Útmutató nyilvános beszédhez – előnyszerzés retorika képzéssel

Minden előadói bukás túl korai vereség, a sikerért folytatott küzdelem ijedt fegyverletétele? Bizony az, mert az előadói készségeid fejlesztése egy folyamat és nem késztermék. Ezért ne vakítson el a semmitmondó tanácsok bovli gyöngyházfénye, ugyanis emlékezetes előadóvá válunk és nem születünk. Hogyan tud neked ebben a folyamatban segíteni egy retorikai képzés?

A válaszhoz a kulisszák mögé kell néznünk, amiből megtudhatod azt is, hogy mi állhat az áhított sikeres nyilvános beszéded útjában.


Milyen előnyökkel jár egy retorika képzésen való részvétel?

 

Létezik egy szituáció, amiben az önbizalom extrém módon ingadozik.

„Kezdek pánikolni már az előadásom első 3 percében”

„Kicsit jobb a helyzet, néhányan mosolyognak rám.”

„A közönség mintha unná, olyan ideges vagyok, majd szét robbanok”

„Izzadok, szapora a pulzusom.”

„Úgy érzem, tervszerűen haladok.”

„Ég az arcom, nem találom a szavakat.”

„Az előadásom a felkészülésem ellenére borzalmasan sikerül.”



Ismerős a helyzet?

Tanulmányok szerint a legfőbb félelmünk az életben a nyilvános beszéd szituációja. A fel kell majd szólalni helyzet gyomorbénító élménye. Jerry Seinfeld komikus úgy fogamaz, hogy a nyilvános beszéd ebben a félelemversenyben még a halált is képes beelőzni.

Megdöbbentő, de ezt nem csak azok élik meg, akik a legelső nyilvános beszédükre készülnek.

A bénultság érzését, az idegesítően lelassult idő jelenségét, a lámpaláz mindent elöntő melegségét még azok is elszenvedik, akik már jó néhány előadáson túl vannak.

Mégis létezik egy jelenség, ami előtt néha érthetetlenül állnak a retorikai szakemberek.

Ha gond van az autóddal, akkor leginkább a szerelődtől kérsz tanácsot; a vállalkozásoddal kapcsolatban a könyvelődhöz fordulsz tanácsért, jogi kérdésekben pedig egy jogászhoz.

De ha előadóként állsz színpadra vagy az online térben adsz elő egy témát, prezentálsz egy meetingen; akkor az előadásra, online jelenlétre készülve gyakran elsőssorban a baráti tanácsok, az üzlettársad visszajelzései vagy a szubjektív vélemények kerülnek előtérbe.

Majd legutoljára a szakember.

(Gyakori jelenség.)


A nyilvános beszéd és a látszólag tökéletlen döntés jelensége?

Nem dönt tökéletesen az, akinek többet kellene kihozni a hangjából, a visszajelzések alapján jobban kellene használnia a testét, tömörnek és humorosnak kellene lennie és folyamatosan az egekben kellene tartania a figyelmet…

…ezek eléréséhez mégsem fordul szakmai segítséghez.

Az előadását pehelykönnyűvé tevő segítséget nem használja, a retorikai titkokról fátylat fellebbentő támogatás helyett pedig egy másik utat választ.  

Vajon miért lövik lábon az előadásukat oly sokan, ha gyakran a közönség elé állva mégis úgy érzik, hogy

  • kinevetik őket,
  • megszégyenülnek,
  • térdre kényszerülnek,
  • bent ragadnak a magvas gondolataik.


Különösen az „előadás-szűz” embereknél fordulhatnak elő az összefüggéstelennek tűnő tünetek, új a helyzet.

Aki ilyen minikrízisekkel küzd, az rájön, hogy mindhiába a több napos felkészülés, a bedobott energia, a témába vetett hit vagy a tegnap esti túlcsordult, azóta tovatűnt önbizalom.

Mások szélsőségesebben is megélik: tünetük lehet a remegés, szapora pulzus, mindent elöntő melegség, gombóc a torokban, fejfájás, izzadás vagy teljes leblokkolás.

Ilyenkor a maradék önbizalom is meredek zuhanórajtot vesz.

A lámpaláz győz.

Lássuk be: ha lenne egyszerű, az eddig tanult és elsajátított ismereteink alapján gyors megoldás az előadói készségek, a sikeresebb nyilvános beszédünk erősítésére, már megtaláltuk volna.


Mégis miért keressük a látszólag könnyebbnek tűnő utat?

Létezik egy stanfordi kutató BJ Fogg, amerikai társadalomtudós, aki azt vizsgálta, hogy mi hátráltathat bennünket egy dolog véghezvitelében.

A Fogg viselkedési modell azt mutatja meg, hogy három viselkedésnek egyazon pillanatban szükséges egységesen meglennie egy viselkedés kialakulásához:

Motiváció, Képesség és „aki szól, hogy mit kell tennünk”.

Kutatásai alapján hatféle tényező befolyásolja azt, hogy képesek vagyunk-e elvégezni egy adott feladatot, és mi az, ami lassíthat bennünket ebben.

Hiába a nagyobb erő a haladás eléréséhez (a motiváció megléte, növelése), ha a cselekvés elvégzésében az akadályozó tényezők nem csökkenek, hanem inkább növekednek.

Miközben megdöbbentő, de egy pehelykönnyű feladatot akkor is hajlandóak vagyunk elvégezni, ha nincs hozzá sok kedvünk.

Nem jelent ugyanis nagyobb erőfeszítést a számunkra, így elvégezzük.

Ez a hat befolyásoló tényező pedig a következő:

  1. fizikai erő: Mennyire nehéz, megterhelő és fárasztó fizikailag megtennem az adott cselekvést? Mennyire macerás?

  2. pénz: Mibe kerül a számomra, igényel-e befektetésta részemről?

  3. mentális igénybevétel, agymunka: Mennyi energiát igényel egy adott dolog megértése, konyhanyelven szólít meg vagy elvont szakzsargonnal?

  4. idő: Meddig tart elvégezni az adott cselekvést?

  5. társadalmi érték: A „mit szólnak mások” érzése, mit szól a környezetem hozzá, a megítélésemet és státuszomat hogyan befolyásolja az adott dolog? A közösség mennyire fogadja el az adott viselkedést?

  6. rutin vagy rutintalanság: Mennyire vagyok benne tapasztalt, csináltam-e már valaha hasonlót?


Ebből a cikkből megtudhatod, hogyan járul hozzá egy retorikai képzés ahhoz, hogy a szakmai segítség igénybevétele a sikeresebb nyilvános beszéded érdekében egyikből (fenti 6 erőforrás) se igényeljen túl sokat.

Azaz könnyebb lesz a számodra annak igénybevétele és végre elindulhatsz a fejlődés útján.

A látszólag súlytalanabb (valóságban épp ellenkezőleg) út helyett bele mersz majd vágni az önfejlesztésbe.

DE még előtte tedd fel a kérdést, ami már ott motoszkál benned a cikk eleje óta: miért is kellene neked a retorikával foglalkoznod?


Retorika, azaz az önbizalom trambulinja

A retorika ma is örök.

Egy emberi (ha nem a legemberibb) építő módszer a meggyőzésre, a kommunikációs kudarcok felszámolására, sőt akár az önérvényesítésre – mindezt hivatástól, szakmától, előzetes tapasztalattól és életkortól függetlenül.

Alapigazságai annyira naprakészek, hogy ugyanúgy használhatja ezeket a tudatos módszereket egy teljesen kezdő, mint egy gyakorlatiasabb előadó. Hétköznapok során is.

Pause gomb benyom, ismétlem: tudatos módszereket.

A tudatosság ugyanis stresszmentesít.

Elpárolog a „felkészültem, mégsem sikerült jól az előadásom” mondatból eredő csalódottság és ingerültség.

Amikor látni fogod a retorika mögötti dolgokat, onnantól kezdve azért használsz retorikai és előadói technikákat, mert érted a működésüket.

Hogyan formálhatod a másokban kialakuló képet (rólad), melynek létrejöttét a kutatók „snap judgement” (egy személy nagyon rövid idő alatt történő megítélése) néven emlegetnek?

Hogyan bizonyíthatod, hogy van önbizalmad; szerethető és megbízható ember vagy, aki nem csak érti, amiről beszél, de szenvedéllyel viszonyul hozzá és mindenkori hallgatóságához?

Ebben segít a retorika.

Azaz a szónoki elmélet és gyakorlat.

Ugyanis egy régi, poros, élettelen dolog helyett egy létjogosultságát élő mindennapi nyelvi magatartásról beszélünk.

A retorika túlmutat a beszédírás nyelvi eszköztárain.

Akkor tudatosul mindez bennünk leginkább, amikor az első megmérettetésen, a felnőttkori „éles” megszólalásnál szembesülünk a ténnyel: jól előadni tudomány.

Mert egy nyilvános beszédet felépíteni a retorika mesterfogásainak következetes alkalmazásával érdemes.

Akarjuk vagy sem, a retorika köztünk és velünk él.

Jelen van az üzleti megbeszélésben, szakmai prezentációban, konferencia-szereplésben.

De nézz körül, hány előadó képes érthetően, meggyőzően, mások reakcióit, nézőpontját figyelembe véve beszélni?

(Holott a könnyebb érvényesülés kiindulópontja.)


Megfigyeltem, hogy egy kevésbé feltételezett ok miatt nem fognak meg az előadások

 
Ez persze nem azt jelenti, hogy egy előadás minden egyes részénél rá tudnék bökni az alapvető hibákra. Vagy az arcomon megjelenő harsány vörös színről és a fülemen lassacskán kifelé törő gőzfelhőből arra lehetne következtetni, hogy unom a témát.

Egy nyilvános beszéd általában háromféleképpen szokott lecsapódni bennem:

  1. A wow faktor során kicsattanok az örömtől. Ez jól felépített, tudatosan összerakott és szívvel teli előadás végszavaként születik meg bennem.

  2. Felkiáltójelek képében kelnek életre előttem a sarkalatos hibák. Végigszenvedve, túlélőként jövök ki a közönség sorai közül.

  3. Gondolatbuborékok sáskaraja kerít körül: Semlegesség fogalmazódik meg bennem.


Nincs annál húsba markolóbb, mint amikor az előadó készülget; látszik, hogy valamelyest felkészült. Ismeri a testbeszéd jeleit, jól bánik a hangjával. Még a gondolatmenet sem rossz.

De valami hiányzik.
Ez a legrosszabb! Mert szépen lassan, észrevétlenül sorvad el az előadás.

Egy jó nyilvános beszédnek ugyanis három lába van:

  • tartalmi,
  • stílusbeli
  • és formai elemeken áll.


Ez pontosan mit jelent?


Egy igazán klassz nyilvános beszéd zárját három kulcs nyitja

  1. Verbális kulcs – tartalom (téma, szerkezeti felépítés)

A szavaknak ereje van.

  • Vokális kulcs – légzéstechnika, hangképzés, artikuláció, beszéd zenei eszközei (részletesebben


Ha nincs behangolva egy hegedű és nem tudsz rajta játszani, akkor semmit nem ér. Mennyire veszed helyesen, tudatosan a levegőt beszéd közben? Mennyire tud érzelmeket is átadni a hangod?

Mennyire tudsz élni a nyelv zenei eszközeivel? A hangunk az egyik legfontosabb hangszerünk, tehát a legfontosabb kérdések vele kapcsolatban:

  • Be van-e hangolva?
  • Hogyan tudod bemelegíteni?
  • Miben és hogyan kell fejlesztened és javítanod?

  • Egyes hangjellegzetességekkel – szűk beszéddallam, gyors beszédtempó, emelt hangerő, rossz intonáció, kellemetlen hang, pontatlan artikuláció – vajon negatív benyomást keltesz-e másokban?

  • Mennyire teszel hangsúlyt a pozitív hangjellegzetességekre pl.: letett pont, helyes szünettartás vagy tagolás – és használod-e őket tudatosan?
  • Testbeszéd kulcsa (szemkontaktus is)


Az emlékezetes szónokok jellemzői, hogy a belső érzésvilágukat és meglátásukat képesek kifejezni, ez ragadja magával a közönséget vagy képes motiválni őket.

Testbeszédünk nyelve ősibb a beszélt nyelvnél is, annak dekódolása mélyebb agyi rétegekhez kötődik, mintegy zsigeri szinten zajlik. Mindannyian érzelmeken keresztül hatunk – hiszen folyamatosan benyomásokat, érzéseket hagyunk magunk után.

Az a bizonyos híres első benyomás, ami a közönségben születik rólad, nem csak azt határozza meg, hogy érdeklődés kíséri-e a mondandódat, de hatása végigkíséri prezentációdat.

Az arc érzelemkifejezései azért is annyira különlegesek, mert a közönség tükörneuronjainak aktiválásával elérheted, hogy az előtted ülők azonnal átérezzék azt, amiről beszélsz.

A tapsviharig vezető út a beszédstratégia, a vizualizáció, az előadásmód köveivel van tehát kikövezve.

 

A megszólalásos bakik leküzdése olyan, mint a jogsiszerzés


Retorikai ismeretek által fokozatosan elsajátítani és használni a sikeres nyilvános beszéd technikáit épp olyan, mint a jogsiszerzés.

Egy izzasztó kihívás, küzdelem a félelemmel, „a nem tudok ennyi mindenre figyelni” helyzetekkel.

Megtanulhatod az alapokat, de a rutin az évek múltával érkezik. Alapok nélkül viszont életveszélyes a forgalomba kimenni.

Rutin pedig nem szerezhető alapvető tudás nélkül. Ez az előadói KRESZ szabálya.

A buzgóság, az önbizalom, a tenni akarás az üzemanyagod, de szükséged lesz a pedálokra is ahhoz, hogy könnyedén eljuthass A-ból B pontba.

Az igazi álmodó a gázpedál, mellette “a technikai ismeretek elsajátítása” a realitások féke, ezért már csak egy kuplung hiányzik!

Igen, őt úgy hívják: tudatos önfejlesztés stratégia mentén.


A tudatos önfejlesztés képes magasabb sebességbe kapcsolni és egy retorikai képzés megtalálhatja a köztük létező közös nyelvet.

A nyilvános beszéd legősibb buktatóforrása, ha az előadói képességeid összességére úgy tekintesz, mint késztermékre és nem egy folyamatra!

Az előadói képességek csiszolása teli van sikerekkel, meglepetésekkel, rázós közlekedési helyzetekkel, néha balesetközeli szituációkkal, nem várt helyzetekkel – ugyanakkor csodákkal, pozitív eredményekkel és örömökkel is.

Retorikai képességeid fejlesztésében benne van több tucatnyi képzés, száznál több szakmai könyv elolvasása, eltöltött órák sora a készülésre.

Néhány rutinvezetés után ömlik rád mindaz, amire „jelen pillanatban nem vagy képes”, úgy érzed soha nem is leszel.

DE mégis.

Ennyi mindenre képtelenség figyelni. Miközben mégis képes vagy arra, hogy ennyi mindenre figyelj.

Egy retorikai képzésen megismered az előadói KRESZ-szabályokat és rálépsz a rutinszerzés útjára. Itt ismerkedhetsz meg az örök érvényű, aktuális tudás specialistáival és kommandósaival is.


Retorikaműfajok – az örök érvényű, aktuális tudás specialistái


A retorika tehát a szónoklat tudománya.

Nyilvános megszólalás, ma leginkább a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze.

Számos esetben a kulturált érvelés és vitatkozás tudománya. Azaz minden nyilvános, közéleti megszólalás, közéleti vagy üzleti kommunikációs helyzet is ide tartozik.

Minden olyan viselkedés, amelynek célja: az információ vagy üzenet létrehozása, továbbítása, befogadása, feldolgozása. A nyilvános beszéd tehát kommunikációs interakció, egy folyamat, aminek révén kapcsolatba lépünk egymással.

Közlésmódjai között lehet akár:

  • Szónoki beszéd: hallgatóság megnyerése egy ügy mellett

  • Politikai beszéd: tárgya a hallgatóság jövőjét befolyásoló államügy; meggyőzés, rábeszélés vagy lebeszélés. Általában nyilvános közéleti megszólalás.
  • Egy nagyobb közönséghez szóló beszéd: beszámolók, tervezetek, nagygyűlési beszédek, politikai programbeszédek.

  • Előadás: Egy adott hallgatóság számára, adott helyen, különböző technikai eszközökkel, egy adott cél érdekében elmondott nyilvános beszéd.
     
  • Felszólalás: általában egy előadás bevezetője során alkalmazott; alkalom jellegétől, közönség összetételétől, tartalmi vázlattól függően lehet méltatás; eredmények ismertetése, javaslatok tétele is.

  • Kofferrátum: a fő előadást kiegészítő kisebb előadás; gyakran az alternatívák felvezetésével a célja a vita generálása.

  • Üdvözlő vagy ünnepi beszéd, pohárköszöntő: vendégek köszöntése; rövid bemutatása. Ki, mikor, hol, mit, miért.

  • Speciálisabb válfaja a Pitch: „Bármit, csak emberek elé ne! Ismerős?” A Pitch egy prezentációs mikro-technika, melyben kulcsfontosságú a tudatosság (felkészülés) és a rutin. Mindkettő fejleszthető, nincsenek bennük születési előjogok.


Fontos lépései:

1. A figyelem megragadása

Az első pár mondat nem lehet sztenderd, célja, hogy a közönség vágyjon a következő 30 másodpercre. Próbáld megfogalmazni az üzletedet egyetlen erős mondatban. Használhatsz analógiát, párhuzamot: egy könnyen megjegyezhető példáz, ami lehet akár kép is.

Használhatsz ehhez különleges jelzőket, egymástól távoli dolgok párosítását vagy frappáns idézetet, megdöbbentő adatot, tényt, statisztikát.

2. Az üzenetek átadása

Mit szeretnél átadni? Maximum két dolgot javaslok megnevezni.

3. Emlékeztető

Egy utolsó mondat/gondolat/üzenet a végén, amire emlékezzenek a hallgatók.

Ez pontosan azt jelenti, hogy hétköznapi szituációk tömkelege során kerülsz olyan helyzetbe, amiben a retorikai ismereteidre szükséged lehet.

 

Mivel rakhatsz csavarokat az előadói gépezetedbe – elengedhetetlen kellékek a hatásos nyilvános beszédben?



Az ember gyakorta szimbólumokon és képi reprezentációkon keresztül mozog gondolatban térben és időben, ugyanis ok-okozati összefüggéseket ismer fel általa és így köti össze a múltat a jelennel azért, hogy levonja a jövőre vonatkozó következtetéseket.

Ezért a retorikában olyan különleges elemekkel ismerkedhetsz meg, amelyek mind-mind használt eszközök a hétköznapi szóhasználatban is.

 „A retorika tulajdonképpen a másik iránti szeretet, amelynek barátságos és befogadó nyelvet kell beszélnie és egy olyan teret és időt kell megnyitnia, amely elbírja különbözőségeinket.

A kommunikációs kudarcok többsége a közösen benépesített tér és idő szándékos vagy szándéktalan, de szeretetlen megsértéséből, a »hazabeszélésből« származik. De ennél többre vagyunk képesek. Megtanulhatjuk ezt a barátságos, befogadó nyelvet használni és megtanulhatjuk meghallani is.” Jim Corder (1985: 31–32) a meggyőzésről


Egy retorikai képzésen ezeket az eszközöket két nagy kategóriába soroljuk, mely egyben a használatban is utat mutat.

1. Szóképek

A szóképek célja, hogy a verbális vizualizáción keresztül hassunk az érzelmekre, a memorizálásra, eközben olyan közös kulturális kódokat aktiválunk, amely során összekötjük magunkat a közönséggel.

Az asszociációk és a másodlagosan behívott jelentéstartományok ugyanis nem szorulnak magyarázatra.

2. Alakzatok

Szavaink során az alakzatok szorgos postagalambokként továbbítják üzenetünket, a konklúziónkat a címzetteknek; akár hónapokkal, évekkel, évtizedekkel a kimondásuk után is. Az alakzatok az üzenetek, gondolatok megerősítésére szolgálnak, mint amikor a falban lévő szög fejére ráütünk még egyet vagy akár többet. Vagy kettőre kötöd a cipőfűződet.

Ha megvan az üzeneted és azok kapcsolatai (azaz a csontvázunk), akkor már csak azt kell eldöntened, hogyan öltözteted fel.

Ebben segítenek ezek az eszközök.

A retorikai beszédekben jellemző sorrendjük: a képi eszközökkel kezdés (érzelmi hangolás), majd eljutva az üzenethez alakzatok használata a mélyítéshez.

 

Milyen szóképek és alakzatok lehetnek érdekesek?

 

  • Eponyma

Egy híres személy nevével helyettesítjük egy adott személy nevét, aki egy bizonyos tulajdonságról ismert.

Okos az a lány? Ő egy Einstein.

  • Túlzás / nagyítás

Körülmények szándékos eltúlzása nyomatékosítás vagy hatás növelése céljából.

Ezer okot tudok felsorakoztatni.

Két dolognak az összehasonlítása, azok azonosítása.
Egy üzenet vagy gondolat szenzoros, azaz metaforikus kifejezései a mélyebb és pontosabb kommunikációt teszik lehetővé.

Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő. – Shakespeare

  • Oximoron

Olyan jelenségek, fogalmak összekapcsolódását jelenti, melyek a világról alkotott reális ismereteink szerint összeférhetetlenek. Az igazán ütős hatását a meghökkentés adja.

Fekete tej. Kedvelhető ügyvéd.

„Látszólagos képtelenség”.

Olyan gondolatalakzat, mely két egymásnak ellentmondó állítást kapcsol össze. Holott látszólag kizárják egymást, bizonyos jelentésszinten összekapcsolva őket viszont látszólagos képtelenséget eredményeznek.

Egy jó beszéd az antitézisektől kap „egészséges feszültséget”.

„Bárminek ellene tudok állni, csak a kisértésnek nem.” – Oscar Wilde

  • Paralipszis

Olyan állítás vagy kiemelés, amely félreérthetetlenül figyelmen kívül hagyja, vagy tagadja azt.

„Apám nem volnál, mondanám perverz vagy.” – Antigone

  • Párhuzam

Két vagy több mondatrész hasonló szerkezetű megfogalmazása.

Amit látsz, azt kapsz.

  • Megszemélyesítés

Emberi jellemvonásokkal és tulajdonságokkal ruház fel egy élettelen tárgyat.

A könyv sírt; mindenki figyelmen kívül hagyta.

  • Szóhalmozás

A szükségesnél több szó használata egy gondolat kifejezésére, hangsúlyozására.

A lényege mindannak, amit mondott valótlan, őszintétlen és hamis volt.

  • Retorikai / szónoki kérdés

Egy adott kérdés használata, hogy érvényre juttasson egy gondolatot.

Nem dolgozunk mindannyian túl sokat?

  • Hasonlat

Két dolgot hasonlít össze közvetlenül valamilyen kapcsolódási ponton keresztül.

Úgy küzdesz, mint malac a jégen. Olyan nehéz, mint belegyömöszölni egy polipot a hálós szatyorba.

  • Szinekdoché

A metafora egy fajtája, ahol egy adott rész önmagában egészként megáll.

Ennyi agy egy helyen és még sincs megoldás a problémára.

Olyan felsorolás, ahol egyre nő az elemek intenzitása és egyben fontossága. Érzelmi-hangulati töltést ad az üzenetednek. Láncszerű ismétlés, ahol minden alkotóelemmel egyre növeled az érzelmi, szemantikai intenzitást.

Jó – jobb – legjobb struktúra.
Ki fia, borja? Miféle szerzet?

  • Alliteráció

A szókezdő mássalhangzók ismétlődése. Nemcsak a hangfestés költői stíluseszközei, hanem ritmusossá és megjegyezhetővé is tehetnek egy szöveget vagy beszédet.

Veni, vedi, vici – Cesar

  • Utalás

Rövid, informális utalás egy híres személyre vagy eseményre, amellyel építheted a hitelességet. Utal a tudásodra és az esetleges kapcsolatra is.

Bárcsak Leonidas és a 300 itt lennének. Akkor szembe tudnék nézni a saját Waterlómmal.

  • Bővítés, felerősítés

Egyes szavak vagy kifejezések olyan formájú ismétlése, ahol közben egyre több részlettel egészülnek ki.

Kaland. Az életem egy kaland. Az életem egy kaland, Tom Sawyer életéhez hasonlóan.

  • Anadiplózis / reduplikáció

Egy szó, vagy egy frázis ismétlődik a következő mondat elején.

Egy faluban nőttem fel; egy faluban, ami tele volt tehenekkel. Ezek a tehenek akkor a barátaink voltak.

  • Anafora / előismétlés


A retorikai ismétlés típusaival emlékezetessé ismételheted önmagadat. Az ismétlésnek; (szavak vagy mondatok) megismétlésének számos alfaja létezik. A hangsúlyozás kulcsfontosságú eszközei.

Az anafora az adott szó ismétlése (többszörözése) egymást követő kifejezésekben, tagmondatokban vagy mondatokban, a sor elején található szót vagy mondatszerkezetet hozza vissza újra és újra egy szövegben. A klasszikus retorika az adjekciós gondolatalakzatok közé sorolja, Quintilianus szerint az ismétlés nyomatékosabb formája.

Ne ily halált adj, istenem, ne ily halált adj énnekem!   Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…

Közmondásként: Kinek a pap, kinek a papné.

  • Antimetabola

Szavak vagy kifejezések megismétlése fordított sorrendben (laza struktúra AB – BA).

Amikor kétségbe vonod az erőd, erőt adsz a kétségednek. – Honore de Balzac

  • Antitézis / Ellentét

Két gondolat közti kapcsolat kontrasztozása, ellentétbe helyezése. Azaz két ellentétes jelentésű szó, szócsoport, mondat, szövegegység kerül szembeállításra. Méghozzá egy nyelvi-logikai egységen belül.

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. – Neil Armstrong

  • Szójáték

Hasonló magánhangzók ismétlődése az egymást követő vagy egymáshoz közel álló szavakban, eltérő mássalhangzókkal.

Fázik – fával játszik vagy a hideg miatt fázik.

  • Aszindenton / kötőszókihagyás

Kötőszó kihagyása szavak, kifejezések vagy mondatrészek között.

A nyilvános beszéd önbizalomról, üzenetről, hatásról szól.

  • Utóismétlés

Egymást követő kifejezések, tagmondatok vagy mondatok végén fordul elő az ismétlés.

Itt azok éltek, kik nem éltek. A legkülönbek sohse éltek. Ady Endre: A lelkek temetője

  • Epizeuxis

Szó vagy szószerkezet egymás utáni megismétlése, mondaton belül. Nem számít a szavak mondatbeli helyzete, egyszeri vagy többszörös is lehet. A retorikában rákettőzésnek nevezik.

Oly messze, messze, messze már, / Hol az öröm s madár se jár. Juhász Gyula: Szerelem volt


Kedvet kaptál a témához? Akkor biztosan van egy fontos kérdésed.

 

Mi történik egy retorika képzésen veled?


A hatásos prezentáció alapjait már évezredekkel ezelőtt lefektették. Az arisztotelészi DNS bennünk él.

Évezredek óta ismeretesek azok a tényezők, amik szükségesek egy sikeres beszédhez, előadáshoz, ezek pedig a következők:

  1. Hitelesség (Ethos) – hogyan építhető hitelesség, amikor megszólalunk?

  2. Érzelmek, figyelem (Pathos) – hogyan ébreszthetjük fel a különböző érzelmeket az előadás különböző pontjain? Hogyan kelthető fel és tartható meg a figyelem egészen a végéig?

  3. Felépítés, logika (Logos) – hogyan lesz a beszéd értelmes, követhető és logikus?

A előadásod mondanivalója a nyilvános beszéded magja, de a kérdés, hogy vajon el tudod-e juttatni a hallgatóságodhoz? Egy retorikai képzés abban segít neked lépésről lépésre, hogy ezt hogyan tudod megcsinálni.

A technikák változnak, de a retorika alapjai nem.

“Az a különbség az első és az ötvenedik előadás között, hogy az elsőre készül az ember egy hetet, míg a 50. esetében kér öt percet és képes egy hétig is beszélni.”



Egy retorikai képzésen az előadók általában egy-egy szakmai szegmensben a legjobbak, azaz fontos, de orvosolható előadói hibákkal foglalkoznak.

Olyan előadástechnikákat sajátíthatsz el, amelyekkel kreatív folyamatokat gyorsítasz fel és bizonyítottan hatékonyabbá teheted az üzeneted átadását is.

Segítenek elkerülni, hogy unalmas, rosszul előadott, érthetetlen és követhetetlen előadásokkal bombázd a közönségedet.

Képes leszel egyidejűleg többféle kompetenciát azonos pillanatban jól használni és megmutatni.

Előadásod sótlan, erőtlen és unalmas helyett emlékezetes és élvezhetővé válik.

 

Az arisztotelészi DNS bennünk él: milyen részei vannak egy retorikai képzésnek?

  • Megtanít arra, hogyan kontrolláld a hangod remegését, gyengeségét, monotonitását.

  • Megtanít arra, hogy végre elhagyhasd az „Ő”-zéseket és a töltelékszavakat.

  • Megtanulsz a hallgatóságra szabott üzenetekben gondolkodni, hatásos kezdéssel és zárással.

  • Megtanít jól alkalmazni a nonverbális jegyeket a beszédedben, mert a testbeszéd az emberi kommunikáció 75-80 %-a. Ezáltal képes lehetsz kezelni a közönség reakcióit, fogni a nonverbális jeleket. Tudni fogod, mikor unja a közönség és mikor élvezi a hallottakat.

  • Segít megszabadulni a kéztördeléstől, a „merkelezés”-ből, és képes leszel tudatosan hatást gyakorolni a színpadi viselkedésedre.

  • Segít túljutni az unalmas tartalmakon, segít megfogalmazni az előadásod üzenetét, az elejét és végét szinte betéve tudva.

  • Megtanít helyesen használni a levegőt. Először lélegezni kell megtanulni. Ugyanis máshogy kell elmondani egy bészedet a színpadon – pl. jó hangerővel – mint a hétköznapok során beszélni. A helyes beszédtechnikával kivitelezett kiállás olyan önbizalmat ad, mely a lámpaláz leküzdésében is segíthet.

  • Gyakorlatközpontú előadások hallgatásával életszerű szituációkban próbálhatod ki magad.

  • Videón nézheted vissza magad és értékelik ki az előadásaidat, melynek alapján részletes, írásos személyes riportot is kaphatsz az erősségeidről, fejlesztendő területeidről.

  • Beszédtechnika-szakértő méri fel és csiszolja hangképzésedet, hogy ura legyél mondandód mellett a hangodnak is.



Azok, akik retorikai képzések által néznek elé a nyilvános beszéd kihívásainak, azok képesek lehetnek a jövőben a hallgatóságra szabott üzenetekben gondolkodni (kevesebb bakot lőnek a témaválasztásnál).

Megtanulnak hatásosan kezdeni és lezárni; stratégiailag felépíteni a témát, jól fogalmazni, mindezt színes és erős kifejezésekkel feltölteni.

Szavakon túl kommunikálnak, miközben urai a hangjuknak, „Ő”-zések és hadarások nélkül.

Tudatosan használják a vizuális eszközöket, mert van, ami még a szavaknál is fontosabb: az emberi agy a képi információt 60-ezerszer gyorsabban dolgozza fel. 



Hogyan járul hozzá egy retorikai képzés az önfejlesztésed gátló tényezőinek lerombolásában?



Ma már az online képzéseknek hála akár otthonod kényelméből vehetsz részt rajta.  

A képzés egy befektetés, a jövődbe.

Egyszerűen, konyhanyelven magyarázott olykor humoros körítések révén, szakzsargont nélkülözve fogsz asztalbafejemetverős felismerésekre jutni.

A technikák értékes gyöngyszemek lesznek a számodra, amelyek eléréséhez nem szükséges mély búvárnak lenned, mert van, aki a felszínre hozza neked.

A képzések 1-2 naposak, mégis űrutazást kapsz, mert gyorsabban jutsz el messzebbre.


„Mit szólnak mások” a részvételedhez?

 

Aki befektet az önfejlesztésbe, annak a jövőbeli szereplésein is meglátszódik az eredménye, telitalálatként előhúzott emlékezetes történetekkel ragadod meg a hallgatóságod figyelmét.

Hónapokkal később is emlékeznek rád.

Nem gond, ha elsőre rutintalan vagy, mert rutin az évek alatt szerezhető.
De egy retorikai képzés erőteljesebben megy neki a gyengeségeidnek, nem elégszik meg az alap dolgokkal, a részletekbe megy és a fejedbe sulykolja a legprecízebb trükköket és titkokat is.

Két lábbal rúgja ki a felszínességet. Megtanulhatod, hogy miként juss el leggyorsabban a célodhoz.

Ugyan mi is törekszünk a tökéletességre, de nem vagyunk azok és nem is kell tökéletesnek lennünk. Olyan emberek társaságában leszel, akik hasonló gátló tényezőkkel küzdenek, mint te.

A társaság, a légkör, egymás buzdítása, ha ez nem lenne, már félúton megunnád és feladnád.

És most emlékezz vissza…mi is volt eddig az az ok, ami visszatartott téged egy retorikai képzéstől? Válj emlékezetes előadóvá, jelentkezz a közös utazásra még ma!

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük