A nyelvészet szerint igen.
Képzelj el egy könyvtárban keringő medúzát, miközben az kvantumfizikára gondol. Ha eddig minden rendben ment az életedben, valószínűleg sosem találkozták még ilyennel. Mégis most erre gondolsz. Mert a fejedbe ültettem a gondolatot. – mondta Lera Boroditsky, kognitív pszichológus egy TED-előadásában. Azt bizonyította be, hogy anyanyelvünk egyike azoknak az erőknek, amik befolyásolják, amit tudatosan észlelünk.

 

Hanglejtés, szuszogás, pisszegés. …a DOLGOK, amiket te is csinálsz.

Mert a nyelvünk az egyik varázseszközünk. Nekünk embereknek.
Első látásra „csupán” hangokat hozol létre a száddal, mégis akár bonyolult gondolatokat értetsz meg másokkal. Képes vagy az elmédben lévő tudás megosztására.

Eszedbe jutott-e valaha, hogy máshogy gondolkodsz, mint egy afrikai bennszülött, egy angol vagy egy japán csak azért, mert te magyarul beszélsz?

Ha pedig megtanulsz egy új nyelvet, akkor nem csupán beszélni fogod, de az drasztikus hatással lehet a gondolkodásodra is?

Kísérletek és kutatók, középpontban az örök vita tárgyával értekeznek arról, hogy mennyiben befolyásolja az általunk beszélt nyelv a gondolkodásunkat. Ez a nyelvtudomány örök hitvitája.

Az eredmények értelmezésében is eltérnek a különböző állásponton lévők.

 

  • Vajon a gondolkodásunk alapvetően egyforma, és ebből következnek az emberi nyelvek bizonyos tulajdonságai?
  • Vagy az általad elmondottaknak esélye sincs akként célt érni egy spanyolnál, mint egy magyarnál, csupán azért, mert más nyelvet beszél és emiatt másként is gondolkodik a világról? 

Ha veled is megesett már, hogy idegen nyelvű közönség előtt kellett beszédet mondanod, akkor lehet neked sem jutott volna eszedbe, hogy az általad beszélt idegen nyelv szókincsén, és a nyelvtani szerkezeteken, a kiejtésen kívül egyéb kulcsfontosságú tényezőre is odafigyelj.

Minden egyes mondatnál.
Hűha…

 

Ha most enyhe bizsergést érzel, ami a gerinceden vagy a hasadon fut végig, – magad se tudod, és ezen a ponton már biztosan érzed, hogy anatómiából megbuktál – akkor nem vagy egyedül a szituációval: az emberek többsége nem gondolja végig előadásának kommunikációját a nyelvészet oldaláról.

 

Egyáltalán kellene?
A tudomány úgy tűnik azt igazolja, hogy igen.

Mielőtt még egész világok dőlnének össze benned kártyavárként, mutatom a magyarázatot.Vajon szemöldököd emelnéd az alábbi mondat hallatán?

 

“Tedd arrébb a szemüveged kissé észak-északnyugatra!”

Megemelted a szemöldököd igaz?

A világon körülbelül 7000 nyelvet beszélnek.
Gondolnád, hogy ez 7000 különböző hang, szókincs és szerkezet?

Lera Boroditsky, kognitív pszichológus, nyelvkutató a nyelvi sokféleség szépségét abban látja, hogy az megmutatja számunkra, milyen zseniális és milyen rugalmas az emberi elme.

Az agy ugyanis 7000 kognitív univerzumot teremt meg.
Kutatásainak eredményéről és látásmódjáról egy TED beszédében foglal állást.


Lera Boroditsky: “Van egy hangya a lábam délnyugati részén.”

 

Beszédében a Kuuk Thaayorre ausztrál őslakos közösséget is megemlíti, ők égtájakat használnak jobb és bal szavak helyett. Megfigyelték róluk, hogy sokkal jobban tájékozódnak, mint mi.

 

“Van egy hangya a lábam délnyugati részén.”

 

Szerinte a nyelvünk meghatározza az időhöz való viszonyunkat és a sorrendiséget is. Ha Boroditsky ugyanarról a férfiről különböző életkorokban készült képeket helyezne egy angol és egy héber elé, a héber fordított sorrendben állítaná az idő múlását az angolhoz képest.

(Héberben egyébként jobbról balra írsz.)

 

Aneta Pavlenko az alkalmazott nyelvészet professzora a kétnyelvűség esetén kutatja e témát

És arra keresi a magyarázatot, hogy:

  • aki két nyelvet tanul születése óta, az vajon arra kényszerül, hogy a világot más kategóriák szerint ossza fel, mint azt a másik anyanyelve alapján megszokhatta?
  • Állandóan képesnek kell lennie váltani a két kategóriarendszer között?
  • És mi a helyzet, ha anyanyelvünk mellett tanulunk idegen nyelveket?

 

Számos esetben nem szavakat tanulunk meg, hanem azt is, hogy ezeken a szavakon keresztül az adott nyelv beszélője hogyan osztja fel a körülötte lévő világot.

Az orosz nyelv például hiába tesz az angolhoz hasonlóan különbséget a pohár és csésze között, itt elsősorban a tárgy alakja, és nem az anyaga a fontos (azaz miből van: glass, cup).

Boroditsky a spanyol és német anyanyelvű emberek gondolkodásmódját is felhozza példa gyanánt, akik a „híd” szó hallatán különböző jelzőket párosítanak hozzá.

Mivel a németben a híd nőnemű, a spanyolban pedig hímnemű, arra voltak kíváncsiak, hogy ez befolyásolja-e a használt jelzőket, azaz a gondolkodásmódot. Mire asszociálnak majd? A németek esetében a feminin jelzők inkább egy hölgyet illettek volna (kecses, gyönyörű), a spanyolok esetében a férfiasabb jelzők domináltak: erős, hosszú.

 

Befolyásolja-e a gondolkodásmódunkat a nyelvünk?

Hatással van-e a szókészlet és a nyelvtan arra, ahogyan a világot látjuk magunk körül?

A kutatások szerint a különböző nyelvet beszélők másra fordítják a figyelmüket annak megfelelően, hogy a saját nyelvük mit követel meg tőlük. A nyelv kialakítja a gondolkodásmódodat bármiről, amit névvel nevezel meg.

A gondolkodásmódunkat befolyásoló nyelv gondolatrendszerét nyelvi relativizmusnak vagy Sapir–Whorf-hipotézisnek hívják. Miszerint a szavak, amiket az ajkad formál nem csupán az elméd gondolatainak kifejezése, és arra való, hogy hogy a gondolatainkat formába öntsük vele, hanem azt is meghatározza, hogyan látjuk a világot.

 

Más nyelvet anyanyelvükön beszélők egyes történéseket máshogyan elemezhetnek

Más részleteket vesznek észre, másra épül a gondolatmenetük.

 

A berlini Humboldt Egyetem tudósai Martin Maier és Rasha Abdel Rahman is foglalkoztak a témával.

 

Számos kutatás leginkább a színérzékelésre összpontosított, és arra jutottak, hogy az emberek, akik anyanyelvük szerint különböző színkategóriákkal rendelkeznek, nem látják a világot ugyanolyan módon. A nyelvi fogalmak kihatnak az észlelésünkre, hatással lehetnek arra, hogy vajon látunk-e vagy sem egy bizonyos színárnyalatot.

Tanulmányukról a Psychological Science című folyóiratban is írtak. Kísérletükben 28 görög, 29 német és 47 orosz anyanyelvi beszélőt vizsgáltak meg.

 

Fontos tudni, hogy a görög és az orosz nyelvben is külön szó létezik a világoskékre és a sötétkékre is, a kékre egyetlen szavuk sincsen.

 

A német nyelvben külön szó jelöli a kéket, és ehhez tesznek hozzá jelzőket, így lesz világos kék vagy sötétkék.

A vizsgált különböző anyanyelvű embereknek 13 különböző színű ábrát mutattak, ezeken színes formák voltak, színes háttér előtt.
Mindegyik ábrán egy bizonyos ponton egy szürke félkör jelent meg, ötből négyen egy háromszög is feltűnt: ez utóbbi

  • világoskék volt egy sötétkék, kör alakú háttér előtt,
  • vagy világoszöld a sötétzöld kör előtt,
  • vagy pedig világos/sötétkék a világos/sötétzöld háttér előtt.

 

A színek és ábrák érzékelése során a kutatók az agyi aktivitását EEG segítségével mérve azt vizsgálták meg, hogy a résztvevők ezt észreveszik-e.

Hány háromszöget láttak?

A görög nyelvűek észrevették a háromszöget, amikor az világoskék színű volt a sötétkék előtt, vagy fordítva. A zöld árnyalatok esetében figyelmük lankadt. A német nyelvűek számára nem jelentett különbséget, hogy kék vagy zöld színeket látnak-e, az oroszul beszélők pedig szintén könnyebben vették észre a kék árnyalatokat.

 

Az anyanyelvünk egyike azoknak az erőknek, amik befolyásolják, amit tudatosan észlelünk. Az anyanyelvnek egyértelműen hatása van az észlelésünkre. Előadásod során a szavaid használatával nem csupán hangokat adsz ki a szádon, de befolyásolod is a közönséged gondolkodásmódját. Irányíthatod azt céljaidnak megfelelően.