A most elinduló sorozatban a non-verbális csatornákkal (vokális csatorna és testbeszéd) foglalkozunk.
Megnézzük
- miért fontos az előadások során,
- hogyan használjuk az egyes elemeket,
- hogyan olvassuk mások jelzéseit
- hogyan állítsuk mindezt az előadói hatékonyságunk növelésének szolgálatába.
- és bemutatjuk az egyes elemek hatékony használatát a prezentációk során
A mai mai napon a fogalmakkal és a csatorna fontosságával ismerkedünk meg.
Definíció: Nem verbális kommunikációnak tartjuk a testbeszéddel, gesztusokkal és mimikával,képekkel,hangokkal, zörejekkel és egyéb nem nyelvi jelekkel történő kommunikációt. A kommunikációs interakcióink során a kommunikáció 60-65%-a nemverbális. (Wikipédia)
A non-verbális csatorna mindazokat a kommunikációs „jeleket” foglalja magába, ami nem tartozik a verbális csatornába, ami nem szerepel a leírható szövegben. Klasszikusan két nagy részre szokták osztani, úgymint VOKÁLIS csatorna és TESTBESZÉD. Azt gondolom a nevek önmagukért beszélnek, de ha mégsem: a vokális csatorna a hanggal kapcsolatos tényezőket takarja.
A. Mehrabian és M. Weiner (1967) elsőként tanulmányozták a nem verbális nyelvet, és megállapították, hogy a szóbeli kommunikációban a következő arányokat találjuk: 7%-ban szavakat, 38%-ban paranyelvet (általában beszédritmust, hangsúlyt), 55%-ban más nem verbális elemeket (főként arckifejezést, gesztust, testtartást) használunk. Tehát a kommunikációnak csak a 7%-ában használunk szavakat, a többi a nem verbális elemeket tartalmazza. Sokan hivatkozzák le a kísérlet eredményeit, de nem mindig helyesen.
Miért olyan fontos a non-verbális?
- A legősibb kommunikációs csatorna, ezért sokkal mélyebb a tartalma
- Gyermekként az első évünket verbális nélkül töltjük és mégis tökéletesen kommunikálunk a szüleinkkel, a vokalitásunk és a testbeszédünk segítségével
- Az emberiség fejlődésében is jóval később jelent meg a beszéd, mint a kommunikáció egyéb formái
- A kommunikáció VALÓDI tartalma itt fedezhető fel.
Tapasztalataim szerint a hallgatóság folyamatosan kommunikál velünk egy előadás során. Teszik ezt non-verbálisan. Pontosan elmondják, hogy tetszik, nem tetszik az előadásunk, fáradtak, meglepődtek az információn és még lehetne hosszan sorolni. Néha” kiabálnak”, hogy mit tegyünk, de teszik ezt némán. A jó előadó ezeket a jeleket mind érzékeli és reagál valamelyik csatornában.
A sorozat célja, hogy ezeket a finomságokat mutassa be.
Dr. Z
.
Hazai szakkönyvek a témában:
Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája: Kötelező alapmű, mindenkinek aki kommunikációval foglalkozik. Nagy előnye, hogy az aprólékosság mellett képes megtartani az olvasót sok-sok példa és érdekes történet segítségével.
Vera Birkenhbill: Testbeszéd: A német szerző művét azért ajánlom, mert a híres német alapossággal dolgozza fel a témát. Nemcsak arra tanít, hogy hogyan ismerjük fel a jeleket, hanem, hogyan ellenőrizzük az érzékelésünket.
