Csak legyél őszinte: egy beszéd „startja” során rögtön bizonyos következtetéseket vonsz le a várható „élvezeti értékekről”.  Nem véletlenül tépelődsz te is azon, hogy mivel és hogyan kellene kezdened a beszédedet. Épp úgy, mint amikor először akarsz odamenni ahhoz a csinos nőhöz, de ha üres és unalmas fráziosokkal jössz, a figyelme máris odébb áll.

A tét nagy.
Hogyan vesd ki az érdeklődés- és figyelemszerzés lasszóját a közönségedre?

 

János épp kilépett a cukrászda kertjének ajtaján a harsány színekben pompázó kávézórészlegbe, amikor megpillantotta a lányt egy virágos, tapadós ruhában. Csodásan kihangsúlyozta az alakját.

Amint a lány haján megcsillant a napfény, ő belső bizsergést élt át.
Az elképesztően csinos lányt látva szíve hevesebben kezdett el kalapálni, tenyere pedig izzadni.

Ahogy elhaladt mellette, hirtelen szoborként dermedt le, és arcára fagyott a félmosoly.

 

Tudta, ott és akkor. Hirtelen túl fontossá vált, hogy mit is mondjon a lánynak. Egy ismeretlen nőnek, aki most találkozik vele először.

 

Mit mondhatna neki, amitől azt érzi majd: ezt a férfit meg kell ismernem. Több időt kell rá szánnom. Mert érdekes, elvarázsol és minden vele töltött perc az időmmel való visszaélés helyett valódi élvezet.

János ezt tudta. Már tapasztalta.
A bénultság érzése, ami átsuhant rajta, ismerős volt a számára.
Mintha az idő is lelassult volna.
Épp ezt élte át a legutóbbi előadása során is, amikor kiállt a színpadra.

 

A tét pedig ugyanaz volt: az első néhány mondattal megfogni a figyelmet, kapcsolatot teremteni.

 

A kezdő szöveg, ami tökéletes, mindeközben érdekes, eredeti vagy akár provokatív. Ami felkelti az érdeklődést, ami behúzza a közönséget az előadásba.

 

„Mondd az igazságot, de azért tedd érdekesebbé” – javasolta Ogilvy, a reklámszakma atyja.

 

 

Hogyan legyél te is a figyelem megszerzésének mestere már az előadásod legelején?

 

“Mikor a közönséged hatalmába keríti valamilyen érzés, motiválttá válik a cselekvésre.”

 

Ehhez azonban már a beszéded elején kapcsolatot kell teremtened, mert ha ott elvesztetted a fonalat, szinte esélytelen a sikeres folytatás. A korai kapcsolatteremtés előfeltétele annak, hogy az előadás üzenete eljusson a hallgatósághoz.

 

„Ugyanis az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.” (Maya Angelou)

 

A fókusz az érzelmeken van.
Az érzelmek házának ajtaját pedig három kulcs nyitja:

 

  • Verbális kulcs – tartalom (téma, szerkezeti felépítés)

 

A szavaknak ereje van. Elfelejtettük jól használni a szavakat, pedig bárki megtanulhatja újra.

  • Vokális kulcs – légzéstechnika, hangképzés, artikuláció, beszéd zenei eszközei

 

Bármilyen zseniális is legyen egy hegedű, ha nincs behangolva és nem tudsz rajta játszani, akkor semmit nem ér.

 

  • Testbeszéd kulcsa – Szemkontaktus is ide tartozik – ideális esetben az illető, akire nézel, visszatükrözi az érzéseidet terád.

 

Tudtad?

A szemkontaktus teremti meg a kapcsolatot a hallgatósággal. A szemkontaktus (inkább szemkapcsolat) alatt egy szélessávú csatornát értünk , mely nélkül lehetetlen bármit is sugározni és bármit is fogni. Egy előadó, aki nem – vagy nem megfelelően – használja ezt az eszközt, egyértelműen bukásra van ítélve.

 

A tapsviharig vezető út a beszédstratégia, a vizualizáció, az előadásmód köveivel van kikövezve

 

Kerüld el, hogy kezdésnél máris az unalmas előadás skatulyájába rakjanak téged.

Mire figyelj?

 

  • Kerüld a monoton hangszínt, a halk hangerőt, a töltelékszavak használatát.
  • Testtartásod ne a tartalmad ellen dolgozzon: zsebre tett kezek, lesütött szemek, félszeg testtartás, ajtó felé mutató cipőorr.
  • Kezd egy érdekes adattal, kérdéssel, vagy történetmeséléssel. Kerüld a szahara-szárazságú adatokat, tényeket, számokat.
  • Elhelyezkedésed ne a pulpitus mögött legyen, kerülj közelebb a közönségedhez. Kerüld a mikrofon használatát, mert megöli a gesztusokat, különösen akkor, ha még prezenter is van a kezedben. Járd be nyugodtan a teret, megtartva a szemkontaktust a közönséggel!
  • Eszközök használata során ne a PowerPointon legyen a lényeg, azaz egy előadás rengeteg szöveggel, kisbetűkkel, vízjeles és gyenge felbontású képekkel.

 

 

Használj már a kezdésnél merész állításokat vagy megdöbbentő statisztikákat.
Fókuszálj arra, hogy a hallgatóság felfedezze a mondanivalód lényegét és a kíváncsiságuk vonzani fogja őket az előadásodba.

 

 

Okozz meglepetést a startnál! – miért olyan hatásos ez a technika?

 

A gyors kapcsolódás katalizátora, ha rögtön egy meglepetéssel indítasz. Ugyanis egy meglepetés izgalomba hozza a közönséget.

A kíváncsiság kielégítése csökkenti a körülöttünk lévő bizonytalan és ismeretlen tényezőket. Mivel agyunk folyamatosan stimulálások révén keresi az újat, a szokatlant, az izgalmasat. (Utál unatkozni.)

A kíváncsisággal tulajdonképpen agyunk jutalmazási rendszerét látjuk el üzemanyaggal.

 

A jutalmazási központot szabályozó agyterület aktivizálódása a kíváncsiskodás során – bővebb infó itt.

 

A kíváncsiságot alapul véve sikeresek a kérdéssel indító beszédek is. Sokszor az információgyűjtés eszköze (…ki ért egyet azzal?…), vagy megelőző információ (….ki látta az XY filmet….).

A gyakorlatban a közönséged megpróbál rájönni, hogyan kapcsolódik a meglepetés az előadás többi részéhez. Ehhez viszont kikerülhetetlen a figyelem, a kapcsolódás tehozzád.

A meglepetés előre tervezett és többnyire rögtön követi egy magyarázat is. Az érthetetlenség viszont a felkészületlenségből fakad és általában az előadás végéig elkísér, de legalábbis a Kérdések részig.

 

Ősi népi megfigyelés, hogy az előadások kezdésének hatásossága erős korrelációt mutat az egész színvonalával >>>

 

Ahhoz, hogy érzelmeket válthass ki az emberekből, megragadd a figyelmüket már a startnál, ahhoz a színpadra kiállva nemcsak egy beszédet kell elmondanod. Hanem olyan beszédet, aminek az első szava hógolyóként elindulva lavinává képes duzzadni.

Tanulj meg beszédet írni, hogy átírhasd az emberek gondolatát! Iratkozz fel a várólistára, a haladó Beszédírás képzésünkre itt.