Vannak szavak, amik másként dobbantják meg a szívünket, mint a száraz tények. Nagyszerűek abban, hogy segítsenek nekünk gondolatainkat élénk és rendkívül emlékezetes képekben kifejezni.
Általuk kreatívabban és hatékonyabban értethetjük meg, sőt belsőségesebbé tehetjük a fogalmakat. „Az igazi sztárok” mellett léteznek kevésbé ismert, azonban éppúgy hatékony szóképek: ilyen a szinekdoché is.
Megmozgat néhány ötlet?
Ilyenkor kigyulladnak a fejedben a villanykörték?
Természetesen az ötletek fizikailag nem mozgathatnak és szó szerint nem izzítanak fényt.
Ennek ellenére folyamatosan használjuk ezeket a metaforákat.
Ebben a cikkben viszont nem a metaforákról lesz szó.
És részben mégis. Az emberi gondolkodás titkos szószai közül egy kevésbé ismert, kulináris élvezetet nyújtó válfajt hozok a fakanálra.
Agyunk úgy fejlődött, hogy összekeverje a szó szerintit és a szimbolikust azáltal, hogy zsigerileg hasonló funkciókat zsigerileg ugyanazokon az agyterületeken zsúfol össze.
A szó szerinti és a képszerű nyelvértés lényegében ugyanazokat a feldolgozási mechanizmusokat toborozza össze egy szó értelmezése során.
Olvass tovább és megérted, hogy miért fontos ezt az igazságot megértened, sőt felhasználnod az előadásodban, hogy emlékezetesebb és hatásosabb lehess.
Szóképek, alakzatok, nyelvi eszközök.
Ha meghallod, mire gondolsz? Arra, hogy te inkább maradnál a tényszerű, „biztos” szavaknál, mert már megszoktad. Ilyeneket csak a költők használnak.
Tudod, a kényelmetlen igazság az, hogy a megszokás kényelmes.
A megszokás, habár biztonságot ad, lustává is tesz.
A megszokás nem ad szabadságot, helyette ő irányítja az életedet.
Lehet, hogy a legszívesebben bebiztosítanád magad a prezentációs eseményekre, egy minimális távolsági pótlékkal (inkább passzolod a felkérést); kedvtől függően kontaktuspótlékkal (inkább babrálod a jegyzeteidet, csak nehogy felhívd önmagadra a figyelmet); néhány jól irányzott és meggyőző kifogással csak “úgy” borravalónak.
Én azt mondom, mi lenne, ha inkább megtanulnád, hogyan legyél haladó előadó, azáltal, hogy az érzelmi hatáskeltés eszközeit még jobban megismered?
Érzelmileg lebilincselőbb lehetsz: a kilincs egy új világ ajtaján?
Egy politikus leírhat egy törvényjavaslatot úgy is, hogy „munkagyilkosságnak nevezi”, hogy érzelmi reakciót váltson ki.
Ezzel ugyanis több érzelmi reakciót vált ki, mintha ugyanazt szó szerint írná le.
Azok a kifejezések, amelyek rendelkeznek ezzel vagy ehhez hasonló tulajdonsággal, valószínűleg olyan hatást gyakorolnak az érvelésre, a következtetésre, az ítélkezésre és a döntéshozatalra, amelyben az érzelem ismert elemként tűnik fel.
Ezek az eszközök a figyelem megszerzésének és megtartásának az eszközei is, extra értékes gyöngyszemek a számodra.
Segítségükkel a hatáskiváltás mestereként tudatosan irányíthatod azt, hogy a közönséged mikor mit érezzen.
A nyelvészetben régóta periférikus témának tekintett metafora (vagy úgy általában a szóképek, nyelvi alakzatok, így a szinekdoché is) egyre inkább a magasabb szintű megismerés és az absztrakt gondolkodás központi jellemzőjévé válik.
Olyan izgalmas területek foglalkoznak ezzel, mint a kognitív idegtudományok vagy a neurobiológiai folyamatok vizsgálatával foglalkozó tudományágak.
A metafora például elsősorban fogalmi, másodsorban pedig nyelvi, gesztusszerű és vizuális ( Reddy, 1979 ; Lakoff és Johnson, 1980/2002 ).
Mindenhol vannak metaforák és ezek befolyásolják a cselekvésünket.
Számos ilyen nyelvi kifejezés létezik a szerelemmel kapcsolatban is:
Kapcsolatunk zsákutcába került.
A házasság a sziklákon áll.
Semmire sem jutunk ebben a kapcsolatban.
Különböző irányokba megyünk.
Válaszút előtt állunk a kapcsolatunkban.
A lényegük nem a nyelvi kifejezésekben, hanem egy fogalmi leképezésben van
(ez „==> amit jelöl”).
• Utazók ==> Szerelmesek
• Jármű ==> Kapcsolat
• Közös úti célok ==> Közös életcélok
• Utazási akadályok ==> Kapcsolati nehézségek
Az emberi agy több ezer un. metafora-leképező áramkörből áll, amelyek rendkívüli gazdagságot teremtenek az emberi fogalmi rendszeren belül. Nagyrészt öntudatlanul működnek.
Ezek a leképezési áramkörök aszimmetrikusan kapcsolják össze a különböző agyi régiókat, lehetővé téve, hogy az egyik agyi régióból származó érvelési minták egy másik agyi régióra vonatkozzanak (Lakoff, 2009).
Számos kutatás alaposan vizsgálja a metaforák megértésének kognitív folyamatait és idegi összefüggéseit.
A mai napig keveset tudnak arról a tudósok, hogyan keletkeznek új metaforák.
A közelmúltban végzett viselkedéskutatások elkezdtek fényt deríteni a metaforaszületés mögött meghúzódó kognitív képességekre.
Mindazonáltal megfoghatatlan annak vizsgálata, hogy az agy hogyan hoz létre új metaforákat.
Miért mesélem ezt most el neked?
Agyunk létrehozza, használjuk őket, érzelmeket váltunk ki általuk
Szimbólumokkal, népszerű történetekkel és kifejező szóképekkel támasztjuk alá mondandónkat, üzenetünket (akkor is, ha gyakorta nem tudatosan tesszük).
Minden. Áldott. Nap.
Amikor előkapjuk őket a retorikai tarsolyunkból, akkor olyan közös kulturális kódokat aktiválunk, amely során összekötjük magunkat a közönséggel.
Az asszociációk és a másodlagosan behívott jelentéstartományok ugyanis nem szorulnak magyarázatra.
Minden ember képes szimbólumokon és képi reprezentációkon keresztül gondolatban térben és időben mozogni.
Felismer ok-okozati összefüggéseket vagy levon következtetéseket.
Mindezt anélkül, hogy te vért izzadnál előadóként az üzeneted célba juttatása során.
Használatukkal a saját magad feladatát könnyíted meg. A szimbolikus gondolkodás előnye, hogy komplex folyamatok villámgyors megértését segíti elő.
DE mi a helyzet a szinekdochéval?
Mi fán terem a szinekdoché?
A poétikai hatás két legfőbb eszköze, a képszerűség jelentésváltozásból eredő stíluseleme tehát a
- szóképek; stilisztikai formák
- vagy a stílusalakzatok.
Talán észrevetted te is, hogy valamilyen jelentésátvitelt mindig felfedezhetünk az allegóriában, metaforában, metonímiában és így a szinekdochéban is.
A szinekdoché ugyanis a metonímia származéka.
A metonímia olyan névátvitel, amely két jelentés érintkezésén alapul: mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része.
A szinekdoché annyit jelent szó szerinti értelmezésben, hogy: együttérzés, veleérzés – a metonímia származékaként stilisztikailag a metonímiával ugyan nem vetekedhet, de egy kifejezést jóval változatosabbá tehet.
Gyakorlatban az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. Alapja pedig az, hogy az egyik jel jelentése része a másik jel jelentésének.
Általában 4 fajtáját különböztetik meg
- 1. nem és fajta
- 2. rész és egész
- 3. egyes és többes szám
- 4. határozott és határozatlan számnév
felcserélésén alapszik.
Mire gondolok?
Nézzünk néhány példát:
1. A nem és a fajta fölcserélésén alapuló szinekdoché.
Öklének csapásit sűrűn osztogatja:
Ömlik a vér száján és orrán a vadnak,
Arany János: Toldi V.
Addig rá sem értek szólni a kutyának.
Volt pedig a hídnál hat erős szelindek,
Arany János: Toldi IX.
„ A város peremén,
mint lucskos szalma, hull a lámpafény,
kissé odább
a sarkon reszket egy zörgő kabát,
egy ember, üldögél.”
József Attila Téli éjszaka
(mint – hasonlat; kabát- metonímia, szinekdoché)
2. A rész és az egész viszonyán alapuló szinekdoché.
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Vörösmarty Mihály: Szózat
„Szárnyakon megyünk legalább Marosvásárhelyig,
ez tetszik legjobban nekem.
De a szárnyak a havazásban késnek.
Tamási Áron: Téli verőfény (rész – egész)
3. Egyes és többes szám felcserélésén alapuló szinekdoché:
Mentek-e tatárra, mentek-e törökre,
Nekik jóéjszakát mondani örökre?
Arany János: Toldi I.
Magára hagyták, egy magára
A gyáva népek a magyart;
Lánc csörg minden kézen, csupán a
Magyar kezében cseng a kard.
Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes…
4. Határozott és a határozatlan számnév viszonyán alapuló szinekdoché.
És kiverte szépen koporsószegével:
Fényes csillagoknak milljom-ezerével;
Arany János: Toldi V.
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.
Tóth Árpád: Körúti hajnal
Néhány hétköznapi példa, hogy közelebb kerülhessünk az esszenciájához:
Szükségünk van néhány erős kézre.
(kéz – metonímia, szinekdoché)
A férfit hazavárják, rengeteg éhes szájat kell etetnie.
(száj – szinekdoché)
Jó bőr a csaj.
(bőr – metonímia, szinekdoché)
A nyelvtan lehetővé teszi a nyelv számára, hogy a gondolatokat egyesítse, hogy a lehetséges gondolatok korlátlan skáláját hozza létre.
Ez működik a szóképekben is.
Megfoghatod a kezem. DE egy fogalmat is meg lehet fogni.
Az egyik szó szerinti. Az egyik metaforikus.
Az agyunk tudja a különbséget, de vajon megértenénk az utóbbit az előbbi nélkül?
Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a metaforák megértése a testi tapasztalatainkban gyökerezhet.
Egyes funkcionális MRI vagy fMRI agyi képalkotó vizsgálatok például azt mutatják, hogy amikor olyan metaforát hallunk, mint például: „rosszabb napja volt”, az agynak a tapintással kapcsolatos részei aktiválódnak.
Ha azt hallja, hogy „olyan édes”, akkor az ízléshez kapcsolódó területek aktiválódnak.
És amikor olyan metaforikus kontextusban használt cselekvési igéket hallasz, mint a „fogd meg a fogalmat, írd körül”, akkor a motoros észlelésben és tervezésben részt vevő régiók aktiválódnak.
A kutatók úgy vélik, hogyha megértjük, hogy az agy hogyan közelíti meg a nyelv összetettségét, lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdjük tesztelni, hogy az összetett nyelv milyen hatással van a megismerés más aspektusaira.
Metaforák, hasonlatok, szinekdoké, beszédfigurák.
Megértjük őket.
Megértjük, hogy a kapitány nem csak kézre vágyik, amikor mindegyik kezet a fedélzetre rendeli.
Megértjük, hogy Kafka Metamorfózisa valójában nem egy csótányról szól.
Felfogjuk, hogy egy ruhadarab egy nemzetet és annak értékeit képviselheti és hogy egy ilyen zászló felgyújtása aljas cselekedet.
Az írásban vagy szóban megjelenő jelképek, metaforák, retorikai alakzatok olyan neurális autópályák, amelyeken a másodperc törtrésze alatt száguld az információ A-ból B-be. (Berze Márton)
Az ismerős válik támpontunkká a világban az ismeretlenekkel szemben; a már jelentést hordozó, már megfogható érzést előidéző képek tükrökké és nagyítókká válnak azok a képek számára, amiket még nem ismerünk.
A közönséged összehasonlít, azonosít és analógiákat használ. Minél bonyolultabb a témád, annál inkább.
Ezért nemcsak az irodalmi alkotásokban van helye a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszközére, a képszerűségre; hanem az előadásodban is. Gyere és tanuld meg ennek gyakorlati módját a Fesztelen Előadó képzésünkön.
