A metafora az egyik legerősebb nyelvi és retorikai eszköz, ha azt akarod, hogy érthetőbb legyen a mondandód, emlékezzenek rád és érzelmi hatást érj el. Tehát egy dolgot egy másikkal azonosítasz, hogy érthetőbbé, emlékezetesebbé tedd a mondanivalót. A metaforával nem magyarázol, hanem képet ültetsz a hallgató fejébe. De hogyan és miért érdemes használni előadásban?
A köznapi vagy költői szóképek, retorikai alakzatok – ilyen a metafora is – elengedhetetlen kellékei a hatásos nyilvános beszédnek.
Az UNALOM titkos ördögűzői.
A hasonlattal ellentétben – amely gyakran használja a „mint” vagy „mintha” összehasonlításokat – a metafora a bonyolult összefüggéseket egyszerűsíti azzal, hogy
X=Y.
Megragadja a figyelmet és a tudattalanra hatva teszi emlékezetessé az üzenetet. A képszerűség mellett a váratlanság teszi a metaforát ellenállhatatlanul izgalmas retorikai eszközzé.
Mondom, de mutatom is: a metafora az előadásod november 6-ai mikuláscsomagja; váratlan ajándék a közönségednek.
Na ugye, érthető?
Gravírozzuk az elménkbe a metafora definícióját
- A metafora funkciója: erős „nitrót” ad a prezentációhoz; hidat képez a bonyolult koncepciók és a megértés között.
- A metafora mechanizmusa: A Lakoff és Johnson-féle mindennapos metaforák elméletre építenek, ahol a kép (képiség) része a tudattalan tartalomnak és a beszédnek.
- A metafora szerkezete: Egyszerűsítve a képlete X=Y, ami segít a figyelem felkeltésében, megtartásában és az érzelmi bevonódásban (pathosz).
- A metafora alkalmazása: A prezentációkban a száraz adatokat vagy elvont fogalmakat teszi kézzelfoghatóvá és vizuálissá, képszerűvé.
Ok, de felteszed a kérdést.
(Jogosan.)
Miért van ennyire szükség az előadásokban a metafora használatára?
Én tudom rólad, hogy jó szakember vagy, de vajon más is annak lát téged? Hogy lehetsz megjegyezhetőbb és meggyőzőbb másoknál? – teszed fel épp emiatt a dilemma miatt a kérdést.
A meggyőzés képlete egyszerű.
Mert legyen szó politikai szónoklatról, konferenciaelőadásról vagy egy hétindító értekezleten elhangzó vezetői összefoglalóról,
a hallgatóság szomjazza és várja a beszélőtől az egyszerűséget és a képszerűséget.
Ennek oka valószínűleg a világ veleszületett komplexitásában és agyunk evolúciójában keresendő.
Az emberi elme számára a szimbolikus gondolkodás teszi lehetővé komplex folyamatok gyors megértését, az írásban vagy szóban megjelenő metaforák azok a neurális autópályák, amelyeken a másodperc törtrésze alatt száguld az információ A-ból B-be.
A metafora legyőzi az előadásunk legnagyobb ellenségét is
Az unalmas előadások évezredek óta kísérik az emberiséget, láthatatlan belső megszállóként, talán előszőr a barlangrajzokat előadóját fertőzte meg ez a vírus.
Sajnos ez mindig a bocsánatos bűnök közé tartozott, főleg annak láthatatlan jellege miatt. Még gyónni se kellett miatta. Ma viszont nem kell feltett kézzel, fegyvertelenül színpadra állnunk, hogy szembenézzünk nyilvános beszédeink ősellenségeivel, Mr. Unalommal és Mrs. Közhellyel.
A velük vívott csatánkban a szóképek és retorikai alakzatok jelenthetik a felmentősereget, akik bár nem fehér lovon érkeznek rózsával a kezükben, mégis rabul ejtik a közönségünk szívét.
Én például heti szinten hallgatom a Toldit.
Arany János a legmagasabb szinten műveli benne a metafora szobrászatot.
Hogyan számoljuk fel az unalmat metaforával az előadásunkban?
Úgy, hogy egy jó metafora váratlanul érkezik.
A metafora az érzékeinkkel, érzéseinkkel és képzeletünkkel dolgozik. Gyúrja őket, mint a pék a dagasztanivalót.
A logika pályáján nem érheted utol, hiszen a lényege éppen a racionális, érvelő agy kikapcsolása annak érdekében, hogy felgyorsítsd a megértés kognitív folyamatát.
A metafora hatásmechanizmusa olyan, mint amikor egy zseniális fiatal matematikus villámgyorsan átvág egy évtizedes gordiuszi problémacsomót: mutat egy egyszerűbb, gyorsabb, elegánsabb megoldást a korábban megoldhatatlannak hitt képletre.
Épp ezért a metafora az előadásokban a meggyőzés egyenletének fontos alkotóeleme. Az olyan előadók, mint Olivia Schofield vagy Mark Brown pont ezért működnek a sztorikban is: ismerik a meggyőzés egyenletét.
A metaforának szerepe van a meggyőzés egyenletében
Azt már tudod, hogy a beszédedben
- a logosz adja a tisztaságot (értem)
- a pathosz adja a kapcsolatot (érzem)
- az ethosz adja a bizalmat (elhiszem).
De ez így önmagában nem elég.
SŐT!
Végletekig leegyszerűsített.
Mert a jó retorika a meggyőzés mindhárom (logosz, ethosz, pathosz) módjának keveréke. Tehát együtt működik, nem pedig külön-külön. Ebből pedig a logosz az adatok és az érthetőség keverékéből tevődik össze.
De az érthetőség csak akkor növekszik, ha az egyszerűség (simplicity) is növekszik, a bonyolultság pedig csökken. Ennél a pontnál igázza le a száraz adatokat a metafora, a hasonlat, vagy épp az analógia.
Mi a metafora legfőbb előnye tehát egy előadásban?
1.Előbb megy át az üzenet
Tisztán és érthetően.Egy metafora például a képszerűségével vagy okos fogalompárosításával (a kérdés ellenállhatatlan figyelemmágnes, a téma egy lélekdrazsé, a retorika a kedvenc életérzésed) képes betölteni azokat a kisebb-nagyobb űröket, melyeket az okoz, hogy egyszerűen nincs mindenre megfelelő szavunk.
Nincs is időnk mindent kimondani, megmagyarázni, ilyenkor egy metaforával egy hosszabb körülírást elegánsan és tömören spórolhatunk meg.
2. Nem gond, ha a közönség laikus
A metafora ugyanis olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel izzadás nélkül adhatsz át extra bonyolult összefüggéseket is.
Nem kvantumfizikusokká avanzsálod a hallgatóságot, hanem képszerűen írsz le egy összefüggést.
3. Megjegyeznek
Jóval fűszeresebben kommunikálhatsz, mint a száraz és tényszerű szóhasználattal és képszerűen felidézhető lehet egy-egy állításod. Ha valamire emlékeznek az előadásodból, az a metafora, vagy metaforikus párhuzam lesz.
2022-ben például a megszavazott év szava a következő lett: ÁRSAPKA. Külön öröm számomra, hogy egy metaforikus kifejezés lett, önkéntelenül is hirdetve a szóképek erejét.
(Nem mellesleg: Az év antiszava – hangemberkedés; az év ifjúsági szava – flexel; az év költői szava – árnyvonat.)
Példák arra, hogyan használható előadásban a metafora
1. Bonyolult dolgok egyszerűsítésére
Ha valami nehezen érthető, „lefordíthatod” egy képre:
„Az agy olyan, mint egy izom”, azaz a sok tanulással úgy edzhető, mint az izom építése.
„A Fesztelen Előadó tréning egy űrutazás, mert gyorsabban jutsz el messzebbre”, azaz nem szimpla tréningre jössz, hanem olyanra, ami gyors és messzire jutó, kézelfogható eredményeket nyújt.
Így a hallgató képet lát, nem csak szavakat hall. A metafora használata a részedről egy gesztus, mert a hallgatóság nem hülye, csak laikus.
2. Figyelemmágnes, tehát a figyelem felkeltésére
Beszédnyitásnál különösen jól jön.
Egy jó metafora az elején azonnal bevonja a közönséget, felkelti a figyelmet:
„Ez a projekt olyan, mint a jéghegynek ütközött Titanic, de még megmenthető.”
Azonnal hook-ként hat, kíváncsiak lesznek.
3. Emlékezetessé tesz, tehát konklúzió bevasalására
Az emberek nem adatokat jegyeznek meg, hanem képeket és történeteket:
„A stressz egy háttérben futó alkalmazás, folyamatosan meríti az energiád.”
Sokkal jobban megmarad, mint egy száraz magyarázat.
Máris értem, hogy mit akarsz mondani.
Olyan nyelvi régiókat aktivizál, mint Borca-terület (agy motoros beszédközpontja) illetve a Wernicke-terület (hallott beszéd értelmezése a feladata).
4. Érzelmi hatás elérésére
Metaforával nem csak érteni fogják, hanem (át)érezni is:
„A szürkének nem ötven, hanem ötszáz árnyalatát ismeri” – mondja a grafikus a színpadon állva.
Tehát anélkül gyűjthet be pár cinkos mosolyt és plusz pontot a közönségétől, hogy rövid kiselőadást kellene tartania E. L. James bestsellerré vált regényéből. A színpadon állva neked nincs „második esélyed”, ezért a metaforádnak azonnal érthetőnek kell lennie.
Most nézzük meg a legfontosabb „elvitendő” infókat a metaforák kapcsán.
Metafora kisokos – gyakori kérdések a metaforáról
Mi röviden a metafora?
Az egyszerűsítés, a tömörítés, az üzenetek fokozásának leghétköznapibb eszközeinek legzseniálisabb válfaja. Nyelvi alakzat. A metafora fogalmakat társít egymáshoz, s egyik segítségével érti meg a másikat.
Mitől különbözik a metafora a hasonlattól?
A metafora azonosít. Vagyis két dolgot egynek mondunk ki, nem csak összehasonlítjuk. Hasonlat: olyan, mint…, ellenben a Metafora: =. Hasonlat: „Az élet olyan, mint egy játék.” Metafora: „Az élet egy játék.” A hasonlat lényegében egy „lusta metafora”.
Mi a metafora legerősebb előnye?
Egyből értjük (vagy legalábbis érteni véljük) és emiatt ösztönösen rokonszenvet érzünk az előadó iránt. Még azok is értik az üzenetünket, akik azért imádkozták végig a középiskolát, hogy év végén csak görbüljön valahogy az a matekjegy.
Miért hatásos a metafora?
Mert egyetlen szóval akár képes egy hosszú történetet elmesélni. Képes arra, hogy a hallgatóság tagjaiban ugyanazokat a gondolatokat hívja életre, ugyanazt az érzelmet ébressze fel, amit az előadó/mesélő átadni, megmutatni, éreztetni kíván – vagy maga is érez. Ha jól dolgoztál, akkor van egy erős metaforád, új jelentést adtál egy szónak, esetleg kiváltottál egy érzelmet és mindezzel az előadásod alapüzenetét erősítetted.
Mit veszítesz, ha nem használsz metaforát az előadásodban?
A retorikai alakzatok és metaforák helyes használatának tétje nem a József Attila-díj, hanem az a befolyás, amit az emberek asszociációs mezőjének meghekkelése által nyersz.
Mikor érdemes metaforát készíteni, gyártani?
Akkor tanácsos saját metaforákat készíteni, amikor van egy fogalom, amelynek felül kell írnod az eredeti jelentését (jelentésátvitel), vagy átadhatóbb, közérthetőbb formába kell hoznod (egyszerűsítés).
Honnan tudom, hogy egy metafora nem elég ütős?
Onnan, hogy nem jön át elsőre. Hogy magyarázni kell. De legfőképp: hogy nem elég képszerű. Ezért amikor metaforát gyártasz, mindig a befogadók fejével kell végiggondolnod, hogy a számodra fontos szó milyen képzettársításokat von maga után a közönséged számára. Egy jó metafora olyan, mint a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója: kifejező, vibráló és totális.
Hogyan készíts metaforát elméletben?
Ne használj túl sokat (2–3 erős metafora elég egy előadásban). Legyen közérthető (ne túl bonyolult vagy erőltetett). Illeszkedjen a témához és a közönséghez. Illetve a metafora tárgya túl ne essen túl messzire a jelzőtől vagy fogalomtól, amellyel a párhuzamot megvonni készülünk, különben éles penge helyett vajazókéssel indulunk csatába.
Hogyan készíts metaforát a gyakorlatban?
Így készíts metaforákat négy lépésben:
1. Gondold végig, hogy van-e olyan fogalom, aminek a jelentésén változtatni szeretnél. (Ez viszonylag könnyű: nem az előadásod üzenetének fő íve felé mutat a mondandód.)
2. Határozd meg, hogy mi az érzelem, amit szeretnél kiváltani (vagy mi az a dolog, aminek a jelentését finomítanád).
3. Keress egy másik dolgot, amit a közönséged szinte biztosan ismer és azt jelenti (vagy azt az érzést váltja ki), ami a célodat segíti.
4. Kösd össze a kettőt úgy, hogy azonnal egyértelmű legyen.
Milyen saját példáim vannak az előadói metaforára?
Jobbnak lenni a világot jelenti deszkákon, ebben segítek.
A szavaid erejének fitnesz edzője vagyok.
A szádban levő “hangszerek” Karmestere. (DrPrezi)
A gondolataid Pavarottija. (DrPrezi)
A kommunikáció fejleszthető készség, mint az izmok. Mindenki érti az edzés logikáját. Míg az erős, ismert referencia (Pavarotti) érzelmi töltet visz bele, a hangképzés elemei kapcsán pedig a finomságokra hívom fel a figyelmet (ritmus, dinamika), miközben engem is szerepbe helyez a metafora (karmester).
Milyen tudományos példa ismert metafora használtat illetően?
Barabási Albert-László, az USA-ban élő és oktató magyar származású fizikus a hálózatelmélet tudományának ünnepelt úttörője. Magyarul is megjelent könyveiben (Behálózva, Villanások, A képlet) és nyilvános előadásaiban az általa használt rendkívül bonyolult matematikai modelleket és kifejezéseket (pl. skálafüggetlen topológia, preferenciális kapcsolódás stb.) képes nagyon egyszerűen megfogalmazni, vagyis közérthetővé tenni a laikus közönség számára.
Milyen történelmi példa létezik a metafora használatára a politikában?
Például JFK (Kennedy) híres 1364 szóból álló, 13 perc és 59 másodpercig tartó szónoklatában a beszéd egyik legfontosabb példabeszéde is a használt metaforától vált rendkívül hatásossá: „(…) and to remember that, in the past, those who foolishly sought power by riding the back of the tiger ended up inside.” Milyen metaforákat használt Kennedy a beszédében?
- the torch has been passed to a new generation of Americans – a fáklyát az amerikaiak új nemzedéke vette kezébe
- the bonds of mass misery – a tömegnyomor bilincsei
- the jungle of suspicion – a gyanú dzsungele
- casting off the chains of poverty – ledobhassák magukról a szegénység láncait
Hogy írnám le a metaforát egy metaforával?
Berze Márton szerzőtársam szavaival élve (Még Mindig Előadok, tehát vagyok című könyvemben): egy hatásos metafora a meggyőzés és a tanítás zászlóhordozója az emlékezetességért vívott színpadi csatádban.
Használd az előadásodban! Egy hatásos metafora átélhetőbbé, szerethetőbbé és megjegyezhetővé tehet azokon a színpadokon, ahol a többség még mindig a közönségnek háttal állva olvassa fel a diáit.
DE tudom, hogy te nem vagy ilyen!
Ne feledd, nincs unalmas téma, csak unalmas előadó.
A metafora varázstitka, hogy képes az unalmasból érdekest, a bonyolultból egyszerűt gyártani. Szimplán azzal, hogy vizualizál.
Átadnál egy fontos üzenetet? Meggyőznéd a közönséget? Emlékezetes lennél? Inspirálnál? A szándék olykor kevés.
Kellenek az eszközök is, amivel a szándékodat vargabetűk nélkül éred el. Az metaforagyártás és a kiváló előadás is tanulható!
Tanuld velem a DrPrezi Akadémián!
*A cikkhez forrásként felhasználva: Még Mindig Előadok, Tehát vagyok c. könyvem.