Pár éve megszületett néhány prezentációs paragrafus, amit ez előadók felháborító – már-már bűnözői – magatartása inspirált. Azóta több fejezet is követte, sőt már ügyészi megfigyelőlap is született. Íme az első nagyobb fejezet.

Prezentációs Büntető Törvénykönyv (PBTK)

 Preambulum

A Prezentációs Büntető Törvénykönyv célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a súlyos –akár kiskorúak fejlődését megzavaró –  előadáshoz kapcsolódó cselekményekre, melyek velünk szemben követnek el a „bűn”-gyenge előadók.

 A Törvénykönyvben lévő tetteknek nincs büntetési tétele. Azaz mégis van. A hallgatóság reakciója, így az alábbiakra érdemes odafigyelni:

• Többé nem jön el, esetleg menekül ha Téged kell hallgatnia
• Többé nem vásárol Tőled, sőt ezt másoknak is mondja
• Nem ismeri el a szaktudásod és ezt a hitét másokkal is megosztja
• Kiábrándul belőled, örökre

A Törvénykönyv felépítése:

• Általános bűncselekmények
• Vizuális bűncselekmények
• Retorikai bűncselekmények
• Beszédtechnikai bűncselekmények
• Büntetési tételek (mert mégis van :-))

 1.fejezet: Általános bűncselekmények (17)

 1.§ Információ túladagolás:

Aki egy a rövid távú memória számára befogadhatatlan mennyiségű információt (10 infó felett/dia) kísérel meg túl rövid idő alatt a hallgatósága számára átadni, az az “információ túladagolás” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető

• 12-14 betűmérettel követi el a cselekményt
• hosszú, teljes mondatok képernyőre helyezésével követi el a cselekményt
• táblázatok, ábrák, képek egy közös diára való zsúfolt helyezésével követi el a cselekményt

2.§. Időpazarlás:

Aki egy adott időegység alatt átadható információt annál jelentősen hosszabban ad át, az időpazarlás bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha mindezt

• Késve kezdéssel és zárással követi el.

3.§. Hangos felolvasás kéretlenül:

Aki a képernyőre írt hosszú szövegeket a hallgatóság számára maga olvassa fel hangosan, az a “felolvasás kéretlenül” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekvés ha tettét:

• Visszaesőként, többször megismételve követi el.
• Helytelenül olvasva, rosszul hangsúlyozva, hadarva követi el. (bús monoton-konokon és fájón)

4.§. Áltudományosság:

Aki a közönség tudását és szakértelmét figyelmen kívül hagyva számukra idegen kifejezéseket használ az „áltudományosság” bűncselekményét valósítja meg. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövetés:

• Latin kifejezések használatával történik
• Angol kifejezések használatával történik.

5.§. Untatás:

Aki mások non-verbális (vagy verbális) jelzéseinek figyelembe vétele ellenére a prezentációját érdekes elemek nélkül, monoton adja el, az a “untatás” bűncselekményét valósítja meg. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövetés:

• Monoton, álomba ringató hangon történik
• A szöveg gépiesfelolvasásával történik (3PO hatás)
• Gyenge, oda nem illő történet vagy vicc elmesélésével valósul meg.

6.§. Előadás tiszta cél/üzenet nélkül:

Aki előadását előre megfontolt és átgondolt szándékok nélkül, pusztán információk egymás után rakásával adja elő, az „Előadás tiszta cél/üzenet nélkül” bűncselekményét követi el.

7.§. Szenvedélymentesség:

Szenvedélymentesség bűncselekményét követi el, aki úgy ad elő, hogy abból a közönség érzi, ez érzelmileg nem hozzá kötődő téma. Súlyosabban minősül az eset, ha

• Az előadó mindezt anyagi ellenszolgáltatásért teszi

8.§. A közönség inzultálása :

Aki előadását a közönséggel kötözködve, őket inzultálva adja elő a „közönség inzultálása” bűncselekményt követi el. Súlyosabban minősül az eset, ha azt

• Értelmetlen fölösleges információkkal traktálva követik el
• Ha a közönséget viccessé téve, őket kigúnyolva követik el
• Ha azzal a túlzó feltételezéssel követik el, hogy „biztosan mindenki tudja….”

9.§ Vászonszerelem:

Az előadó figyelme és tekintete kizárólag a prezentációjára összpontosul, fejjel vagy egész testtel is a kivetítés felé fordul, így elvesztve a kapcsolatot a hallgatósággal. (Elsősorban a szemkontaktus hiánya.) Súlyosbító körülmény, ha a terem elsötétül, és az előadónak csak az árnyéka látható.

 10.§ A prezentációs egysíkúság:

 Az anyag bemutatását nem teszi könnyebben befogadhatóvá, változatossá és élvezhetőbbé rövid szóbeli kiegészítésekkel (pl. történetek, összefüggések) elkerülve a 6.§-t is, amely tagolások hiánya (akár a kivetítő kikapcsolásával is) megfosztja a hallgatóságot az előadói erényekből is táplálkozó teljesség élményéből.

 11.§ A rossz ütemezés:

Rossz ütemezés bűncselekményét követi el, aki nem ismeri a prezentáció időzítési lehetőségeit, és nem igazítja azt mondandójához. Súlyosbító körülmény, ha az automatikus továbbítás miatt minden alkalommal vissza-vissza kell lépnie az előző diához, amíg a mondat végére ér.

12.§ Strukturálatlanság:

A strukturálatlanság bűncselekményét követi el, aki az előadás szerkezetének bemutatása (tartalomjegyzék, vázlat) nélkül adja elő mondanivalóját és/vagy a későbbiekben nem tartja ezt a felépítést.

13.§ Pingvinezés :

Aki a vászon és közönség között, testtartását és súlypontját változtatva ingázik a „pingvinezés“ vétségét követi el.

14.§ Capoeira:

Aki dinamikusan, de céltalanul előre-hátra lépegetve, testsúlyát áthelyezve ad elő a „capoeira” vétségét követi el.

15.§ Merkelezés:

Aki előadás közben huzamosabb ideig ujjhegyeit összeérintve ad elő a „Merkelezés” vétségét követi el. Súlyosabban minősül, ha

• Az előadó közben ezzel az alakzattal gesztikulál is (super glue)

16.§ Zsebre dugott kéz:

Aki előadás közben zsebre teszi a kezét – ezzel tiszteletlenséget mutatva a hallgatóságnak –  a „zsebre dugott kéz” vétségét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha  

• Mindkét kezet használva követik el
• A zakót kéz mögé simítva követik el

 17.§ Pulpitus-nyuszi:

Aki előadását pulpitus mögé bújva, a közönségtől távol maradva adja elő a „pulpitus-nyuszi“ vétségét követi el. Súlyosabban minősül az eset, ha

• Mindkét kézzel a széleket markolva követik el
• Monoton hangon felolvasva követik el

Hát ennyi az első fejezet.

Nézzétek az előadókat, gyűjtsétek a tetteiket!

A jövő héten jön a következő fejezet. 🙂