Túl gyors, szinte hadarsz? Túl lassú, szinte megalszik a tej a szádban? Vajon létezik a beszédednek ideális beszédsebessége? Az, hogy „beszéded hány km/h-val halad”, meghatározza, hogy közönséged hogyan érzékel téged és az üzenetedet. A virtualspeech.com egyik cikke a beszéd típusától függően elemzi neked, hogyan is számítsd ki az ideális beszédsebességed.

 

Talán veled is megesett már, hogy megjegyzést tettek rád.

 

Túl gyorsan beszélsz.
Nem lehet érteni a beszéded. Huh…de gyorsan hadarsz.

 

De az is lehet, hogy lassan, de biztosan megfogalmazott mondataid közben a hallótávolságban lévő emberek sora vesztette el a fonalat. Miközben láthatóan a legközelebbi tárgy babrálásával igyekezték elűzni unalmuk szinte „megdönthetetlen” uralmú perceit.

Halottad ezt már sokszor. Rossz jóakaróidtól és jó rosszakaróidtól is sokat. (Legalábbis ekként gondoltad mindezt.) Megeshet, hogy te is elgondolkodtál már róla: bizony jogosan kapod a kritikát.

Valamint sodró erejű érvrendszeredet – miszerint ez a személyiséged része – talán ideje lenne feladni.

A beszéded sebessége ugyanis a beszéded tartalmának célját, eredményességét is befolyásolja.

 

 

Miért kellene figyelned a „sebességkorlátozást” a beszéded teljes útszakaszán?

Ebben az érdekes cikkben egyszerűen és érthetően tanulhatod el azt is, hogy miként számítsd ki a beszédsebességet. Összehasonlíthatod azt, a népszerű és híres nagy beszédek átlagos arányával. Ugyanis az előadók és szónokok mintái mindenki számára rendelkezésre állnak, így megértheted a percek közötti különbséget is.

Néhány feladatot is kapsz az adaptív (alkalmazkodó) beszédsebesség kialakítására. Csak néhány hasznos tanács, mely azonnal lendíthet a folyamatokon:

 

 

Hogyan számítjuk ki a beszéd sebességét?

Ennek az értéknek a kiszámításához a beszédednek az idejére, pontosabban percére és a beszédedben szereplő szavak számára lesz szükséged. A szavak teljes számát oszd el a beszéd perceinek számával.

 

Beszédsebesség (wpm) = teljes szavak / percek száma

 

A szavak száma manuálisan, de akár az IBM Speech-to-text mérővel is kiszámolható. Ez utóbbi a beszédedet szövegformátumra konvertálja, amit akár átmásolhatsz egy Microsoft Wordbe is.

Amint megvan a szavak száma, az időt percekre konvertálod –  például, ha a beszéded 4 perc 30 másodperc volt, akkor el kell osztanod a szavak számát 4,5-tel (mert a 30 másodperc, az fél perc).

Érdekes adat, hogy míg az előadások során az előadók értékei a beszédsebességet illetően: 100-150 wpm (ez egy kényelmes ütemben megvalósuló beszéd), addig a rádióelőadók vagy a podcasterek esetében a wpm sokkal magasabb: 150 – 160 wpm.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?
Képzeld el, hogy a beszédsebességed 130 szó / perc.
Ez pontosan azt jelenti, hogy egy A4-es oldalt (Calibri betűtípussal, 11-es betűmérettel) 4 perc 51 másodpercen belül kell felolvasnod.

 

 

A világrekord-ütemek, amikből tanulhatsz?

Egy egész cikket írtam az egyetemes történelem ill. a politikatörténet legbravúrosabb beszédeiről, amikből megismerhetted, hogy milyen elemektől válhat a beszéded átlagosból emlékezetessé.

A motivációs beszédeknek számos „titka” van, például John F. Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” – közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét és generációkat inspirált.

De azt is tudni kell róla, hogy megnyitója során a címnél szándékosan lelassította a szokásos nagyon magas beszédsebességét 100 wpm alá (átlagértéke neki jóval meghaladta a 150 wpm-et).

Vajon miért?
Hadd hozzak még egy példát.

 

 

A híres TED-előadók előadásainak beszédsebességei is beszédesek

Annyiféle TED-előadó, annyiféle prezentációs stílus.

Öt TED-beszélgetést elemeztek a rövid beszédektől a 22 perces előadásokig, különböző témákban (köztük Simon Sinek, Susan Cain, Sir Ken Robinson, Tony Robbins, Brené Brown).

 

Az átlagos beszédsebesség 173 szó / perc volt.

A beszédsebesség 154 és 201 szó között változott.

 

De mi határozza meg a beszédsebességed, tudod azt egyáltalán tudatosan irányítani – és vajon kell-e?

Az, hogy mi az átlagos beszédsebességed, számos tényező befolyásolja: a temperamentumod, a környezeted, a szüleid, a kultúrád, a barátaid. Valamint ezen összhatások eredménye.

De olyan tényezők is szerepet játszanak benne, ami a lelki világoddal és a körülötted lévő eseményekkel van összefüggésben. Akik idegesek, azok gyorsabban beszélnek. Máris úgy rohannak végig a tartalmon, szinte nulla levegővétellel, mintha az életükért futnának.

 

E jelenséget többnyire a mentőközpontban dolgozók, vagy a rendőrség tudná megerősíteni, ahová naponta több száz, vagy ezer hívás futhat be, és többnyire a BAJ miatt.

 

De a fáradtság is hatással van a gondolkodási folyamatunkra, megnehezíti számunkra, hogy kifejezzük magunkat; ami lassabb beszédet eredményez.

A szavak percenkénti számát a szavak összetettsége, hossza és bonyolultsága is befolyásolja, hiszen ezen szavak kimondása hosszabb időt vesznek igénybe, és ez a beszédsebességet enyhén befolyásolja.

Olykor az üzenet összetettsége miatt is lassabban beszélünk, hogy a közönségnek legyen ideje megérteni a fogalmakat és a tartalmat.

 

„A beszéd sebessége viszont befolyásolja a közönség észlelését és az üzenet célba érését.”

 

  • A lassabb, szünetekkel megtoldott előadás a közönséged számára lehetővé teszi, hogy az üzeneted befogadhatótvá váljon.
  • Sőt, érdekesebbé teheti a témát és érzelmeket is kiválthat a közönségből.
  • Még a nagyobb wpm értékek mellett is érthető maradhatsz, ha világosan fogalmazod meg a szavakat és könnyen érthető nyelvet használsz. Az egyértelműség ugyanolyan fontosabb, mint a beszédsebesség.

 

 

Mivel irányítsd a beszéded sebességét?

A monotonitás elkerülése érdekében bevetheted az ütemváltoztatást.

Például gyorsabban beszélsz, ha izgalmas, érdekes témánál tartasz, de a szomorúság vagy fontosság hangsúlyozásra már lelassítasz. A verbális szünetekkel, hatásszünetekkel ügyesen bonthatod fel a tartalmat és hangsúlyozhatod a mondanivalódat; ezzel is lassítva a beszédsebességet.

Az eseményvezérelt szünetek – pl. diákkal, jegyzetekkel dolgozol vagy a közönség által vezérelt szüneteket használod ki (nevetés, kérdések sora) –  szintén segíthetnek a beszédsebesség féken tartásában.

 

Gyorsan beszélve  a szenvedély, a sürgősség, az izgalom és az érzelem kerülhet hangsúlyozásra.

Lassú beszéd során – a fontosság, szomorúság, zavartság, egy elem súlyossága kerülhet reflektorba.

 

Találd meg az arányt, ugyanis bármelyik túltolása az előadásod leülését eredményezheti. A „kézbesítés üteme is hatással van a jelentésre.”

Vajon ugyanúgy hatott volna Martin Luther King ” Van egy álmom” című beszéde, ha nem lassan, szünetekkel és a gondosan összeállított szóhasználattal adta volna elő?

Nem valószínű.

Mint ahogy Kennedy is tudatosan lassított le a kulcsfontosságú üzenetek átadása során a tőle megszokott beszédsebességtől. A lassú ütem mindvégig jelezte, hogy az üzenet fontos és komolyan kell venni.

E cikk végén van két módszer is a beszédsebesség mérésére és gyakorlására >>>

Egy előadás, nyilvános beszéd során soha ne az átlagos beszédsebességedből indulj ki. Itt nem számít a habitusod. Mert a beszéded tudatos sebességkontrollálásával az üzeneted átadását segítheted vagy épp akadályozhatod meg.

 

Gyakorolnád mindezt élőben is?  Gyere el a Budapest Business Branch – avagy röviden csak BBB – nemzetközi Toastmasters közösség egyik budapesti tagjának közösségébe.

Ahol hazánk egyetlen üzleti célú, magyar nyelvű, nyilvános beszédklubjában végre nagyobb önbizalommal bíró, magabiztosabb, élvezetesebb és sikeresebb előadó, felszólaló, vezető lehetsz. Egy családias, gyakorlásalapú és a fejlődésedet támogató légkörben megvalósítva.