • Előadni egy prezentációt.
  • Megnyerni egy üzleti megbeszélést.
  • Kiemelkedni egy meetingen.
  • Bemutatkozni, mint vállalkozás, egy márka.
  • Előadni egy szakmai konferencián.

 

Aztán rá kell jönnünk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére ez nem megy olyan könnyedén, mint a kés a vajon. Jönnek a negatív hozadékok:

Tégláról téglára érzelmi falakat építünk magunk köré, az önbizalomból egyre kevesebb. Belső világunk minden feszült rezdülései úgy gázolnak bele a szituációkba a sáros talpaikkal, mint a lánctalpak a virágoskertbe.

 

 

Mire is vágyunk igazán egy nyilvános beszéd vagy előadás során?

 

Arra, hogy elmondhassuk: a szavakkal varázsolunk.

Fűzzük őket egymás után, mint a színes gyöngyöt és építünk belőle üzenetet, mondanivalót. Ehhez kéne egy ösvény egy biztonságos, könnyen járható út.

Ebben segítenek a nyelvi alakzatok is.

A szemléletességet és a hatásosságot az alakzatok eszközével érheted el, ahol az egyes üzeneted hatásosságát növeled. A nyelvi alakzatokkal ugyanis közös kulturális kódokat aktiválsz, amely során összekötöd magadat a közönséggel.

Használni őket igazi kincs. Mert a másodlagosan behívott jelentéstartományokat nem szükséges magyarázni.

 

A fokozás a szimbolikus gondolkodás ösvényére vezet, segít meggyőzni és egy téma iránt izgalomba kerülni.

 

A nyelvi eszközöket ma is használjuk a nyilvános beszédekben (nem csak a költők kiváltsága). Steve Jobs 2007-es iPhone-t bemutató beszédében például 10 retorikai eszközt találsz, a beszéde segítette az iPhone népszerűsítését és eladását.

A beszéd mögött tudatos felkészülés állt. A helyzet az, hogy legtöbbünk biztos, hogy észre sem veszi ezeket az eszközöket, mégis hatást váltanak ki a közönségből.

Szükségünk is van rá, hiszen beszédképességünk gyakorta a lejtőn csúszik: azaz eleinte élvezed, majd elkopik. Átadod az infókat, de semmi több nem mondható el róla. Amikor előadsz, akkor olyan, mintha nem is lennél ott. Később a résztvevők nem is emlékeznek rád.

 

Hogyan segít a fokozás eszköze a hangulatfokozásban?

 

Láttál már lufit, amit fújtak és fújtak, majd végül kidurrant?
A fokozás ehhez hasonlóan ad egy újabb levegőmennyiséget a beszédednek, ahol izgalom, várakozás hág a tetőfokára.

Ugyanis a fokozás olyan felsorolás, ahol egyre nő az elemek intenzitása és egyben fontossága. Ezzel a megismételt kifejezéssel érzelmi-hangulati töltést adhatsz az üzenetednek.

 

Jó – jobb – legjobb struktúra.

Barcelonában jó az étel. Ami még jobb, az a Mediterrán hangulat. A legjobb dolog viszont az éghajlat.

Hass, alkoss, gyarapíts!

 

Olyan láncszerű ismétlést és felsorolást hozol létre, amelyben minden alkotóelemmel egyre növeled az érzelmi, szemantikai intenzitást.

Az üzeneted kiindulópontjához viszonyítva növeled a jelentéstöbbletet, az információ fontosságét. Sőt akár az újdonságát.

Gyakorta az utolsó egységre összpontosítjuk a figyelmünket, ezért leggyakrabban ott van az új információ is elhelyezve.

 

S anyánkat, ezt az édes jó anyát,

O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!

(Petőfi Sándor: István öcsémhez)

 

Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!

(Petőfi Sándor: Magyar vagyok)

 

Kösd duplára a cipőfűződ!

 

Az alakzatok az üzeneted erősítése érdekében lépnek színre, olyan ez, mint amikor duplára kötöd a cipőfűződ az egyszerű masni helyett. Növeli a beszéded hatásosságát.

Létrehozol egy ritmust, melyet nemcsak bővítéssel és ismétléssel, halmozással, de fokozással is elérhetsz.

A fokozás görögül klimax terminus jelentése: ’lépcső’, ’létra’. A retorikában latinul climax mellett a ’feljebb hágás’ jelentésű latin gradatio alak inkább a népszerűbb. A gradáció a fokozás gyűjtő terminusa.

A fokozást lefelé és felfelé is elérheted (klimax vs. antiklimax), tehát növeléssel vagy csökkentéssel éred el hatást. A felfelé fokozás során minden következő szó érzelmileg vagy értelmileg többet mond az előzőnél.

Szóalakzat mellett megjelenhet mondat- és gondolatalakzatként is. Használd a fokozást az érzelem, a feszültség növekedésének érzékeltetésére.

 

Kertem nárcisokkal

Végig ültetéd;

Csörgő patakokkal

Fáim éltetéd;

Rám ezer virággal

Szórtad a tavaszt

S égi boldogsággal

Fűszerezted azt.

(Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez)

 

 Kertem, fáim, tavaszt, azt, lezárja mintegy a növekvő intenzitást.

 

A hazafiúi odaadás érzésének emelkedő intenzitása fejeződik ki Petőfi versében, ahol az igék határozóval bővítve ismétlődnek:

 

Mert szeretem, hőn szeretem, imádom

Gyalázatában is nemzetemet!

(Petőfi Sándor: Magyar vagyok)

 

A fokozással meggyőzőbb lehetsz, az érzelmi befolyásolás erejét növelheted. Cicero szerint egy szónok akkor végez jó munkát, ha: tanít, meggyőz, megindít, és gyönyörködtet.

 

A fokozás a gyönyörködtetés és feszültségkeltés láthatatlan légiósa, aki észrevétlenül teszi lebilincselővé az előadásodat, a beszédedet.

 

Egy alakzat mindig a nyelvi elemek különleges, szokatlan összekapcsolódási módja lesz, a fokozás is azért olyan hatásos, mely olyan egymás után következő szavak, kifejezések kerülnek használatra, amelyek értelmileg vagy érzelmileg az előzőnél mindig többet mondanak.

A feszültség növekedését érheted el vele.

 

„Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!”

Vajda János

 

Szólásokban felfedezhetsz humoros hatású lefelé fokozást is:

Ki fia, borja? Miféle szerzet?

 

A szemantikai elemek fontossági sorrendet csökkentő, amolyan értékmegvonásos halmozással, lefelé fokozással érik el erejüket. (Van-e kapcsolata valakinek vele?)

Ady versében a tőismétlések esetében feszültségkeltő, ellentétre épülő megoldást vélhetsz felfedezni, ahol még egy antitézist is tartalmaz az ismétlés/fokozás a figyelemfelkeltés érdekében.

Ezzel a meghökkentés retorikai funkcióját tölti be:

Hiszek hitetlenül Istenben,

(Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben)

 

Beszéded egy sor stilisztikai eszköz rafinált alkalmazásától válhat átlagosból emlékezetessé. Arra is képesek, hogy belső érzésvilágodat és meglátásodat fejezzék ki, tökéletesen. A fokozás a tartalmad erősíti, nyomósít, a feszültséget fokozza, hangulatot kelt és zeneiséget (ritmikusságot) ad.

A retorikai eszközök olyan minták, amelyek kiemelnek, a mondandót egyszerűbben érthetővé, hangsúlyosabbá és érzelmekkel telivé varázsolják. A beszédedben használd tudatosan őket a nagyobb hatás érdekében. És a kommunikációd hatékonyabb lesz.

 

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük