Hogyan kavarhat be a kognitív pszichológia a nyilvános beszéded sikerébe? Egy recency effectnek nevezett pszichológiai jelenség van leginkább hatással a beszéded emlékezetességére. Ha azt mondom, hogy a „sorozat utolsó elemei egy listán”, mi jut azonnali benyomásként eszedbe róla? Létezik egy tendencia, hogy jobban emlékszünk az utoljára megismert információkra.
Ezért figyelj a beszéded végére, íme az infók és tippek a lezárásra.
A beszédek egyik méltatlanul elhanyagolt, ám mégis sarokkőként emlegetett pontját, a megfelelő kezdést egy korábbi cikkünkben már áttekintettük. Tudjuk, hogy az első benyomás erős és tartós.
A bevezetők azért fontosak, mert meghatározzák az elvárásokat a beszéd többi részével kapcsolatban. De konkrét lépésekben is átvettük, hogyan lehet hatásos nyilvános beszédet írni.
Ezt kínáltam fel ebben a cikkben.
Most a nyilvános beszédek hatékony lezárásáról és az elköszönésről lesz szó.
Ezek jelentősége még nagyobb: a beszéded emlékezetessége múlik azon, mennyire találod el.
Érdemes tudatosítani azt is, hogy a lezárás és az elköszönés nem ugyanaz. Ennek oka az, hogy a beszéded nemcsak egyszer, hanem többször is véget ér.
Először akkor ér véget, amikor a gondolatmenetet, üzeneted lezárod.
Másodszor akkor, amikor konkrétan elköszönsz.
Miért olyan fontos a jó lezárás a nyilvános beszédben?
Mert főleg erre fog emlékezni a közönséged.
Ennek oka egy recency effectnek nevezett pszichológiai jelenség.
A recency effect azt jelenti, hogy a legfrissebb információkra emlékezünk a legjobban. Például, ha egy tétellistát próbálsz megjegyezni, akkor nagyobb valószínűséggel idézed fel azokat a tételeket a listáról, amelyeket utoljára tanulmányoztál.
Ez a soros pozícióeffektus egyik összetevője.
Tehát egy olyan jelenség, amelyben az elemek listán elfoglalt pozíciója befolyásolja, hogy az agyunk az elemeket mennyire jól tudja majd „előhívni”.
Jobban fel tudjuk idézni, amit utoljára hallottunk
Jelentőségteljesebbnek is találjuk ezeket az infókat, mint a listák közepén lévő elemeket.
A „soros pozícióhatást” először Hermann Ebbinghaus pszichológus fedezte fel memóriakísérletei során. „Nem mindegy, hogy a listán hol foglal helyet egy elem, ha a legnagyobb eséllyel akarjuk tisztán felidézni azt.”
(Harvard Egyetem: Derek Bok Tanítási és Tanulási Központ. Hogyan működik a memória)
Murdock Jr., Bennet B. (1962). „A szabad visszahívás soros pozíció hatása.” Journal of Experimental Psychology , vol. 64, sz. 5, 482-488.)
Létezik egy úgynevezett primacy effect is, ami kimondja, hogy egy lista esetében még annak első elemeire is jobban képesek vagyunk visszaemlékezni, mint a középsőkre.
A lista végén található, utoljára tanult elemeket és az első néhány elemet jobban fel tudjuk idézni, mint a közepén találhatóakat.
Egy beszéd kezdete és befejezése tehát kulcsfontosságú a sikerben.
A hatékony befejezés: a közönséged emlékszik az előadásodra?
Az utolsó néhány pillanatot fordítsd arra, hogy a beszédedben áttekintsd a legfontosabb részleteket.
A recency effect az aktív vagy elsődleges memóriával (rövid távú memóriával) van leginkább összefüggésben. Ez az a képességünk, hogy viszonylag kis mennyiségű memóriát tartsunk az elménkben rövid ideig.
Ha azt szeretnéd, hogy valami, amit mondasz, feltűnjön a fejekben, feltétlenül add át a legfontosabb információkat a végén (is).
Hogy működik ez a gyakorlati életben?
Amikor a hétköznapokban egy új termék után kutatsz, amely iránt érdeklődést mutatsz, nagy valószínűséggel az első benyomásra és az utolsó infóra fogsz felfigyelni, amit hallottál róla.
Ha az első és az utolsó dolog, amit hallasz vele kapcsolatban az pozitív, akkor valószínűbb, hogy megveszed – még akkor is, ha menet közben negatív információkat találtál a termék kapcsán még a két végpont között.
Tehát minden olyan információ, amelyet utoljára hall a közönség tőled, továbbra is aktívan megmaradhat a rövid távú memóriájukban. Ez növeli a visszaemlékezés pontosságát.
Hogyan és mivel zárd le a beszédedet?
Legyen bármi is a témád, a beszéded mindig valamilyen konkrét célt szolgál.
Motivál, edukál, bizonyít, megérint.
Fontos mondandód van a közönség számára, tehát megosztasz velük valamit. A hatékony lezárás érdekében ezt a célt kell minél pontosabban meghatároznod.
Ha tudod a célod, közelebb kerülsz a lezárás frappáns eleméhez is.
A prezentáció, nyilvános beszéd, előadás legkritikusabb részei a nyitás és a zárás.
A nyitásnak meg kell ragadnia a közönség figyelmét, közölni kell a kritikus kulcsüzeneteket és a végén is meg kell erősítenie őket.
A közönséged egészen biztosan emlékezni fog az első és az utolsó dologra, amit mondasz nekik.
Ez a hatás ráadásul kiemelkedő a döntéshozatalban is (lásd befektetői beszédek).
A prezentáció eme érdekes információja lehet egy izgalmas hír vagy egy elképesztő statisztika, megdöbbentő állítás, anekdota vagy kérdés.
Használj bármely figyelemfelkeltő eszközt.
Esetleg felhívást.
Különösen a meggyőzés érdekében zárhatsz egy felszólítással.
Például, hogy vegyenek részt egy adott cselekvésben a probléma vagy helyzet megoldása érdekében.
Ezzel arra törekszel, hogy motiváld a hallgatóságot egy cél kitűzésére és annak elérésére.
Nézzünk egy példát: egy tanévnyitó beszédkor a felszólaló felhívja a tanulókat, hogy vállaljanak kockázatot és keményen dolgozzanak ez évben is a magasztos célok elérése érdekében.
Mi az, ami itt jól jöhet még?
Egy utolsó mondat/gondolat/üzenet a végén, amire emlékezzenek a hallgatók.
A végső benyomások gyakran a legtartósabbak
Amikor eljött az ideje, hogy lezárd a prezentációd, kapcsold vissza a gombot a nyitó kijelentéseken, kifejezéseken, idézeteken, érveken vagy üzeneteken.
Emlékeztesd a hallgatóságot a kulcsfontosságú pontokra, de ne vidd túlzásba.
És győződj meg arról, hogy az utolsó szavakat, amelyeket hallanak, azok legyenek, amikre szeretnéd, hogy emlékezzenek.
Például újra hivatkozhatsz a fő gondolatra, összefoglalhatod egy okos hasonlattal vagy metaforával a lényeget.
Alternatív megoldásként befejezheted egy kérdéssel vagy kihívással, amelyen elgondolkodhat kicsit a hallgatóság.
Legyen ütős a zárás (összefoglalás, üzenetek erősítése).
A közönség a zárásodra fog a legjobban emlékezni. Ha a zárás felejthető, feledhetővé teheti a beszédet.
A lezártság érzése nélkül viszont a hallgatóság úgy érezheti, a beszéd hirtelen véget ért, mintha megszakadt volna, a véglegesség érzése nélkül.
És milyen az elköszönésed?
Mint ahogy a beszéded startja sem ott kezdődik, hogy elsütöd az első mondatodat, hanem ott, amikor a szervező egy képet sugall a következő előadóról: rólad; a zárásnál sincs ez másképp.
Nemcsak az introt, de a zárást is célszerű tudatosan kezelni az előadásod során.
A bemutatószöveg (vagy “intro”), amit a konferanszié mond rólad az előadásod előtt, az általában nem “véletlenszerű”, hanem előre összeállított.
Egy felolvasandó szöveg. Gyakran sajnos viszont nem az, amit te szeretnél, hogy elmondjanak rólad.
- Mit szeretnél, hogy veled kapcsolatban megjegyezzen a közönség?
- Mit képviselsz?
- Miben segítesz?
- Koncentrálj az álmodra, arra, hogy milyen lesz az a jobb világ, amit megálmodtál és arra, hogy miért csinálod mindezt.
- Miért mondtad el ezt a bészedet most?
Én DrPreziként abban segítek másoknak, hogy NEKED ne kelljen unalmas előadásokat hallgatnod.
Az elköszönő mondat is valami figyelemfelkeltő legyen.
„Németh Zoltán voltam, de a prezentációs alvilágban mindenki DRprezi néven ismer.”
„Németh Zoltán voltam, humán duguláselhárító. Én egy olyan területtel foglalkozom, ami hasonlatos a focihoz. Sokan űzik, mindenki ért hozzá, de igazán profi kevés van benne.”
Az elköszönésedben is legyen valami érdekes, újszerű dolog, szakmaiság.
Használd ki az utolsó mondatok lehetőségét.
Ha soha nem találkozott még veled az adott közönség és csak egyszer hallotta a nevedet és azt, hogy mivel foglalkozol; a beszéd eleje óta valószínűleg mindezt már el is felejtette.
A célod legyen tehát az, hogy az elköszönésnél kicsit nyomatékosítod és elismétled az elhangzottakat.
Miért jó ez?
Mert már azután vagy, hogy átadtál számukra valami maradandót, emlékezetest (tehát az első benyomás pozitív erősítése lesz a célod).
Kösd össze az előadásod varázsát a NEVEDDEL.
Hiszen ne feledd az elméletet, amely azt állítja, hogy az első és utolsó dolog, amit egy helyzettel, személlyel kapcsolatban megtapasztalunk, az a legemlékezetesebb lesz a számunkra.
Az utolsó benyomás gyakran a maradandó benyomás a hallgatóságban a beszédedről.
Gyakorlatközpontú előadások hallgatásával életszerű szituációkban próbálnád ki magad? A beszédíráshoz szükséges technikák értékes gyöngyszemek lesznek a számodra, amelyek eléréséhez nem szükséges mély búvárnak lenned, mert van, aki a felszínre hozza neked.
Mert ez a tréning az egyik legnagyobb dobásod… lehet: Fesztelen Előadó Képzés. Kattints és jelentkezz!
