Nem szoktál túl sok filmet nézni? Teljesen hidegen hagy, melyik bűnügyi sorozat vagy akciófilm megy épp a hétvégén? Elhiszem.
Azt azonban kizártnak tartom, hogy nem hallottál még olyanról, hogy „egy film története”, a „film cselekménye”, „a szál, melyre felépül egy film”.
Félreértés ne essék, nem filmrajongót vagy producert szeretnék belőled faragni itt és most, mindezt egy cikknek álcázva. Kíváncsi vagyok, hogy vajon tudod-e, mekkora ereje van egy jól eltalált és jó helyen használt idézetnek az élőbeszédedben? De mi köze mindennek a filmekhez?
Semmi nem bajosabb, mint félreérthetetlenül kifejezni magunkat, különösen, mikor tudja a beszélő, hogy szavai véglegesek. – mondja Márai Sándor.
Ennek súlyát talán te is érzed, amikor beszéded előtti napokban keselyű módjára kerülgeted a laptopod, lefőzöl még egy kávét vagy épp receptet keresel az „ihletszerzésre”. Ezek gyakorta olyan módszerek, mint az aszkorbinsav teával: vagy bejön vagy nem; de még senkit nem ölt meg.
Te sem szeretnéd, ha már az első percben a közönséged az-előadó-Daráló 2.0-ra-váltott-én-elunom-magam kategóriába kerülne. Az érdeklődést már a legelején fel szeretnéd kelteni, hogy együtt induljatok el a közönségeddel az együtt-gondolkodás útján.
Az előadásod olyan, mint mint egy jó film
Van egy bevezető része, közepe és van egy vége.
Mint minden nagy filmben, itt is van sztori.
Egy üzenet, melyet előadásod minden egyes eleme „kiszolgál”. Mindemellett megtalálhatóak az erős és szenvedélyes gondolatok, az idézetek, amikkel kiteljesedhet a prezentációd. Mert személyiséget és hitelességet tesz majd az előadásodhoz.
De, ami ennél is fontosabb: segít eljutni a közönségednek a konklúzióra.
Ehhez azonban már a legelején tudnod kell az előadásod üzenetét, amit képesnek is kell lenned egyetlen mondatban (képben, idézetben stb.) megfogalmazni.
Mert a szavaknak ereje van: ezek átadnak, befolyásolnak, kialakítanak. Minél több kifejezést, metaforát, analógiát vagy idézetet ismersz; annál szebb gondolataid lesznek, és annál szebben tudod elmondani azokat másoknak.
Az idézetek a levegőben lógva mindössze az unalmas ppt-d elemeit gazdagítják, azaz nem tudod puzzle-elemként beépíteni a beszédedbe.
Tudd, hogy hol használd az idézetet
Egy hatásos idézet megragadhatja a figyelmet már a beszéded elején is.
Ezek olyan kezdőmondatokká érhetnek, amelyek garanciaként szolgálnak arra, hogy megéri téged tovább hallgatni. Kezdj egy olyan mondattal, hogy a hallgatóságod kíváncsi legyen a második mondatodra is.
Amikor egyedi a kezdés, akkor az előadás is az lesz, legalább is abban az 5%-ban, amikor van hatásos kezdés. (A hatásos kezdést mindig a legvégén készítjük, amikor már megvan az üzenet, a szerkezet.)
Mindannyian ismerjük a mondást, csak egy esélyt kapsz arra, hogy első benyomást tegyél másokra. Habár erősen kliségyanús kijelentés, azonban az első benyomások kapcsolatokat hozhatnak létre vagy épp szakíthatnak meg (ami még el sem kezdődött igazán).
Az első pár mondat ezért nem lehet sztenderd.
Hiszen elsődleges vágyad, hogy meg akarjanak hallgatni, vágyjanak a következő 30 másodpercre az előadásodból. Azt, hogy az üzenetedet egyetlen erős mondatban megfogalmazd, vagy akár frappáns mondattal évekig használhasd, olyan eszközöknek is köszönheted:
- Mint az analógia, párhuzam: egy könnyen megjegyezhető példa, ami lehet akár kép
- Különleges jelzők: pl. egymástól távoli dolgok párosítása
- Frappáns idézet: Lehetőleg kevésbé ismert, de frappáns idézet
- Megdöbbentő adat, tény, statisztika
Egy jó előadás csak a megszületés pillanatában élhető át és érezhető igazán, de a S.T.A.R. pillanat mégis egy olyan rész lehet egy előadásodban, ami hosszútávú túlélője ennek a pillanatnak. Ennek oka, hogy a szívünkben vagy az agyunkban hagy egy lenyomatot.
Mint egy lábnyom. Vagy ujjlenyomat.
Ami egyedi. Megismételhetetlen.
Egy ilyen pillanatnak mindig egyedinek kell lennie, éppen ezért nem lehet klisé vagy giccses. Ha emlékezetes vagy, akkor a közönséged magával vihet néhány sztorit, idézeteket vagy olyan inspirációt, ami megváltoztatja a gondolkodásmódját.
A STAR momentum: Something That Allways Remember
(Valami, amire mindig emlékezni fogunk.)
A STAR momentum olyan pillanat lehet az előadásodban, ami többszörösen túl tudja élni a megalkotás pillanatát, mert még utána is sok fórumon és formában előkerül. Teszi ezt úgy, hogy közben folyamatosan hordozza az üzenetet, aminek létrejöttét köszönheti.
Használj olyan idézetet, ami akkor is megmarad a hallgatóságban, ha már elhagyták a termet. Ami támogatja az üzeneted.
Ha mondandódat egy idézethez kötöd, később erről (is) juthat majd az emlékezetükbe az előadásod. Egy utolsó mondat/gondolat/üzenet alátámasztására is kiváló eszköz az idézet, amire emlékezhetnek a hallgatók, és így az általad mondott magvas gondolatok tovább élnek majd.
Te pedig érzed magadban a Jedi-t.
Mert te végigkalauzolni szeretnéd a közönséged az előadásod állomásain, nem végigkergetni azt. Az idézettel kezdődő vagy épp záródó beszédek kapcsán, Áder János újévi beszédének elemzésében tértem ki néhány részletes momentumra.
Nem mindegy milyen idézetet használsz: támogatja a fő üzenetedet?
„Az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.” (Maya Angelou)
Nos, mit vigyenek magukkal a résztvevők tőled?
Van olyan gondolat, ami felemel, vagy épp levisz a mélybe és úgy érzed, ott a beszéd ígérete a zsebedben?
A gondolataid képesek megváltoztatni mások világnézetét és befolyásolni a tetteiket. Előadóként a legfontosabb dolgod felépíteni egy gondolatot, az üzeneted. Ha beszéded nem elég tudatos, az üzeneted nem megy át, akkor bármennyire is lehet klassz az ötleted, a hallgatóságnál süket fülekre talál.
Vetítsd ki a gondolataid egy filmvászonra, hogy mások számára is láthatóvá váljon.
Ebben segíthetnek az idézetek használata is (csak módjával).
Hogyan találj megfelelő idézeteket?
Udvardi Gabriella (Magyar Bajnok), szakmai csapatom egyik tagja például egy téma megtalálása után soha nem ül le rögtön megírni egy beszédet.
A gondolatait folyamatosan csokorba gyűjti, és ha már félig kiforrottnak érzi a beszédét, akkor még egyszer körbejára a témát: ekkor különböző forrásokat keres, melyek relevánsak lehetnek a számára.
Valamint a beszédhez kapcsolódó személyes élményeket, történeteket is felidézi.
Tudatosan sző szépirodalmi példákat, költői/írói idézetet, vagy annak egy rövid részletet a művéből a beszédébe. Olyat, ami szorosan hozzákapcsolódik a beszéde mondanivalójához.
Mindezek után írja csak le papírra a beszéde szerkezetét, valamint azokat az elemeket, amiket mindenképpen bele szeretne építeni.
Majd utolsó lépésként minden puzzle-darabkát a helyére rak, és megírja a beszédét (bevezetővel a legvégén).
Idézeteket találsz angol forrásban is: Brainy Quote, vagy a Forbes.
(De én is gyűjtöttem 10 fantasztikus idézetet Steve Jobs-tól is.)
Csupán néhány példa az idézetekre:
„Ask yourself, ‘If I had only sixty seconds on the stage, what would I absolutely have to say to get my message across.” – Jeff Dewar
„If you can’t explain it simply, you don’t understand it well enough.” – Albert Einstein
„Broadly speaking, the short words are the best, and the old words best of all.”- Sir Winston Churchill
„Performance is not about getting your act together, but about opening up to the energy of the audience.” – Benjamin Zander
„People don’t remember what we think is important. They remember what they think is important.” – John Maxwell
„If you think presentations cannot enchant people, then you have never seen a really good one.” – Guy Kawaski
Technikai apróság?
Egyetlen idézet ide vagy oda, mindig jelezni szükséges, hogy az adott idézet, adat vagy állítás honnan van. Nemcsak mert így illik (jelezd a felhasználást), de hitelességet is kölcsönöz, hiszen az idézés visszakereshető és azonosítható lesz.
Egyébként, a „rövidebb, annál jobb” szabály vonatkozik az idézetekre.
Te mit látsz, ha a témádra gondolsz és lehunyod a szemed?
Beszéded akkor lesz hatásos, ha megragad, elvarázsol, elgondolkodtat. A szavak kidomborítanak a hallgatóságban valamit, vagy tudatára ébreszti őket egy igazságnak. Az idézetek használatának eszközével élni azt jelenti, hogy jóval emlékezetesebb, megjegyezhetőbb lehetsz.
Könnyebben kommunikálhatod kifelé a benned rejlő érzéseket. Épp úgy, mint olyan retorikai eszközök használatával, mint metafora, analógia vagy hasonlat.
Ez ragadja magával a közönséget, ez képes motiválni őket, és ez képes elkötelezni a hallgatóságot egy bizonyos ügy mellett.
Van olyan idézet, mely a fő üzeneted erősíthetné, hogy emlékezetesebbé tegye azt? Segítségükkel könnyebben válthatsz ki érzelmet a közönségből vagy erősítheted az üzeneted, és kevésbé fogsz „izzadni”, hogy az átadandó üzenet valahogy bejusson a hallgatóság emlékezetének mélyebb részeibe.
Milyen érzés lenne, ha a kommunikációd ugyanolyan felejthetetlen lenne, mint egy izgalmas filmjelenet, amit nem tudsz kiverni a fejedből?
