Szinesztézia – az érzékek fúziója a retorikában?

Színek hallása, szavak ízlelése? A szinesztézia egy retorikai eszköz, ahol az egyik érzéket a másik kifejezéssel írják le. Gyakran a hasonlat formájában valósul meg. Megkülönböztetendő azonban az érzéki tartományok szókészletéből származó kifejezések irodalmi összekapcsolása a szinesztéziától, mint neuropszichológiai jelenségtől.

Számos előadó nem érzi még azt, hogy kialakult volna egy csak Rá jellemző, egyedi stílusa. Pedig a stílusunk formálódik mindazzal,

•         hogy milyen szavakat, mondatokat hallanak tőlünk gyakran,

•         hogyan szoktuk kifejezni érzelmeinket,

•         milyen érzést keltünk másokban, amikor kommunikálunk,

•         mivel győzzük meg, érvelünk vagy motiváljuk az embereket a cselekvésre.


Jóval nagyobb sikerre lehetünk esélyesek, ha kifejezésmódunkban szerepet játszik az emberek egyik tudatalatti vágyának megértése is: azaz szimbolikusan megérteni a világot.

Ez az, amire a te közönséged is vágyik.

Észrevesszük vagy sem, de ez az, amibe az élet különböző területein sokszor görcsösen „kapaszkodunk”. Mert ezzel lesz kevésbé megterhelő megérteni, feldolgozni, átérezni bármit is.

Így van ez a nyilvános beszédek során is.

Számtalanszor beszéltem már a köznapi vagy költői szóképek, retorikai alakzatok – metafora, hasonlat, metonímia, analógia, alliteráció, anafora stb. – szerepéről és előnyeiről a hatásos nyilvános beszédekben.

Ilyenkor közös kulturális kódokat aktiválunk, amely során összekötjük magunkat a közönséggel.

Az asszociációk és a másodlagosan behívott jelentéstartományok ugyanis nem szorulnak magyarázatra.

Ilyen hatásos elem a szinesztézia is.

Amely egymáshoz nem feltétlenül illő dolgokat társít össze.


Mi az a szinesztézia?

Színeket szagokkal, hangokat ízekkel.

Találkoztál már ilyesmivel?

Tóth Árpád versében egészen biztosan, amikor azt írja, hogy lila dalra kelt egy nyakkendő.

Amikor egyes szavaknak ízük vagy illatuk lesz, a tárgyakhoz emberi cselekedet társul, a számoknak pedig színeik lesznek, a szinesztézia valósul meg.


Fehér csönd.


A szó görög eredetű: σύν (szün) – együtt, egyszerre, és az αισθησις (esztészisz) – érzékelés szóból származik.

Talán egyszerűbben együttérzésnek, összeérzésnek lehetne fordítani.

A metaforával rokon kép (trópusi kép), hangulati egyezésen alapuló névátvitel.

Vagy hasonlósági (valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van), vagy pedig érintkezési képzettársításból (szemlélet egységéből létrejöve, a szemléletben érzéki benyomásként fordul elő) születik meg.

A szinesztéziában az egyik érzék a másikra vonatkozik.

Miért fontos ez?

Mert két vagy több érzék összeolvadásával képesek lehetünk értelmesebbé és érdekesebbé tenni az üzenetünket.

A szinesztézia emellett több jelentést ad a mondatnak és hozzájárul az élénk képek megteremtéséhez az emberek fejében is.

A szombat piros

Sok metafora, amelyet minden nap használunk, szinesztetikus.

Az egyik érzékszervi élményt egy másikhoz tartozó szókinccsel írja le.

A csend édes, az arckifejezések savanyúak.

A főnök keménykezű.

A szexuálisan vonzó emberek forróak; a szexuálisan nem vonzó emberek hidegen hagynak minket.

Az Emory University egyik kutatásában (agykutatások számos válfaja foglalkozik ezzel) kimutatták, hogy egyes szavak, amik amolyan textúrára utalnak, tapintással érzékelhető élményt írnak le, az agynak az érintés értelmezéséért felelős részét aktivizálják.

Ez akkor is így van, ha nem is az érzékelés kapcsán használod az adott kontextusban.

Vannak olyan kifejezések, szavak, alakzatok, amik, habár ugyanazt jelentik, mégsem ugyanazt a részét stimulálják az agynak.

Márpedig az előadásunk alatt minél jobban szeretnénk kapcsolódni a másikhoz, szeretnénk a teljes agyát „lefoglalni az embereknek”, nem csak a felét és egyáltalán emlékezetesnek és lebilincselőnek szeretnénk mutatkozni.

Ezek a szavak a hallott információ értelmezéséért felelős agyrészeinket szinte áram alá helyezik.

Egy nap az irodában durva.

Savanyú arccal ültél az irodában.

Hideg zuhanyként ér a hír.

A mintafelismerés mellett a szinesztézia a metaforák egyik neurológiai építőköve lehet. (Ajánlom olvasásra – James Geary, Más vagyok: A metafora titkos élete és hogyan alakítja azt, ahogy látunk. HarperCollins, 2011)

Az irodalomban is szép számmal használták a költők.

Példák a szinesztéziára az irodalomban:

„Az erdőben csend nem olyan fekete”

Oscar Wilde, Salome

József Attila azt írja, hogy sűrű csönd ropog, egy is egy szinesztézia.

Sűrű csönd ropog a havas mezőben.

(József Attila: Holt vidék).

A barna gondok, szélvész, háború,

Villám, s hideg fény voltak táborom.

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde;

„És a jácint lila, fehér és kék,

Amely a harangjaiból újból édes héjat dobott ki

Annyira finom, puha és intenzív a zene,

Az értelemben szag volt. ”

Percy Bysshe Shelley, az érzékeny terv

Ebben a versben Shelly szinesztéziát alkalmazott, összekapcsolva azokat a szavakat, amelyek vonzzák a szaglást, látást és hallást.

Számomra olyan a hangod, mint a bor”

Oscar Wilde, Salome

A szinesztéziával elérheted, hogy a kifejezés, amit használsz egy adott időpontban több érzékszervre, például hallásra, látásra, szaglásra és tapintásra is vonatkozzon.

Ahol a különböző érzékszervek segítségével érdekes képet hoz létre a közönség elméjében.

Például egy szerző azt mondhatja, hogy a beszélőnek „édes, selymes hangja volt”. Ebben a rövid kifejezésben az ízlelés, a tapintás és a hang érzékét használod.

Ez olyan vizuális képet ad egy hangról, amely megnyugtató és élvezetes a fül számára.


Szinesztetikus gesztusokkal a képzeletet érzékelhetővé teszed

A szinesztézia az észlelésben és a metafora a nyelvben egyaránt módot ad a világ kategorizálására és megértésére.

Ugyanis olyan mechanizmusokon keresztül működnek, amelyek hasznot húznak az eltérő tartományok közötti kapcsolatok létrehozásából vagy felfedezéséből.

A legújabb bizonyítékok a szinesztézia jelenlétét a kreatív megismerés megnövekedett kapacitásával társítják.

Úgy érzed ez tőled távol áll, nem elég „komoly” egy prezentációhoz?

Tudtad, hogy a szinesztéziát még maga Barack Obama is előszeretettel használja a bészedéi során?

Az elnök meggyőző retorikájának alapjaiban helyt foglal a bevándorlással kapcsolatban:

  • a gyakori felhívások a mozgalmak kapcsán,
  • az igazságosság, a hazaszeretet, az elismerés és személyes vagy helyi utalások,
  • valamint a fogalmi metaforák túlnyomó használata, olyan eszközökkel, mint például megszemélyesítéssel, ismétléssel és szinesztéziával kombinálva.


A józan észre hivatkozva azonban a klasszikus retorikához is hozzányúl, hogy empátiát szerezzen a közönségtől.

Könnyítsd meg a saját feladatodat.

Minden ember szimbólumokon és képi reprezentációkon keresztül képes gondolatban térben és időben mozogni.

Azaz játszi könnyedséggel ismer fel ok-okozati összefüggéseket vagy von le következtetéseket.

Mindezt anélkül, hogy te vért izzadnál előadóként az üzeneted célba juttatása érdekében.

Használd a szinesztéziát az előadásaid során. Tedd a beszéded átlagosból megjegyezhetővé.

Tovább hasznos írásokért kattints a szakmai bloghoz.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük