Egy másodpercet sem adok neked az életemből a beszédedért.
Az ilyen mondatok ütnek, mint a moszkvai pálinka, igaz? A nyilvános beszédet mondók rémálma, hogy egyszer az érdeklődés ilyen jellegű hiányát kell megélniük. Létezik egy kihagyhatatlan elem, ami a vonzó, emlékezetes és népmesékbe illő nyilvános beszédhez szükségeltetik. Ez a kifinomultság legmagasabb szintje.
A Simplicity.
Rengeteg előadó belemerül a részletekbe.
Túl sok pontot próbálnak lefedni, túl sok információt pakolnak a diáikba és gyorsan beszélnek, hogy minden szót belepréseljenek. Az eredmény pedig szinte mindig rosszabb, mintha erőfeszítéseket tettek volna a dolgok egyszerűsítésére.
A közönség olyan előadókat részesít előnyben, akik világosan, meggyőzően és tömören tudnak beszélni egy témáról. Az egyszerűség a ragyogás kulcsa.
“Az egyszerűség a kifinomultság legmagasabb szintje” – mondta Leonardo Da Vinci.
De mit is értünk ez alatt pontosan?
Simplicity.
Közvetlenül világos. Egyenes.
Őszinte. Bonyodalomtól és komplexitástól mentes.
Egyszerűségre törekvő.
Akárcsak a narancs.
Hogy jön az egyszerűséghez a narancs?
Tegyük fel, hogy tudod mi az a grapefruit.
De nem tudod mi az a narancs.
Ha technikai definícióval szeretném megértetni veled, hogy mi az a narancs, akkor annyit mondok neked, hogy egy közepes méretű citrusféle.
Majd leírom neked a tulajdonságait.
Azt, hogy savanyú, lédús, kerek és a sárga bizonyos árnyalatát hordozza magán.
A meghatározás alapján vagy találsz egyet a boltban. Vagy nem.
Aztán sokkal rövidebb, egyszerűbb magyarázatot adok rá és azt mondom: a narancs olyan, mint egy hasonló méretű vastag és puha héjú grapefruit.
Ez sokkal világosabb képet ad neked, mert már tudod, mi a grapefruit.
Az egyszerűség nem egyszerű.
Gondolkodást és erőfeszítést igényel.
Miért fontos a simplicity eszközének használata a nyilvános beszédedben?
A közönséged eleinte nem hisz neked, de az egyszerűséggel kivívhatod a bizalmukat.
Lehet, hogy a prezentációd szívből készült, annyi idő alatt barkácsoltad össze rengeteg frusztrált könnyel megöntözve, hogy a negatív Guiness-rekordok könyvében is szerepelhetnél; mégsem arat osztatlan sikert.
Pedig ráállítottad a nehéztüzérséget.
A beszéded sikerének titka a végrehajtás mellett a tervezésen áll vagy bukik.
Ezen pedig segít az, ha egyszerű és közérthető vagy.
Az egyszerűséget még Steve Jobs maga sem félt használni, a 2007-es iPhone-t bemutató beszédében. A beszéde nagyban segítette az iPhone népszerűsítését és eladását. De az egyszerűség favorizálása benne van Garr Reynolds 10 aranyszabályában is, a slide-ok készítését illetően.
Az egyszerűség nem azt jelenti, hogy az olvasót lenézed, vagy a felsőbbrendűséged fitoktatod neki – épp ellenkezőleg: az egyszerűség és a közérthetőség egy gesztus.
Ha bonyolítod a témát, felesleges munkára kényszeríted a közönséget.
Mivel te viszont szeretnél egy üzenetet átadni a közönségnek, vagy akár egy konklúziót, egy darabot önmagadból, így feltétlenül a te dolgod és felelősséged, hogy a kommunikációd minél érthetőbb legyen.
Az egyszerűség eszközével megtiszteled a közönséged azzal, hogy az ő nyelvén kommunikálsz. Cserébe abban a megtiszteltetésben lesz részed, hogy a közönség viszont neked adja a figyelmét.
Az egyszerűség eszközével kilépsz egy pillanatra a sokat tanult és tapasztalt szakember szerepéből és profi előadóként lefordítod az üzeneted magyarról magyarra.
A nyilvános beszéded elmondása alatt ugyanis a közönséged kötöd össze az üzeneteddel. És ezáltal önmagaddal is. Lényegében magyarról magyarra fordítasz.
Az egyszerűség még egy prezentációban sem olyan… nos… egyszerű.
Az üzenetünk lényegének megtalálása és közvetlen átadása a ragadós ötletek középpontjában áll.
Az elképzelések, amelyekről másoknak beszélünk, viszont gyakran jóval összetettebbek.
Kerüld a bonyolítás mellett tehát a másik végletet is, a felületes összefoglalást. Ez leegyszerűsítés lenne, ami nem egyenlő az egyszerűséggel.
Bele kell menned a részletekbe. Ez nem vitás.
Rengetegen azonban tévúton járunk a részletek kérdéskörét illetően (is).
Gyakran elveszítjük a perspektívát és belemerülünk ezekbe a bizonyos részletekbe. DE nyakig. Úgy gondoljuk, hogy a több jobb, ezért a PowerPoint prezentációinkat ezernyi diával és információkkal töltjük meg.
Hogyan légy egyszerű, túlzott leegyszerűsítés nélkül?
A nagyszerű és emlékezetes beszédek rövidek, egyszerűek és roppant koncentráltak.
A közönség vágyainak, fájdalompontjainak, szükségletének megértése, majd egy világos cél, egy egyszerű útiterv, ellenállhatatlan érték és egy mérhető eredmény köré épülnek fel.
A nyilvános beszédek örök kihívásai közt vannak az alábbiak:
rövidség,
egyértelműség,
és egyszerűség.
Meg kell találnunk az egyszerűséget a bonyolultság túloldalán.
Tedd fel magadnak a kérdést. Mik a legfontosabb szempontjaid?
Mire emlékezzenek az emberek a beszédedből?
Abraham Lincoln gettysburgi beszéde csupán 268 szóból állt és kevesebb mint három percig tartott. Az érzelmi ereje, az a képessége, hogy beindította az emberek képzeletét, felbecsülhetetlen volt.
Legnagyobb értéke az egyszerűség és a rövidség volt.
A rövidség legnyilvánvalóbb példáira jó példák a népszerű TED-beszédek is, amelyek általában 15-20 percre korlátozódnak.
Nem szükséges rengeteg információt belepakolni a beszédedbe, pusztán a hitelesség biztosítása érdekében; mert nem veszed észre, hogy az általad keltett zűrzavar elvonja a hallgatóság figyelmét. Ha beszédekről van szó, a kevesebb néha több.
Tehát akkor nézzük a hogyant.
Hogyan használd az simplicity eszközét a nyilvános beszédedben?
Légy a kirekesztés mestere.
Határozd meg a kulcsüzeneted, majd kíméletlenül rangsorolj. Ha minden fontos, semmi sem fontos és az üzenet elveszik.
Üzenetednek, prezentációdnak mindig van egy magja.
Az egyszerűség ebben mutatkozik meg. A „mag megtalálása” azt jelenti a gyakorlatban, hogy lecsupaszítod az ötletet a legkritikusabb lényegre.
Fejezd ki ezt a lényeget egyetlen egyszerű és konkrét mondatban – ezt nevezem előadásod legfontosabb üzenetének.
Az életben az egyszerű ötletek is mindig tömörek. És egy összetett ötletet zsúfolunk egy apró kifejezésbe vagy mondatba, hogy az emlékezetes legyen.
Olyan szavakhoz láncoljuk őket, amiket már a közönség is ismer.
Ezért használd a metaforákat és a hasonlatokat!
Az egyszerűség nem lebutítást jelent.
Prezentációdban az ikonok lehetnek például a vizuális egyszerűsítés legjobb példái. Ezek évezredek óta velünk vannak, mégsem használjuk őket teljes körűen. Mutatom az előnyöket, 5 érv az ikonok használata mellett.
Kennedy nem félt nyelvi alakzatokat használni.
A Kennedy által használt retorikai fordulatok, alakzatok ma is használhatóak a saját előadásmódodban. Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét. Paradoxon, alliteráció, anafora, antitézis („Soha ne tárgyaljunk félelemből. De soha ne féljünk tárgyalni”) vagy ellentpontozás használata mellett a metafora nála is jelen volt.
A metafora olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel könnyedén adhatsz át akár extra bonyolult összefüggéseket is. Tehát egyszerűsíthetsz.
Jóval hatásosabban kommunikálhatsz, mint a szó szerinti, száraz és tényszerű szóhasználattal. Mindeközben emlékezetesebb lehetsz. A metaforikus látásmód képes „újraírni” a valóságos képet is.
…a fáklyát az amerikaiak új nemzedéke vette kezébe.
…ledobhassák magukról a szegénység láncait. – részlet Kennedy beiktatási beszédéből.
Az emlékezetes beszédek tanulsága a történelemből az, hogy le kell vetkőzni az igekötőket és engedni, hogy üzeneted lényege és egyszerű eleganciája átragyogjon rajta.
Íme egy idézet Alan Perlistől: „Az egyszerűség nem előzi meg a bonyolultságot, hanem követi.”
Valójában tehát kétféle egyszerűség létezik – az egyik könnyen elérhető, a másik pedig a nehezen elérhető. Azt, amelyiket nehéz elérni, arra van szükségünk.
A „könnyen elérhető” egyszerűséget hívjuk ugyanis a gyakorlatban lebutításnak (lustább verzió). Neked nem erre van szükséged.
Egyszer olvastam, hogy a jó lovas egyik jellemzője, hogy a sarka mindig lent van. Amikor a lovaglótanár azt kiabálja, hogy „sarok le, sarka le!”, a legtöbb Padován arra fog összpontosítani, hogy olyan merev legyen, mint a vizsga előtt lefagyott diák.
A feszült testtartás viszont nem kedvez a lovaglásnak.
Miközben az „alacsony sarok” alatt egy olyan ültetési módot értünk, ami elősegíti a könnyed mozgást. Néha annyira elbutítjuk a dolgokat, hogy elveszítjük a lényeget.
Miért van ez?
Mert nem biztos, hogy a beszélgetőpartnert le fogják kötni az izomcsoportok és azok összedolgozásának részletei, ezért bele sem megyünk a részletekbe.
Vagy mert nekünk is kemény munkával járna a magyarázat.
De ha egy metaforát használunk, hogy megértessük azt, hogyan kell lovagolni, máris egyszerűségével és képszerűségével emlékezetesek és eredményesek leszünk az üzenetátadásban:
Egy fa vagy, amelynek gyökerei a földbe süllyednek, ágai pedig az égbe nyúlnak.
Ez az egyszerűség elegáns.
Csupaszítsd le a szükségtelent.
„Az egyszerűsítés képessége azt jelenti, hogy megszüntetjük a szükségtelent, hogy a szükséges beszélhessen.” Hans Hofmann
Van ennek értelme egy nyolcadikos diáknak?
Ezt a kérdést fel kell tenned magadnak a beszéd felépítése közben.
De ironikus módon maga az egyszerűség kérdése – hogyan érjük el ezt – egyáltalán nem egyszerű. Talán már megszoktad a céltudatos, kanyarok nélküli haladást, de ha előadásról van szó, rájöhetsz: ezzel az izzasztó kihívással egyedül kell szembenézned.
Vagy mégsem? Ebben segítek neked egyéni felkészítő képzéssel. Részletekért kattints a linkre.
