Hatásos – gyújtóhatású szónoklatokban is visszaköszön a látszólagos képtelenség?

A retorikai alakzatok kevésbé ismert tagjai a gyönyörködtetés láthatatlan légiósai, akik észrevétlenül teszik lebilincselővé az előadásodat. Ráadásul mindenki használja, de talán mégsem tudnak róla. Jég a tűzben – énekli az azóta influencerként hasító Kasza Tibi a Crystal egyik dalában.

Hogyan teheti hatásosabbá az előadásodat, a kommunikációdat például egy „látszólagos képtelenség”, a paradoxon? A bemutatott példák hatására talán te is kedvet kapsz rá a legközelebbi prezentációdban.

 

Nem használjuk tudatosan, pedig erősebb gázfröccsöt adhat az üzenetátadásban és emlékezetesebb, hatásosabb, hangsúlyosabb kommunikációt hozhat létre.

 

Ilyen az ellenpontozás, antitézis, a paradoxon is.

 

Ott toporog minden iskolai és állami ünnepünk első sorában. Vörösmarty Szózatában az „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” éppúgy ellenpontozás, mint Kölcsey Himnuszának „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt” sora.

 

A paradoxon a klasszikus retorika gondolatalakzata, amely két ellentétes jelentésű szó, szócsoport vagy mondat egy nyelvi-logikai egységen belüli szembeállításával jön létre.

 

Olyan gondolatalakzat, mely két egymásnak ellentmondó állítást kapcsol össze. Ezek látszólag kizárják egymást, bizonyos jelentésszinten összekapcsolva őket viszont látszólagos képtelenséget eredményeznek.

A gyakorlatban azt jelenti, hogy egy jó beszéd az antitézisektől kap „egészséges feszültséget”.

 

Rabság és szabadság.

Fekete és fehér.

Jó és rossz.

Keleti oldal, nyugati oldal.

Földi pokol.

 

Ott vannak a popkultúránk dalaiban, a hétköznapi nyelvhasználatunkban és a közmondásainkban is. Minden nap antitézisek sorozatából építkezünk.

 

Aki sokat markol, keveset fog.

 

Az antitézis rokonát a paradoxon fogalmát Karinthy Frigyes Előszó című versének két sorával dekódolhatjuk a legkönnyebben:

 

„Nem mondhatom el senkinek

Elmondom hát mindenkinek”

 

Vagyis a paradoxon csak látszólagos, nem valóságos képtelenséget és ellentmondásosságot tükröző retorikai alakzat, amelynek az alapját az alany és az állítmány összeférhetetlensége képzi.

 

Miért hoz létre a paradoxon egy „egészséges feszültséget” a retorikai beszédekben?

 

Mert elsődleges célja a figyelemfelkeltés, a provokáció.

Általa akár mélyebb igazságtartalom feltárására is sor kerülhet. A paradoxon inkább gondolatalakzatnak tekinthető, hiszen nem két mondatrész mechanikus szembeállításáról van szó. Sokkal inkább egy komplex gondolat ellentmondásokat hordozó nyelvi megjelenítése.

 

Te sem haltál meg népem nagy halottja!”

Arany János

 

Csak ami nincs, annak van bokra,

(József Attila: Eszmélet)

 

Azért hatásos, mert

váratlan,

szokatlan,

hihetetlen,

csodás,

különös,

figyelmet ébreszt,

elsőre megdöbbentő,

de némi gondolkodás után mégis valósághű igazságot hordoz.

 

Mutatok egy példát:

Akinek sok hazája van, egy hazája sincsen.

 

Tehát aki bárhol otthon érzi magát, az tulajdonképpen különösebb érzelmi kötődés nélkül az egyetlen szülőföldhöz való kötődést is nélkülözi. Ebben a példában a megoldást nem készen kapod, hanem igényel tőled némi gondolkodást, logikai műveletet, s az ellentmondások miatt fokozott odafigyelést is.

Ezért (is) hatásos.

Az alakzatok az üzeneted erősítése érdekében lépnek színre, olyan ez, mint amikor duplára kötöd a cipőfűződ az egyszerű masni helyett. Növeli a beszéded hatásosságát. Cicero szerint pedig egy szónok akkor végez jó munkát, ha:

 

  • tanít,
  • meggyőz,
  • megindít,
  • és gyönyörködtet.

 

 

Így építs közösséget a szavak erejével

 

A szemléletességet és a hatásosságot az alakzatok eszközével érheted el, ahol az egyes üzeneted hatásosságát növeled. A nyelvi alakzatokkal közös kulturális kódokat aktiválsz, amely során összekötöd magadat a közönséggel.

Ráadásul a másodlagosan behívott jelentéstartományokat nem szükséges magyarázni.

A retorikai alakzatok nem csodaszerek, ám varázslatos hatással lehetnek nyilvános beszédeidre. Átélhetőbbé, szerethetőbbé és megjegyezhetővé tehet azokon a színpadokon, ahol a többség még mindig a közönségnek háttal állva olvassa fel a diáit.

 

Építs közösséget a szavak erejével! Legtöbbünk nem születik szónoknak, ám a hatásos és meggyőző nyilvános beszéd – legyen szó konferenciaelőadásról vagy a következő cikked felépítéséről – éppúgy tanulható, mint a szövegírás vagy a marketing. Olvass többet a nyelvi alakzatokról az Előadok, Tehát vagyok c. könyvemből.

 

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük