Az asszociációk és a másodlagosan behívott jelentéstartományok nem szorulnak magyarázatra. Ezért az alakzatok erősíthetik az átadandó üzenet hatékonyságát. Olyan ez, mint amikor duplára kötöd a cipőfűződ az egyszerű masni helyett.
Ebben a cikkben egy komplex KISOKOSKÉNT összefűztem egy csokorba a kevésbé szemmagasságban lévő nyelvi alakzatokat, amit érdemes neked is levenned a polcról. Használatukkal a saját magunk feladatát könnyítjük meg. Csavarokat rakhatnak az előadói gépezetünkbe!
Szóképek, alakzatok, nyelvi eszközök.
Ha meghallod, mire gondolsz? Arra az időszakra, amikor még koptatott farmerben ücsörögtél a nyelvtan órákon, és papírgalacsinnal dobáltad a terem túlsó oldalán ülő Pistikét?
Arra, hogy te inkább maradnál a tényszerű, „biztos” szavaknál, hiszen ilyeneket csak a költők használnak?
Nos, ebben a cikkben az emberi gondolkodás titkos szószai közül kevésbé ismert, de kulináris élvezetet nyújtó válfajait hozom a fakanálra. Ha velük főzöl, talán az értés, és értetés vizsgáján is átmész.
És nem csak görbülni fog az a jegy. Többé nem nézed az érthetetlen arcokat és süllyedsz bele a tétlenségbe.
Ugyanis az írásban vagy szóban megjelenő jelképek, metaforák, retorikai alakzatok olyan neurális autópályák, amelyeken a másodperc törtrésze alatt száguld az információ A-ból B-be.
(Berze Márton, Még mindig előadok, tehát vagyok c. könyvem társszerzője)
Ezzel a puhaszerűen kényelmes módszerrel egyszerűbb lehetsz az előadásodban
A köznapi vagy költői szóképek, retorikai alakzatok – ilyen pl. a metafora, hasonlat, metonímia, analógia, alliteráció, anafora stb. – elengedhetetlen kellékei a hatásos nyilvános beszédnek.
A retorika éppen ezért intelligencia kérdése is. Egyfajta érzékenység és magatartás, mely a nyelv területén valósul meg.
Az alakzat (latinul schema) a nyelvi elemek különleges, szokatlan összekapcsolódási módja, használata.
Legfőbb előnye:
Kifejezheted, sőt átadhatod az üzeneted olyan esetekben is, amikor nem lehetséges nyíltan kifejezni a gondolataidat. Vagy a megértetése több lábjegyzetet és magyarázatot igényelne a részedről, amihez sem idő, sem elég figyelem nem társul.
Az egyszerűsítés képessége azt jelenti, hogy megszüntetjük a szükségtelent, hogy a szükséges beszélhessen.” – Hans Hofmann
Az egyszerűség nem a lebutítást jelenti
Akkor mit?
Hess általános TÉVHITEK a nyelvi alakzatok kapcsán. Talán neked is ismerősek az alábbi gondolatok:
- ›› komolytalan leszek mások szemében,
- ›› ilyet csak a költők és írók használnak,
- ›› hiteltelenné tesz,
- ›› mi van, ha nem tetszik másoknak,
- ›› kizárt, hogy ilyet használjak, ez nem „vállalati nyelvezet”.
Pedig a másodlagosan behívott jelentéstartományokat nem szükséges magyarázni. És épp emiatt hatásosak.
Pofonegyszerűek.
Tehát mi a nyelvi alakzat előnye az előadásodban?
A retorikai alakzatok kevésbé ismert tagjai a gyönyörködtetés láthatatlan légiósai, akik észrevétlenül teszik lebilincselővé az előadásodat.
Hatásmechanizmusuk, hogy máris az ismerős válik támponttá az ismeretlennel szemben; a már jelentést hordozó és már megfogható érzést előidéző képek tükrökké és nagyítókká válnak. Pontosan azon konklúziók, történések, képek számára, amiket még nem ismerünk.
A közönséged ment közben fejben összehasonlít, azonosít és analógiákat használ. Minél bonyolultabb a témád, annál inkább.
Pl. felfogjuk, hogy egy ruhadarab egy nemzetet és annak értékeit képviselheti és hogy egy ilyen zászló felgyújtása aljas cselekedetnek számít. Megértjük, hogy a kapitány nem csak egy kézre vágyik, amikor minden szorgos kezet a fedélzetre rendel.
Rengeteg előadó belemerül a részletekbe, ez óriási hiba
Ha az előadásod alatt túl sok pontot próbálsz lefedni, túl sok információt pakolsz a diáikba és gyorsan beszélsz, hogy minden szót belepréselhess a rövidke idődbe, az eredmény mindig rosszabb lesz, mintha erőfeszítéseket tettél volna a dolgok leegyszerűsítésére.
A közönség olyan előadókat részesít előnyben, akik világosan, meggyőzően és tömören tudnak beszélni egy témáról. Az egyszerűség a kiválóság kulcsa.
A nagyszerű és emlékezetes beszédek:
- mindig rövidek,
- általában egyszerűek
- és koncentráltak.
Ha e három tulajdonsággal nem rendelkezik, akkor gyakori, hogy az alábbi gondolatok fogalmazódnak meg az emberekben:
Egy másodpercet sem adok neked az életemből a beszédedért
Az ilyen mondatok ütnek, mint a rotációs kapa.
A nyilvános beszéd előtt állók egyik izzasztó rémálma, hogy egyszer az érdeklődés ennyire kifejező hiányát kell majd megélniük.
„Ne érdekel, amit mondasz.”
Nézzük meg tehát, mely nyelvi alakzatokkal érdemes dolgoznod.
Nyelvi alakzatok osztálytalálkozója – besorolásuk
Nemcsak az irodalmi alkotásokban, de a kiváló nyilvános előadásokban is a szemléletességnek és a hatásosságnak gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. Mivel a képek
- magyaráznak,
- megvilágítanak,
- szemléltetnek
- és ezáltal a megértést is segítik.
Az alakzatok osztályozásának nekiugrott már Arisztotelész, Cornificius, de még Quintilianus is.
Mégis leginkább a négyes modell szerint csoportosítják őket a leggyakrabban: megkülönböztethetünk a nyelvi szintek szerint hang-, szó-, mondat- és gondolatalakzatokat.
Emellett négy változáskategóriát (hozzáadás, elvétel, felcserélés, sorrendváltoztatás-átalakítás). Ezek a következők:
1. adjekció (bővítés, hozzátoldás);
2. detrakció (elhagyás, csökkentés);
3. transzmutáció (felcserélés);
4. immutáció (helyettesítés);
Fő alakzat-típusok:
- hangalakzat (metaplazmus),
- szóalakzat (metaszeméma),
- mondatalakzat (metataxis),
- gondolatalakzat; (metalogizmus);
Nézzük a kevésbé ismert nyelvi alakzatokat.
Mert a metaforán kívül is van élet.
01 Visszhangozz az ismétléssel
Amikor a beszédedben megismételsz egy kifejezést, azzal gyakran érzelmi-hangulati töltést adhatsz a beszédnek (például indulatot, bánatot fejezhetsz ki). Hathatsz a közönségedre, befolyásolhatod a gondolkodásmódját (például felhívhatod a figyelmét valamire).
ELŐNYE:
- A retorikai ismétlés típusaival emlékezetessé ismételheted önmagadat.
- A hangsúlyozás kulcsfontosságú eszközei.
- Olyan lehetsz, akárcsak egy visszhang.
Az ismétlésnek (szavak vagy mondatok) megismétlésének számos alfaja létezik.
Az alliteráció, vagyis a szókezdő hangok feltűnő gyakoriságú ismétlése például nemcsak a hangfestés költői stíluseszközei, hanem ritmusossá és megjegyezhetővé is tehetnek egy szöveget vagy beszédet.
Az anafora ismétlésen alapuló alakzata pedig a sor elején található szót vagy mondatszerkezetet hozza vissza újra és újra egy szövegben.
Az ismétlésről és 7 érdekes ismétlésen alapuló alakzatról itt írtam bővebben.
02 A fokozás a feszültségkeltés láthatatlan légiósa
A fokozás eszköze mindig egy izgatott várakozást és gyomorbizsergető izgalmat teremt a közönségben.
Láttál már olyan lufit, amit folyamatosan csak fújtak és fújtak, majd végül kidurrant? Nos, a fokozás ehhez hasonlóan ad egy újabb „fújást”, levegőmennyiséget a beszédednek.
ELŐNYE:
- Az izgalom, a várakozás a tetőfokára hág.
- Fokozhatsz egy érzelmet és hangulatot, mert a fokozás olyan felsorolás, ahol egyre nő az elemek intenzitása és egyben fontossága is. Tehát egy megismételt kifejezéssel érzelmi-hangulati töltést adhatsz az üzenetednek.
- A fokozás a szimbolikus gondolkodást segíti elő, támogatja a meggyőzést és egy téma iránt várakozást.
Olyan láncszerű ismétlést és felsorolást hozhatsz létre, amelyben minden alkotóelemmel egyre növeled az érzelmi intenzitást, a jelentéstöbbletet, az információ fontosságát
03 „Látszólagos képtelenség”, a paradoxon ereje
A paradoxon ott toporog minden iskolai és állami ünnep első sorában.
Vörösmarty Szózatában az „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” kifejezésében, ami éppúgy ellenpontozás, mint Kölcsey Himnuszának „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt” sora.
A paradoxon a klasszikus retorika gondolatalakzata.
ELŐNYE:
- „Egészséges feszültséget okoz” a beszédedben. Hiszen két ellentétes jelentésű szó, szócsoport vagy mondat egy nyelvi-logikai egységen belüli szembeállításával jön létre. Egy jó beszéd az antitézisektől kap „egészséges feszültséget”.
- Ezért figyelemfokozó hatása van. Két egymásnak ellentmondó állítást kapcsol össze (látszólag kizárják egymást), bizonyos jelentésszinten összekapcsolva őket látszólagos képtelenséget eredményez.
Miért hoz létre a paradoxon egy „egészséges feszültséget” a retorikai beszédekben?
Erről a feszültségkeltésről és bővebb előnyéről itt olvashatsz.
04 Allúzió – csomagolj rengeteg jelentést kevés szóba
Egy kevésbé ismert stilisztikai, nyelvi alakzat, aminek kommunikatív szerepét kevesen ismerik. Társadalmi-szociológiai hatásereje viszont roppant hatásos egy azon érdeklődési körrel vagy műveltségi tudással rendelkező (egy kor, egy időszak) emberek esetében. A klasszikus retorika és stilisztika általában stílusalakzatnak vagy szóképnek tekinti.
Az allúzió, latin eredetű szó.
Jelentése: utalás, célozgatás, példálódzás.
ELŐNYE:
- Használatával lerövidítheted és emlékezetesebbé teheted az üzeneted.
- Összetett témák, ötletek vagy érzelmek egyszerűsítését viszi véghez (átmegy az üzenet).
- A közvetett információátadás miatt egy thanosi csettintésre megértethetsz másokkal egy fontos konklúziót, előrángathatsz egy múltbeli érzést a jelenbe.
- Fokozhatod egy kifejezés hatáserejét. Mivel a rejtett utalás vonatkozhat valamilyen történésre, fogalomra, személyre, tárgyra, amit nyomos okokból nem nevezel meg. Mivel másként „utalsz rá”, ezzel fokozod a kifejezés hatáserejét.
- Szokatlanságával erős stílushatást gyakorol a közönségedre.
Például: a csokoládé az ő kriptonitja. Ebben a példában a „kriptonit” szó utal a Superman hősre.
Az allúzióról bővebben itt írtam.
05 Szinekdoché, egy kevésbé ismert szókép
Vannak szavak, amik másként érintenek meg, mint a száraz tények. Nagyszerűek abban, hogy gondolatainkat élénk és rendkívül emlékezetes képekben tudjuk kifejezni.
Általuk hatékonyabban értethetjük meg a fogalmakat. „Az igazi nyelvi alakzat rocksztárok” mellett léteznek kevésbé ismert, nem szemmagasságban lévő szóképek, amik ugyanolyan hatékonyak: ilyen a szinekdoché is.
ELŐNYE:
- A magasabb szintű megismerés központi jellemzője.
- Mivel a szinekdoché a metonímia származéka (névátvitel: amely két jelentés érintkezésén alapul és mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része) egy kifejezést változatosabbá tehet.
Gyakorlatban az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. Alapja pedig az, hogy az egyik jel jelentése része a másik jel jelentésének. Olyan izgalmas területek foglalkoznak ezzel, mint a kognitív idegtudományok vagy a neurobiológiai folyamatok vizsgálatával foglalkozó tudományágak.
06 Oximoron – a teljes képtelenség meghökkentő hatása a beszédedben
Emlékszel az Oscar című filmre, ahol dr. Poole annyit mond Connie megjegyzésére, amit Provolone úrra tett: „mindenki tudja, hogy tisztességes csirkefogó”, hogy ez egy oximoron?
,,Megmondta a doki, nem vagy más, csak oximoron!”
Az oximoron szokatlan, mégis könnyedén eléri a célját: odaszögezi a figyelmed a mondandóra. Az alakzatok közül ismert oximoron olyan jelenségek, fogalmak összekapcsolódását jelenti, melyek a világról alkotott reális ismereteink szerint összeférhetetlenek.
Képtelenség.
ELŐNYE:
- Az igazán ütős hatását a meghökkentés adja. Teeeeljes képtelenség!
- Az ellentmondásokat mélyebb összefüggések alapján egységben szemlélhetjük általa. Míg a paradoxon szembeállít, addig az oximoron egységbe pakol.
Mozdulatlan, hanyatt fekszem az ágyon,
látom a szemem: rám nézel vele.
Halj meg! Már olyan szótlanul kivánom,
hogy azt hihetném, meghalok bele.
József Attila: Magány
Szinte képtelenség, amit kifejez itt József Attila, oximoronnal érzékelteti azt az állapotot, amikor belülről éled meg a magányt, de az elveszített, szeretett társ szemével látod önmagadat.
07 Alliteráció: használata emlékezetessé tesz, túlhasználva viszont idegesítő
A Duke Egyetemnek van egy kutatása, melyből kiderül, hogy zene és a beszéd érzékelése között biológiai és neurológiai kapcsolat áll fenn. Tehát tudósok azt kutatják, hogy mindkét vokális közlésmódot hasonlóan dolgozza fel az agyunk.
Miért fontos ez?
Ha kézbe, akarom mondani nyelvedre veszed a képszerűséget, a képi ábrázolást, máris ráléptél a figyelem megszerzésének útjára.
Kifejezetten a szövegstruktúra alakításában jelentős szerepet játszó, ismétlésen alapuló formai elemek – mint a refrén, anafora, rím alliteráció – egyes fontos beszédelemet részeket hangsúlyozhatnak, kiemelhetnek.
Sőt erősíthetik az üzeneted hangulati hatását és emlékezetességét.
De nézzük meg ezt közelebbről példákkal.
08 Légy tapintatos körülírással
Illendőség és tapintat.
Nemcsak a hétköznapokban, de még egy előadásban is megkövetelt.
Nyers, érdesség, túlzott közelség helyett alkalmazandó gesztus elérésében egy nyelvi alakzat is segíthet. Ilyen a körülírás stíluseszköze.
ELŐNYE:
- Egy szóval megnevezhető kifejezést több szóból álló kifejezéssel, esetleg valamilyen nyelvi szerkezettel helyettesítesz. Ezzel az udvariasság stilisztikai eszközét használod.
- Kimondod a nyilvánvalót, de mégis tekintettel vagy mások érzéseire.
Egy tárgyat, személyt, tulajdonságot vagy eseményt több szóval fejezel ki úgy, hogy nem nevezed meg. Inkább egy vagy több vonása alapján más szavakkal érzékelteted (ez adja tulajdonképpen a feszültséget, gyakran képszerűséggel együtt).
Így tompítsd az igazság becsapódását körülírással.
09 Színeket szagokkal, hangokat ízekkel: szinesztézia
Találkoztál már ilyesmivel?
Tóth Árpád versében egészen biztosan, amikor azt írja, hogy lila dalra kelt egy nyakkendő. Vagy egy másik kifejezést említek: Fehér csönd.
Amikor egyes szavaknak ízük vagy illatuk van, a tárgyakhoz emberi jelzők, cselekedetek társulnak. A számok pl. színesek lesznek.
Ez a szinesztézia.
A szó görög eredetű: σύν (szün) – együtt, egyszerre, és az αισθησις (esztészisz) – érzékelés szóból származik. „Összeérez”. A metaforával rokon, mert hangulati egyezésen alapuló névátvitelről van szó.
Vagy hasonlóság alapján (fizikai. hangulati hasonlóság), vagy érintkezési képzettársításból keletkezik.
A szinesztéziában az egyik érzék a másikra vonatkozik.
Miért fontos ez?
ELŐNYE:
- Mert két vagy több érzék összeolvadásával képesek lehetünk értelmesebbé és érdekesebbé tenni az üzenetünket.
- Több jelentést ad a mondatnak és élénk képeket teremt.
A nyelvi eszközöket ma is használjuk a nyilvános beszédekben. Steve Jobs például 2007-es iPhone-t bemutató beszédében például 10 retorikai eszközt használt, a beszéde segítette az iPhone népszerűsítését és eladását.
A nyelvi alakzatok a szemléletességet és a hatásosságot adják meg. A nyelvi alakzatokkal közös kulturális kódokat aktiválsz, amely során összekötöd magadat a közönséggel.
