Beszédtechnikával a követhető, érthetőbb kommunikációért

Beszédtechnikával a követhető, érthetőbb kommunikációért

Tanulj velem beszédtechnikát (így érd el, hogy valóban érthető és hallható legyél minden felszólalásnál).

Esetleg megtanultál prezentációt összerakni, tartalmat felépíteni, virtualizálni. De beszédtechnikát nem tanulunk. Pedig ez a kiindulópont. Alap nélkül pedig nehéz építkezni. Nem tudunk beszélni. Én sem. Pedig, azt hittem.

Beszédünk, elődásunk ezért gyakran követhetetlen, a hangunk remegő, gyenge, monoton és „Ő”-zésekkel, töltelékszavakkal tarkított. Hogyan kerülheted el, hogy megcsússz a beszédtechnika imbolygó padlóján?

„Az emberi hang az egyik legcsodálatosabb hangszer, de a legnehezebb játszani rajta” – Richard Strauss


Mi előadók és azokaz izzasztó bészédtechnikai kihívások.

Az én gyenge pontom is a beszédtechnika, ugyanis nem beszélek olyan szépen.

Évek óta járok beszédtechnika-tanárhoz. Igaz, hogy tisztábban beszélek és kevésbé olyan gyorsan, mint korábban, de még van hova fejlődnöm.

Régen, amikor a hadarásomra kaptam visszajelzéseket, automatikusan a következőt mondtam:

„Tudom. Van egy beszédtechnika-tanárnőm, akivel „artikulálva hadarni” tanulok. A hadarás része már megvan, csak az artikulációt tesszük hozzá.” 


Az öniróniával el tudom kerülni, hogy a nyomasztó érzés magával rántson és hogy mások is átérezzék ezt.

A „nehéz kitűnni és emlékezetesnek lenni, ezért meg se próbáljuk” érzés nyomásának kifogását gyakorta hallhatod az emberektől. Tény, hogy a beszéded és kommunikációd visszatükrözheti a saját egyedi kisugárzásod fényességét és pompáját, de arcul is csaphat téged.

Magával is hozza a bizonytalanság érzését.

Saját magunkkal szemben mindig szkeptikusak vagyunk.

Hallgasd meg önmagad egy felvételen és figyelj arra, hogy mit érzel, amikor hallod magad beszélni.

Pozitív vagy negatív az érzés, kellemes vagy duracell-nyuszi hatást érzel (mint aki fel van pörögve), energizál vagy inkább elalszol rajta?  

Elég nagy az esély arra, hogy az emberek többsége is ugyanezt érzi, amikor meghallja a hangod.

Ha nem artikulálsz eléggé, nem vagy érthető. Ha nem megfelelően veszed a levegőt (rekeszizmod nem dolgozik helyesen), nem vagy hallható eléggé.

Lehet, hogy vannak jó gondolataid, de nem tudod őket eljuttatni másokhoz.

Az artikuláció például nemcsak a szavak hallhatóságáért felel, de ez adja meg a tempót is.

Hadarva, csukott szájjal pedig nem lehet artikulálni.


De miért nem tudunk beszélni – ezért fontos a beszédtechnika?

Vajon a beszédünk során az arcunkra simított álarcokat elhagyva puszta önmagunkkal wow-hatás tudunk elérni?

A vakító és csillogó viselkedés felhívhatja az emberek figyelmét, de mindig valami lényegesre vágynak a homlokzat alatt.

A beszédünk üzenetének kézbesítésének vannak vokális szempontjai is.

Lehet, hogy egész nap be nem áll a szánk, azonban egy közönség előtt beszélni nem ugyanaz a szituáció, mint a gyerekünknek elmagyarázni harmadjára, hogy ne másszon fel a kerítésre.

Egyes beszédek külön figyelmet igényelnek a részleteket illetően.

A kihívást részben az addigi tapasztalatunk, hátterünk, néha a minket ért kulturális hatások és a megszokott beszédmódszerünk szokásai határozzák meg.

Az artikuláció, a kiejtés, a dialektus, a hang, a hangmagasság sikere a hosszú távú gyakorlásától függ.

Ezek a szempontok pedig épp úgy működnek a beszédünknél, mint az aláírás, ezeket mindenkinek saját személyének megfelelően kell kidolgoznia és felhasználnia.

Ha a nyilvános beszéd fontos része az életednek, a beszédtechnika fejlesztése az alapok egyike, hiszen egy motyogó előadót nehéz megérteni.

Lehet, hogy nem szólalsz fel rendszeresen egy csoport előtt, de a nyilvános beszéd hasznos készség a baráti esküvőkön történő beszédtől a meetingbeli felszólalásig.


A nyilvános beszédkészség

fejlesztése

növelheti az önbizalmad

és segíthet legyőzni

a beszéddel kapcsolatos

szorongásodat.


Nem foglak arra kérni, hogy beszédtechnika-gyakorlatokkal a figyelmet vesztett közönség helyett válaszd az intelligens, erőteljes, csiszolt, artikulált és magabiztos fellépést. Ez mindig a te döntésed marad.

Ha viszont döntöttél, a cikk további részében néhány konkrét sorvezetőt találhatsz a fejlődésed érdekében.


Hogyan ess neki, ha azt se tudod, hogy eszik vagy isszák a beszédtechnikát?


Nézzük meg, mi is a beszédtechnika a ’nagy könyv’ szerint.

„A beszédtechnika a beszéd- és nyelvművelés egyik ága. A beszéd művészi szintű elsajátítását a beszédhibák megszüntetése előzi meg (…) a beszéd tudatos megvalósításának elméletével és gyakorlatával foglalkozik. (…) A beszédtechnika nemcsak a hangzó beszéd technikáját jelenti, hanem minden olyan eszközt, melyet a beszélő annak érdekében alkalmaz, hogy közlése hatékonnyá váljon. A hangzó beszéd tökéletesítését más tudományágak (pl.: kommunikáció, pszichológia, nyelvtudomány, anatómia, szociológia) tapasztalatai is segítik. (Wikipedia)


Csak három kérdést gondolj végig!

  1. Mennyire veszed helyesen/tudatosan a levegőt beszéd közben?
  2. Mennyire tud érzelmeket is átadni a hangod?
  3. Mennyire tudsz élni a nyelv zenei eszközeivel?


Ahogy Richard Strauss mondta, a hangunk az egyik legfontosabb hangszerünk, mégis ritkán figyelünk arra, hogy be van-e hangolva; arra,hogy hogyan tudjuk bemelegíteni vagy arra, hogy egyáltalán miben és hogyan kell fejlesztenünk.

Egyes hangjellegzetességekkel akár negatív benyomást is kelthetünk másokban, egy meetingen, előadáson vagy prezentáción.

A szűk beszéddallam, a gyors beszédtempó, az emelt hangerő, a rossz intonáció, a kellemetlen hang vagy pontatlan artikuláció hátráltat az érthető és szimpatikus beszédünkben.

Míg egyes pozitív hangjellegzetességekkel – pl.: letett pont, helyes szünettartás vagy tagolás – az ellenkezőjét érheted el.

Egy beszédtechnika tréningen – ilyen a Fesztelen Előadó tréning – is mindig van velünk beszédtechnika szakember, sőt a fenti három kérdésnél többre is mindenki egyéni választ kap.

Ahhoz, hogy a jó gondolataink jól is szóljanak beszédtechnikai gyakorlatokra van szükségünk.

Rendszeresen.

Mivel csak a hangszín öröklődik, minden mást utánzással, tudatos alakítással hozható létre; ezért minden beszédhiba javítható. Felnőttként is.

Ismerkedj meg néhány beszédtechnika területtel és gyakorlattal, hogy könnyebben vedd a beszéded érthetőségi kihívásait.


Milyen beszédtechnika gyakorlatok és területek léteznek?  

A nyilvános beszédhez kiváló kommunikációs készségre, téma iránti lelkesedésre és a közönséggel való kapcsolattartás képességére lesz szükséged. A kapcsolattartás pedig vokális feladatokat is magában foglal.


A beszéd című színjáték

  • első felvonása a légzés,
  • a második a hangzás (a folyamat, amikor a levegőt rezgésre kényszerítjük);
  • harmadszor a rezonáció (a száj, az orr és a torok üregei felerősítik a hangot, hogy hallhassuk);
  • és végül az artikuláció (a hangot a fogak, a nyelv és az ajkak felismerhető mintákká mozgatásával módosítod).


Most nézzük a kulcsfontosságú beszédtechnika-területeket és gyakorlati tippeket, hogy az adott területen napról napra fejlődhess.


Hangvezérlés

A hang akkor keletkezik, amikor a levegőt kilélegzik a tüdőből, majd áthalad a hangszálakon, szabályozott rezgést okozva ezzel.

A vibráló levegő pedig visszhangzik a testben, a mellkasüregben, a szájban és az orrjáratokban, majd láncreakciót vált ki a helyiség levegőjével.

A szoba levegőjét, amelyet a hangunk hoz mozgásba, a hallgatóságod fülével rögzíti. Majd ahogy a levegő dobhártyával szembeni rezgése átkerül az elektromos impulzusokba, a hallgató agya értelmezni kezdi.


Tehát az általunk kiadható hangok a lélegzetvételünkre támaszkodnak. A légzésnél kezdődik minden.


A rekeszizom használata, a hasi légzés elengedhetetlen a legdominánsabb hang eléréséhez. Ezt a technikát hivatásos énekesek használják.

A Diafragmatikus légzés például a rekeszizom légzésének gyakorlása során a beszéd kiváltotta szorongás okozta légszomj érzését is csökkenti. Ez a fajta légzés lehetővé teszi, hogy jobban szabályozd a hangod olyan aspektusait, mint:

  • Tónus (minőség)
  • Pitch (magas vagy alacsony)
  • Hangerő


Beszéded előtt tedd az egyik kezed a hasadra és lélegezz a „kezedbe”. Számolj 10-ig, amikor belélegzel és megtöltöd a gyomrod, majd kilégzéskor ismét számolj 10-ig.

Ne felejts el rekeszizomból lélegezni, amikor beszédet mondasz.


Kézbesítés

Ami a nyilvános beszédet illeti, a kézbesítésen múlik minden.

Még akkor is, ha csodás hangod van és mesterfokon végzed a testbeszéd helyes használatát. Az üzeneted akkor is elvész, ha a hallgatóság nem tudja könnyen követni, amit mondasz.

Az alábbiakban néhány tipp a jó kézbesítési készségek fejlesztésére:


  1. Beszélj lassabban!


Ha túl gyorsan beszélsz, …

a közönség nehezen fog megérteni.


Az a benyomása támadhat, hogy nincs fontos mondanivalód; nehezen tudja utolérni és felfogni, amit mondani akarsz.

Időre van szükségük az információk megemésztéséhez. (Ezt segítheted az időszakos szünetekkel is).

Azt a benyomást keltheted bennük, hogy nem akarsz ott lenni, velük. A legszívesebben csak lezavarnád az egészet.

Ha túl lassan beszélsz …

elalszanak.


A közönség azt gondolhatja, hogy túl fáradt vagy most ehhez, el tudja felejteni a mondat első részét, mire eljutsz az utolsóig! Elveszítik érdeklődésüket.

Azt gondolhatják, hogy pazarolod az idejüket azzal, hogy a szükségesnél tovább tart az üzeneted továbbítása.

Vajon létezik a beszédednek ideális beszédsebessége?

Az, hogy „beszéded hány km/h-val halad”, meghatározza, hogy közönséged hogyan érzékel téged és az üzenetedet.

A nyilvános beszédben a legbiztonságosabb terület, ahol maradhatsz: a beszélgetési tempóban történő beszélgetés.

A beszédsebesség szabályozásának egyik módja az, ha nem veszted el a légzésed irányítását, különben a beszéd sebessége felett is elveszted az uralmat.

Emlékeztetőleg a beszéded vázlatának egyik mondatában a szó mellé állíthatsz egy emlékeztető szót vagy hátrafelé mutató perjelet (/) annak érdekében, hogy lásd az esedékes lélegzetvételt.

Ha azon kapod magad, hogy a mondat végén levegő után kapkodsz, akkor újabb lélegzetvételt szükséges beilleszteni. A perjelek lehetnek a vezetőid.

A beszéded rögzítése az egyik módja annak, hogy megértsd, milyen gyorsan beszélsz. Gondoljon arra, hogy amikor elmondasz egy történetet, néha szünetet tartasz bizonyos pillanatokban, hogy feszültséget kelts.

Néha viszont felgyorsulsz, hogy lendületesen mesélhess el egy történetet.


Az, hogy mi az átlagos beszédsebességed, számos tényező befolyásolja: a temperamentumod, a környezeted, a szüleid, a kultúrád, a barátaid. Valamint ezen összhatások eredménye.


De a lelki világunk és a körülöttünk lévő események is hatással vannak rá. Akik idegesek, azok gyorsabban beszélnek. Szinte végigrohannak a tartalmon, levegővétel nélkül.

Ha fáradt vagy, az is hatással van a gondolkodási folyamatodra, megnehezítheti számodra, hogy kifejezd magad; ami lassabb beszédet eredményez.


Ügyelj a beszédtempóra és sebességre!

Túl gyorsan beszélsz?

Halottad ezt már sokszor. Rossz jóakaróidtól és jó rosszakaróidtól is sokat. Megeshet, hogy te is elgondolkodtál már róla: bizony jogosan kapod a kritikát.

A beszéded sebessége a beszéded tartalmának célját, eredményességét is befolyásolja.


Hogyan számíthatod ki a beszéd sebességét?

Ennek az értéknek a kiszámításához a beszédednek az idejére (percére) és a beszédedben szereplő szavak számára lesz szükséged. A szavak teljes számát oszd el a beszéd perceinek számával.

    Beszédsebesség (wpm) = teljes szavak / percek száma


A szavak száma manuálisan, de akár az IBM Speech-to-text mérővel is kiszámolható (ami a beszédedet szövegformátumra konvertálja, amit akár átmásolhatsz egy Microsoft Wordbe is).

Ha megvan a szavak száma, az időt percekre konvertálod – például, ha a beszéded 4 perc 30 másodperc volt, akkor el kell osztanod a szavak számát 4,5-tel (mert a 30 másodperc, az fél perc).

  • 100-150 wpm egy kényelmes ütemben megvalósuló beszéd.
  • De például a rádióelőadók vagy a podcasterek esetében a wpm sokkal magasabb: 150 – 160 wpm.


Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzeld el, hogy a beszédsebességed 130 szó / perc.

Ez pontosan azt jelenti, hogy egy A4-es oldalt (Calibri betűtípussal, 11-es betűmérettel) 4 perc 51 másodpercen belül kell felolvasnod.


  • Tarts szünetet az ötletek között!

A nagyszerű előadók gyakran két-három másodpercig vagy még hosszabb ideig is képesek …

SZÜNETET

tartani.


A beszédbe ágyazott és jól elhelyezett szünet időt ad a közönségnek a mondanivaló megemésztésére, magabiztosságot és kontrollált beszéd képét sugallja.

Általában az élő szóban kimondott mondatoknak jóval egyszerűbbnek és rövidebbnek kell lennie, mint amit az olvasás során az agy felfoghat. A szünetek elősegíthetik a megértést.

Az „uh”, „um” szavaknak vélt szüneteket inkább töltőanyagoknak nevezzük és ezeket el kell kerülni.

Zavaró és idegesítő, a felkészülés hiányának a benyomását kelthetik.

 „Uh”, „OK?”, „Tudod”, „Mint…, úgy értem”, „Ugye?”


  • Kerüld a kitöltő szavakat!


Az olyan szavak, mint „hm”, „ah”, „tudod” és „hasonló”, csökkentik hitelességedet és elvonják az üzeneted figyelmét.

Ezeket a felesleges kitöltő szavakat (vokalizált szünetek) tudod jól időzített szünettartással helyettesíteni.

Amikor olvasunk, a szövegek írásjelekkel rendelkeznek, olvasóként amolyan miniatűr tereptárgyakként értelmezzük őket a szöveg megértésénél.

Élő beszéd esetén hasonló írásjelekre van szükség a megértéshez, és a beszélő feladata, hogy szünetekkel segítse a szöveg érthetőségét.

A szünetek lehetővé teszik a hallgatóság számára, hogy megértsék az előadó mondatainak és paragrafusainak felépítését, a kifejezések „megemésztésére” való eszköz.


Hangmagasság

A hangmagasságod helyes megtalálása a beszédedben segíti a hallgatóságodat az ébren maradásban.

Ha a hangmagasságnak ez változatossága nincs meg, akkor a beszéd monotonnak nevezhető.

Amikor a közönség monoton hangot hall, nem marad elkötelezett.

Megfigyelted már a vígjátékokat, ahol gyakran a tanárokat monoton hangon ábrázolják, amolyan „dög uncsi a suli” képet festve ezzel?  

Ferris Bueller szabadnapjának híres jelenetében:


Artikuláció

„Ő magyarul beszél?”

Lehet, hogy te is vettél már részt olyan beszélgetésben, ahol úgy érezted, mintha idegen nyelven beszélt volna az illető, egyszerűen nem értetted.

Pedig magyarul beszélt.

Általában ezt érzi a közönség is, ha egy beszéd nincs jól tagolva.

Az észlelt értelem (ahogy mások látnak) vagy műveltség mértéke az, hogy mennyire jól fogalmazunk. Gyakran az alapján ítélnek meg minket, hogy mennyire jól beszélünk.

Vagyis milyen jól és helyesen formáljuk a magánhangzókat és mássalhangzókat ajkunkkal, állunkkal, nyelvünkkel és szájpadlásunkkal a beszédként azonosított hangok kialakításához.

Esetleg milyen világosan ejtjük ki a szavakat.

Ha egyes hangok összemosódnak vagy kimaradnak egy szóból, akkor a közönség máris nem biztos, hogy megérti azt a szót. Amíg egy beszélgetés során kérheted a beszélgetőtársad arra, hogy „Mit is mondtál, elnézést, nem értettem?!”, addig a nyilvános beszédben a hallgató nem kérhet ismétlést.

A világos, érthető beszéd érdekében gyakran le kell lassítani a beszédtempót is. Ahhoz, hogy megfelelően artikulálj, használnod kell az artikulátoraidat:

a nyelved,

a fogaid

és az ajkad.


Az artikuláció olyan készség, amely tanulható.

Mielőtt belemerülnél néhány beszédgyakorlatba az artikuláció javítása érdekében, előbb ismerkedj meg vele, hogy mi is ez pontosan.


Az artikuláció professzionalizmus.


Faék egyszerűen a szavak egyértelmű és hatékony kimondásának képessége.

Ha a kimondott szavaidat tűélesen fogalmazod meg, az üzenet is élessé válik.

Tiszta és különálló hangokat használsz a szavak közlése érdekében, ezáltal az üzeneted és az érzéseid is egyértelműbben fejezheted ki.

A beszédükben tagolt emberek profibbaknak tűnnek.


5 módszer, amelyek segíthetnek az artikuláció javításában


  • Hallgass profikat, előadókat és azok beszédét: inspirációt jelenthet, amit olyan emberektől kapunk, akik jól beszélnek. Egy példakép motiválása mindig segít abban, hogy jobbá váljunk. Nézz meg rengeteg TED-beszélgetést, TEDX előadást vagy keressen néhány kiemelkedő beszédet a YouTube-on.

  • Rögzítsd a beszédeidet, majd hallgasd vissza őket. Ha nehezen kivehető, amit mondasz, kérj még visszajelzést másoktól: vajon megértenek, amikor beszélsz, szavaid élesek és világosak?

  • Gyakorolj nyelvtörőkkel: olyan nyelvcsavarók ezek, amelyek sok hasonló hangzású szóból állnak össze és amelyeket rettentő nehéz gyorsan és helyesen kiejteni. Ezek a gyakorlatok erősítik a nyelv izmait és biztosítják a szótagok megfelelő tagolását.


Kezdd el lassan olvasni őket és koncentrálj minden szó megfogalmazására. Ha már kényelmesebbnek érzed, gyorsítsd fel az egyértelműség megőrzése mellett.

A nyelvtörők előnye, hogy lelassítanak.

Próbáld meg ezt kimondani háromszor egymás után: „Hét buta hattyú úszott csendesen a tenger felé”.

Nem minden tarka fajta szarka farka tarkabarka, csak a tarkabarka fajta szarkafajta farka tarkabarka.

Egy kupac kopasz kukac meg még egy kupac kopasz kukac az két kupac kopasz kukac.

Jamaica a jamaicai jamaicaiaké.

Mit sütsz, kis szűcs? Tán szusiszószos lovat sütsz, kis szűcs?

Szív- és szájsebész-asszisztensre sincs szükség Sepsiszentgyörgyön.

Még több nyelvtörőre hoztam még példát itt.


  • Nyelvkörözés


Megszokott gyakorlat, ha a nyelveddel köröket hozol létre. Ennek a gyakorlatnak a fő célja, hogy segítsen megerősíteni a nyelv izmait, megkönnyítve a szavak megfelelő tagolását.

A nyelv hegyét tedd a felső ajak és a felső fog közé.

Ezután használd a nyelved, hogy kört alakíts ki a szádban. 4-szer az óramutató járásával megegyező irányban és 4-szer az óramutató járásával ellentétes irányban. Ezután nyújtsd ki a nyelved és mondd ki: „Ah”.

Lassan, állandó ütemben végezd a gyakorlatot.


  • Gyakorold a tükör előtt való beszédet


Ennek a gyakorlatnak a fő célja segít megismerni azokat a szavakat, amelyeket nem tudsz megfogalmazni a szájmozgások és a hangok alapján.

Mesélj el egy rövid történetet a tükör előtt, beszélj lassan, hogy megfigyelhesd, hogyan mozog a szád és milyen hangokat ad ki.


Kiejtés

A kiejtés során arra törekedsz, hogy helyes legyen a hangsúlyozásod, ritmusod és intonációd.

A saját beszélt nyelveden természetesen.

Egy szót (különböző tényezőktől függően) ugyanis különböző személyek vagy csoportok különböző módon ejthetnek ki.

Milyen tényezőkről beszélhetünk?

Azt a területet, ahol felnőttél, azt a területet, ahol most élsz. Esetleges beszéd- vagy hangzavaraidról, etnikai csoportodról, társadalmi-gazdasági osztályodról vagy iskolai végzettségedről.

Ezért a kiejtés leginkább a szóra, nem pedig az egyéni hangra vonatkozik (lásd ellentétben az artikulációnál).

A kiejtés munkája a részedről magába foglalja a szót alkotó különféle szótagok felismerését, a hangsúly a megfelelő szótagra hangsúlyozását, valamint az intonációhoz a megfelelő fel és le hangmagasság-minta használatát is.

Beszédtechnika-tanár ezen a területen is segítségedre lehet.

Érdemes gyakorolnod egy történet vagy egy cikk hangos felolvasását. Méghozzá egy oktatóval, hogy ellenőrizze a kiejtésed.

De léteznek online szótárak is, ahol egy adott szó esetében a „lejátszás” lehetőséget választva a hivatalos és pontos szó kiejtését is meghallgathatod.

Ha helytelenül ejtesz ki egy szót, előfordulhat, hogy a hallgatóság a figyelmét inkább a hibára, mintsem az üzenetre összpontosítja.


Hangszín, hangminőség

A hang minősége, hangszíne (jellegzetes hangja) és textúrája befolyásolja a hallhatóságot és befolyásolhatja az artikulációt.

Mindenki hangja és hangszíne egyedi.

Ugyanis mindannyiunknak van egy egyedi fizikai hangszere: a rekeszizom, a hangszalagok, a tüdő és a testtömeg.

A hangminőség lehet meleg, tiszta, puha, karcos, lágy vagy akár lélegző.

A saját fizikai hangszered maximalizálását vokális gyakorlatokkal tudod fejleszteni. Ebben segíthetnek különböző beszédtechnikai könyvek, oktatók és képzések, hiszen a hang minősége összefügg a hangmagasság tartományával. A hangmagasság a hang „magaslata” vagy éppen „alacsony szintje”.

Mindannyiunknak van egy hangszínválasztéka.

Az énekhangok is úgy jönnek létre, hogy a test kamráin keresztül rezonáló hangszalagokból rezgéseket küldenek.

A rezgések pedig mérhetők az audio frekvencián (pont úgy, ahogy a zenét is mérik). A hangmagasság pedig módosítható úgy, hogy jelentést közvetítsen (ha kérdést teszel fel, akkor a mondat végén a hangmagasságot növeled), ezt hívjuk inflexiónak.

Ezek olyan variációk, fordulatok és csúszások a hangmagasságban, amelyet a jelentés elérése érdekében hozol meg.

Jó animált inflexióval az előadó érdekesebb, az inflexió pedig energiát és „életet” közvetít, ami hallgatásra kényszeríti a hallgatóságot. (Megfigyelheted, hogy bizonyos nyelvek különböznek az inflexiót illetően, a német például monotonnak tűnik az olaszhoz és a franciához képest.)

A rap dalok például kizárólag a ritmustól függnek.

Azok az előadók, akik nem használják az inflexiót vagy csupán a hangmagasság egy tartományát használják, egyhangúan és monotonon beszélnek.

Ez pedig unalmas, unalmas és unalmas.

Az inflexiónak és a változó hangmagasságnak mindig „organikusnak” kell lennie, vagyis természetesnek.

A beszédsebességhez hasonlóan olyan hangerővel érdemes beszélned, amely kényelmesen lehetővé teszi a számodra a hangerő növelését anélkül, hogy látszólag kiabálnál vagy csökkentenéd a hangerőt, miközben továbbra is a közönséged minden tagja hallja, amit mondasz.


Egy beszédtechnika tanfolyammal könnyedén szintet léphetsz a fejlődésben

Beszédtechnika-tanárok feladata közt van, hogy elősegítsék az előadók megfelelő hangerejének kialakítását.

A jó hangtartás, jó testtartás, légzés gyakorlása tanulható.

A színészek körülbelül fél órát töltenek hangos bemelegítéssel, az énekesek pedig jóval többet, ha a hangjukról van szó.

A Fesztelen előadó tréning a DrPrezi Team olyan kompetenciáit foglalja magában, amivel az előadásod beszédtechnika része is háttértámogatást kaphat.

Sokfélék vagyunk és mindannyian máshogyan beszélünk.

Azonban mindenkire igaz, a hangunk sok mindent elárul rólunk.


„A hangom én vagyok.”


A saját hangod megtalálása a legnehezebb feladat. Azt megtalálni, ami hiteles és jól működő.

A beszédtechnikai tréning során a légzés, a levegő beosztása, a hangadás, az artikuláció optimalizálása célzott gyakorlatokban valósul meg.

Olyan egyéni beszédmód kialakítása zajlik, amely hitelessé teszi a megszólalásod. Nemcsak érthetővé tesz, de illeszkedik a személyiségedhez is. Hiszen a beszéd személyiségünk része.

Használd tudatosan a formai elemeket, hogy alakíthasd a hallgatóságban rólad kialakult képet.

Mi történik veled egy beszédtechnika képzésen?

A Fesztelen Előadó képzésen beszédtechnika-szakértővel megtanulhatod a hangképzést.

Visszajelzést kaphatsz beszédtechnikai kielemzés révén, mivel kifejezetten beszédtechnika-szakértővel elemezzük ki a TE beszéded.

Mert a legnehezebb dolog, magadat kívülről látni.

Megismerheted azt is, hogy milyen hangjellegzetességekkel keltesz negatív benyomást másokban (szűk beszéddallam, gyors beszédtempó, emelt hangerő, rossz intonáció, kellemetlen hang vagy pontatlan artikuláció).

És azt is, hogy miként kerülheted el.

Megismerheted a pozitív hangjellegzetességeket (letett pont, helyes szünettartás vagy tagolás) és azt, hogy miként használd ezeket rutinosan.


Annak érdekében, hogy a kommunikációs tartalom megfelelően szólaljon meg. Hitelesen és pontosan fejezhesd ki magad.


A beszédképzés hozzájárul a kommunikáció eredményességéhez.

Neked való, ha cégvezetőként fontos számodra, hogy milyen benyomást keltesz partnereidben; rendszeres előadóként, hogy milyen kommunikátor vagy; netán bármely élethelyzet előtt állsz, ahol a beszédeden múlik egy felvétel, tender, prezentáció kimenetele.  

Akkor is, ha magabiztosabbá szeretnéd tenni megszólalásod, beszédedet; esetleg, mint munkaeszköz szeretnéd fejleszteni vagy beszédértést érintő problémákkal küzdesz, gyakran hadarsz és artikulációs nehézségeid vannak.

Ismerd meg a leggyorsabban és legegyszerűbben az előadásod hangjának alapjait. Beszélj tisztábban, érthetőbben. Velünk.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

Blog feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük