Még Meryl Streep is használta a 2017-es Golden Globe díjátadón. A fokozás retorikai eszközként, nyelvi alakzatként erősíti, hatásosabbá teszi a beszédbeli közlést. A beszéded sikerének titka a végrehajtás mellett a tervezésen áll vagy bukik. A fokozás várakozást és izgalmat teremt a közönségben. Hogyan használd?
Mi az, amit szinte mindenki csinál, de talán mégsem tudnak róla? Nem tudatosan, de használják akár a hétköznapi kommunikációjukban is?
Az emberek jelentős többsége nem tudatosan dob be a beszélgetésbe egy metaforát, paradoxont vagy egy anaforát. Nem használjuk tudatosan, pedig erősebb gázfröccsöt adhat az üzenetátadásban.
És emlékezetesebb, hatásosabb, hangsúlyosabb kommunikációt hozhat létre.
A legtöbben még fiatalon úgy képzeljük, hogy kinőve az iskolai éveket felnőtt korunkra már minden munkahelyi és egyéb „szereplési” szituációban maximálisan pörgő önbizalommal és csúcs szuper szakmai tudással fogunk kiállni…
…beszélni.
- Előadni egy prezentációt.
- Megnyerni egy üzleti megbeszélést.
- Kiemelkedni egy meetingen.
- Bemutatkozni, mint vállalkozás, egy márka.
- Előadni egy szakmai konferencián.
Aztán rá kell jönnünk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére ez nem megy olyan könnyedén, mint a kés a vajon. Jönnek a negatív hozadékok:
Tégláról téglára érzelmi falakat építünk magunk köré, az önbizalomból egyre kevesebb. Belső világunk minden feszült rezdülései úgy gázolnak bele a szituációkba a sáros talpaikkal, mint a lánctalpak a virágoskertbe.
Mire is vágyunk igazán egy nyilvános beszéd vagy előadás során?
Arra, hogy elmondhassuk: a szavakkal varázsolunk.
Fűzzük őket egymás után, mint a színes gyöngyöt és építünk belőle üzenetet, mondanivalót. Ehhez kéne egy ösvény egy biztonságos, könnyen járható út.
Ebben segítenek a nyelvi alakzatok is.
A szemléletességet és a hatásosságot az alakzatok eszközével érheted el, ahol az egyes üzeneted hatásosságát növeled. A nyelvi alakzatokkal ugyanis közös kulturális kódokat aktiválsz, amely során összekötöd magadat a közönséggel.
Használni őket igazi kincs. Mert a másodlagosan behívott jelentéstartományokat nem szükséges magyarázni.
A fokozás a szimbolikus gondolkodás ösvényére vezet, segít meggyőzni és egy téma iránt izgalomba kerülni.
A nyelvi eszközöket ma is használjuk a nyilvános beszédekben (nem csak a költők kiváltsága). Steve Jobs 2007-es iPhone-t bemutató beszédében például 10 retorikai eszközt találsz, a beszéde segítette az iPhone népszerűsítését és eladását.
A beszéd mögött tudatos felkészülés állt. A helyzet az, hogy legtöbbünk biztos, hogy észre sem veszi ezeket az eszközöket, mégis hatást váltanak ki a közönségből.
Szükségünk is van rá, hiszen beszédképességünk gyakorta a lejtőn csúszik: azaz eleinte élvezed, majd elkopik. Átadod az infókat, de semmi több nem mondható el róla. Amikor előadsz, akkor olyan, mintha nem is lennél ott. Később a résztvevők nem is emlékeznek rád.
Hogyan segít a fokozás eszköze a hangulatfokozásban?
Láttál már lufit, amit fújtak és fújtak, majd végül kidurrant?
A fokozás ehhez hasonlóan ad egy újabb levegőmennyiséget a beszédednek, ahol izgalom, várakozás hág a tetőfokára.
Ugyanis a fokozás olyan felsorolás, ahol egyre nő az elemek intenzitása és egyben fontossága. Ezzel a megismételt kifejezéssel érzelmi-hangulati töltést adhatsz az üzenetednek.
Jó – jobb – legjobb struktúra.
Barcelonában jó az étel. Ami még jobb, az a Mediterrán hangulat. A legjobb dolog viszont az éghajlat.
Hass, alkoss, gyarapíts!
Olyan láncszerű ismétlést és felsorolást hozol létre, amelyben minden alkotóelemmel egyre növeled az érzelmi, szemantikai intenzitást.
Az üzeneted kiindulópontjához viszonyítva növeled a jelentéstöbbletet, az információ fontosságét. Sőt akár az újdonságát.
Gyakorta az utolsó egységre összpontosítjuk a figyelmünket, ezért leggyakrabban ott van az új információ is elhelyezve.
S anyánkat, ezt az édes jó anyát,
O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
(Petőfi Sándor: István öcsémhez)
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!
(Petőfi Sándor: Magyar vagyok)
Kösd duplára a cipőfűződ!
Az alakzatok az üzeneted erősítése érdekében lépnek színre, olyan ez, mint amikor duplára kötöd a cipőfűződ az egyszerű masni helyett. Növeli a beszéded hatásosságát.
Létrehozol egy ritmust, melyet nemcsak bővítéssel és ismétléssel, halmozással, de fokozással is elérhetsz.
A fokozás görögül klimax terminus jelentése: ’lépcső’, ’létra’. A retorikában latinul climax mellett a ’feljebb hágás’ jelentésű latin gradatio alak inkább a népszerűbb. A gradáció a fokozás gyűjtő terminusa.
A fokozást lefelé és felfelé is elérheted (klimax vs. antiklimax), tehát növeléssel vagy csökkentéssel éred el hatást. A felfelé fokozás során minden következő szó érzelmileg vagy értelmileg többet mond az előzőnél.
Szóalakzat mellett megjelenhet mondat- és gondolatalakzatként is. Használd a fokozást az érzelem, a feszültség növekedésének érzékeltetésére.
Kertem nárcisokkal
Végig ültetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
(Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez)
Kertem, fáim, tavaszt, azt, lezárja mintegy a növekvő intenzitást.
A hazafiúi odaadás érzésének emelkedő intenzitása fejeződik ki Petőfi versében, ahol az igék határozóval bővítve ismétlődnek:
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Petőfi Sándor: Magyar vagyok)
A fokozással meggyőzőbb lehetsz, az érzelmi befolyásolás erejét növelheted. Cicero szerint egy szónok akkor végez jó munkát, ha: tanít, meggyőz, megindít, és gyönyörködtet.
A fokozás a gyönyörködtetés és feszültségkeltés láthatatlan légiósa, aki észrevétlenül teszi lebilincselővé az előadásodat, a beszédedet.
Egy alakzat mindig a nyelvi elemek különleges, szokatlan összekapcsolódási módja lesz, a fokozás is azért olyan hatásos, mely olyan egymás után következő szavak, kifejezések kerülnek használatra, amelyek értelmileg vagy érzelmileg az előzőnél mindig többet mondanak.
A feszültség növekedését érheted el vele.
„Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!”
Vajda János
Szólásokban felfedezhetsz humoros hatású lefelé fokozást is:
Ki fia, borja? Miféle szerzet?
A szemantikai elemek fontossági sorrendet csökkentő, amolyan értékmegvonásos halmozással, lefelé fokozással érik el erejüket. (Van-e kapcsolata valakinek vele?)
Ady versében a tőismétlések esetében feszültségkeltő, ellentétre épülő megoldást vélhetsz felfedezni, ahol még egy antitézist is tartalmaz az ismétlés/fokozás a figyelemfelkeltés érdekében.
Ezzel a meghökkentés retorikai funkcióját tölti be:
Hiszek hitetlenül Istenben,
(Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben)
Beszéded egy sor stilisztikai eszköz rafinált alkalmazásától válhat átlagosból emlékezetessé. Arra is képesek, hogy belső érzésvilágodat és meglátásodat fejezzék ki, tökéletesen. A fokozás a tartalmad erősíti, nyomósít, a feszültséget fokozza, hangulatot kelt és zeneiséget (ritmikusságot) ad.
A retorikai eszközök olyan minták, amelyek kiemelnek, a mondandót egyszerűbben érthetővé, hangsúlyosabbá és érzelmekkel telivé varázsolják. A beszédedben használd tudatosan őket a nagyobb hatás érdekében. És a kommunikációd hatékonyabb lesz.
