Van egy nyelv, amit a színpadon mindennél jobban fontosabb beszélned: a közönségbevonás nyelvét. Ha ehhez használsz bizonyos vizuális mankókat és rendszereket, akkor te is könnyedén elcsúszhatsz a tipikus banánhéjakon.
Powerpoint: barát vagy ellenség? Csak rajtad múlik.
A PPT csak a vizualizációról szól. Azonban, ha rögtön ezzel kezded, az első lépést kihagyod. Mi lenne az?
Írj be egy címet, légyszi, légyszi.
Szól a PPT hozzád a vibráló laptopfényben éjszaka, a harmadik kávé után.
De mondja-e valaha azt a PPT, hogy gondold át az üzenetet, amit az előadásod során át akarsz adni?
Nem, pedig kellene.
Ha az első lépés kimarad, akkor annyi esélyed lesz a sikeres beszédre, mint egy polipot belegyömöszöli egy hálós szatyorba.
Talán csatát nyerhetsz, de háborút azt nem (de meglehet még azt se).
Amikor először állsz színpadra, elönt a dejavu érzése.
Hasonlóan, mint amikor az autósiskolában először ültél volán mögé: úgy érezted képtelenség ennyi mindenre figyelni.
Én hiszek benne, hogy “Előadni, bárki tud”, mert ez nem születési előjog, csupán okosan megvalósított gyakorlás és felkészülés kérdése.
Cicerót idézve: a költő születik, de a szónok azzá válik.
Azonban egy előadás során másfajta dimenzióban vagy a közönségeddel, mint egy baráti beszélgetés során.
Ezért vagy átmegy az üzeneted, vagy nem.
Ehhez megpróbálsz temérdek technikát segítségképpen használni, a vizuális mankókat is.
PPT. Powerpoint.
A szót te is ismered.
Arra használnád, hogy a tengernyi mennyiségű száraz, rideg és idegen információ mellett képekkel stimuláld a közönség agyát az üzenetátadás könnyebb átvitele érdekében.
Mankóként használnád a legfontosabb kulcsszavak és előadás-kilométerkövek jelzésére.
De vajon képes vagy-e a száraz tényekből, a szóképeken keresztül érdekes és emlékezetes előadást kreálni? Vagy a barátként tekintett program mától az ellenséged lesz?
Egyáltalán milyen információkat érdemes rajta keresztül elővenni?
Ez attól függ, hogy racionális vagy emocionális információkban gondolkodsz.
Ha elköveted az információ-túladagolás bűncselekményét, biztos bukás az előadásod
Az információt (kapásból 10-es betűmérettel feltüntetve) ilyenkor képtelen befogadni a hallgatóság. AK 47-es animátor-szindróma, ami sorozatlövetekkel gyilkolja a közönséget.
Mert az emberi agy úgy működik, hogy csak néhány információt tud befogadni. Ha nem önmagában, hanem egy logika mentén adod át őket, akkor könnyebb lesz megjegyezni több információt is. Amennyiben ez nincs meg, marad a szenvedés, a kapaszkodók keresése, a rengeteg információ befogadásának kísérlete.
Mire használod fel a HELYET?
Milyen helyet?
Azokat a területeket a PPT-ben, amit eleve meg sem hagysz szívesen (telizsúfolod azt), és amit nem csupán szimpla infókkal, de az előadásod sikerét elősegítő információkkal pakolnál teli.
Néhány alapszabályt figyelembe véve, okosan használhatod ki a rendelkezésedre álló helyet.
Mikor lesz esélyed egy Powerpointot egyáltalán segítőeszközként felhasználni az előadásodhoz?
1.Ha az első lépéssel kezded. Nem, ez nem a címadás.
Azaz nemcsak beszélsz, hanem üzeneted is lesz. Pontosan megalkottad azt, hogy mit akarsz mondani és milyen struktúrában teszed azt? Ez az első lépés.
2.Megtanulsz egyszerűnek lenni.
Ha valamit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted. Minél rövidebb egy előadás, annál többet készülj rá!
3.Logika mentén tördelsz (2-3-4-es egységben gondolkodj)!
Ne áraszd el a közönséget túl sok információval.
4.Tiszta gondolatokat formába öntöd: 20 perces előadásnál már szükség van vizualizációra is, de ennek fontos szabályai vannak.
A jó vizualizáció a vizuális memória miatt is fontos, ugyanis az emberi agy átforgatja az információkat. Még a színek használatával is hathatsz tudat alatt a közönségre. Az erős és világos kontraszt vonzza a tekinttet. Megkönnyíti a részletek megfigyelését.
A hasonló intenzitás viszont vonzza, ellenben nehezíti a megfigyelést.
5. A képhasználat biztos, hogy alátámasztja az üzenetedet?
Egy jó kép ezer szóval felér, de egy rosszul elkészített ábra fordítva sülhet el.
Minden apróság jelképezi az üzenetet? Légy tudatos a képhasználatban is!
6. Hogyan adod át a gondolatokat?
Nem elég tudni, miként kell tojást tojni, de kotkodácsolni is szükséges, hogy megtalálják nálad a tojást. A frappánsan, történetek által megfogalmazott „mit” (üzenet) mellett a „hogyan” is fontos szerepet játszik:
- szemkontaktus
- gesztusok
- testtartás
- alapállás
Az sem mindegy, hogy amikor a ppt-diák dzsungelében próbálsz lavírozni, a közönségnek beszélsz, vagy csak az információkat pörgeted ki?
Elalszik a tej a szájukban és unalmas lesz az előadás, ha csak tényeket, adatokat és grafikonokat hozol fel önmagukban. Igazán emlékezetes akkor lesz az előadás, ha humort, metaforát és történeteket is beleviszel abba. Átlagos helyett pedig érdekes adatokat hozol.
Az egyik ugyanis csak az agyadra, a másik viszont a szívedre hat. Ez utóbbi pedig a hosszútávú memóriába kerül, mert érzelmeket kapcsolsz hozzá. Az objektív tény érzelemmentes és a legtöbb reakció ilyenkor csupán ennyi: „és akkor mi van?”
A történetekkel a hitelességedet növelheted. Egy történet képes lelkesíteni, motiválni, együttérzést kiváltani vagy meggyőzni valamiről.
A PPT megalkotása során a szavak mellett a szóképek (metafora) és képsorozatok (történetek) legyenek fókuszban. Ha mindez egyensúlyban van, akkor az ellenségedből a barátod is lehet.
(Érdemes megnézned David JP Phillips: Hogyan lehet elkerülni a halált a PowerPoint-ban? c. beszédét is.)
Nyiss egy jegyzettömböt, vedd elő a legszínesebb posztitjaidat és tervezz!
Ugyanis Power Pointban a tervezés és prezentációkészítés „Lehetetlen Küldetés”. Ha megvan a gondolatod, üzeneted, akkor viszont öntsd bele a gondolatod.
Ha szükséged van egy hasznos kis tervezőre, akkor az okos kis kék papagáj a segítségedre lehet: ez a SLIDE-PARROT vagy röviden SParrot. SlideParrot Prezentációs szoftverrel felturbózhatod a gyenge ppt-ket is.
