Égető kérdések a humor retorikai használatáról

A verbális pávatollról. Rengeteg a kérdés a humor kapcsán. Különösen, ha eddig viszonylag bátortalan voltál a humor használatát illetően. Tanulható? Sokszor hangzik a szkeptikus válasz: NEM.

Én viszont azt tapasztalom, hogy igenis sok olyan eszköze van a humornak, ami tanulható, programozható.  Hoztam neked egy útmutatót, hogyan közelítsd meg a humort retorikai szempontból; hogyan használd eszközként és mi az, amit „humor címszó alatt” inkább kerülj. Vajon a humor benne van szinte minden sikeres előadás DNS-ében?


Mi lehet a veszélye a humoros eszközök használatának?
A Kérdés, amit talán 10-ből 8 ember azonnal feltesz magában.

Tehát nem azt kérdezik, hogy miért előnyös és hogyan építhetnék be az előadásukba, milyen elemei és eszközei léteznek; hanem azt, hogy mi a veszélye.

Felvetődik bennük – és talán benned is –, hogy az előadáson a humor bevetését követően majd fagypont alá zuhan a hőmérséklet, komolytalannak gondolják őket (pedig ez itt most egy kőkemény üzleti helyzet); besül majd a mutatványuk (jól indult, de aztán „túl bátor” lettem és átléptem a határt, elrontottam mindent) és égnek majd, mint a Reichstag.

A humánusabb emberek pedig attól tartanak, hogy megbántanak valakit a közönségből. Másrészről ott vannak az örök szkeptikusok, akik szerint a humor semmit nem ad az előadáshoz, időrabló, leértékeli és komolytalanná teszi a témát.

Igazuk volna?

Rengetegen nem tudják eldönteni, hogy a humor segít vagy öl, butít és nyomorba dönti az üzleti beszédeket.


Ezt a mondatot a cikk végéig ne felejtsd el kérlek: A humor nem az előadásod elrontója. Az Alien, aki beszabadulva öl, pusztít és rombol, hanem előadásod egyik hatásos fűszere, ami segíthet a célod elérésében.


Ebből a mondatból talán te is rájöttél, hogy én a napfényes oldalon állok.

A miért olyan sikeres, mihez használható és miért is használd a humort a nyilvános beszédedben, üzleti előadásodban vagy egy prezentációban olyan örökzöld kérdés, amire oly kevesen tudják a választ.

Ennek oka tehát talán abban keresendő, hogy rengetegen még mindig óvatosan közelítenek a humor használatához.

Tény, hogy a sót vagy bármelyik fűszert könnyedén túl lehet adagolni a főzésnél, de csupán emiatt ízetlenül hagyni egy ételt merő badarság.

Az élvezeti értékéből veszünk el ilyenkor igazán. Nem akarjuk elsózni, ezért nem is ízesítjük. Nonszensz, ugye?

A prezentációs technika világában többféle területen hasíthatunk, ez a cikk most a humorra fókuszál, mert a humor nagyon fontos eszköz az előadások során. A humort még Barack Obama, Elon Mask és a Ted előadók is használjak.


A játékos pillanatokban tanulunk igazán,

a játékkal pedig együtt jár a nevetés is.


A humoros pillanatokban pedig gyakran megjelenik az önirónia, aminek használata teljesen kockázatmentes.

Mivel önmagunk felé irányul, nem bánt másokat, az önmagunkkal való viccelődés pedig szintén a hitelességet erősítheti.

Elősegítheted a kapcsolódást a közönséghez, ami az egyik alapfeltétele a jó előadásoknak: kapcsolódjunk és ne a tutit mondjuk meg.

Nos, akkor milyen is ez a rejtélyes, félelmetes és egyesek szerint óvatosságra sarkalló prezentációs terület, az előadói eszközként használható verbális pávatoll?

Minden, amit a humorról tudni illik

Nemrégiben felmérést készítettem a humor használatáról, arra voltam ugyanis kíváncsi mit gondolnak mások a humorról, mint eszközről az ÜZLETI előadásokban?

Az utóbbi időkben sokat foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet megtanulni és tanítani ennek az eszköznek a használatát. Olyan kérdéseket tettem fel több száz embernek a felmérésben, mint például:

  • Szerinted mennyire fontos a humoros eszközök használata egy üzleti beszédben?

  • Kit kedvelsz előadóként, többek között a humora miatt? Ők milyen elemeket használnak?

  • Szerinted melyek a céljai a humoros eszközök használatának az előadásban?

  • Mi lehet a veszélye a humoros eszközök használatának?

  • Mi a legnagyobb előnye a humoros eszközök használatának?


Arra jutottam a humor üzleti előadásokban való használata kapcsán, hogy a tanulhatóság egyöntetűen elfogadott állítás. A válaszok ugyanis az IGEN felé billentek el.  Sőt egy 10-es skálán a humor fontossága 8.7-es értéket kapott, ami markánsan mag(v)as érték.

Tehát jóval emlékezetesebbé „beszélheted saját magad”, ha bizonyítottan működő humorérzék-fejlesztő elméleti és gyakorlati technikákat alkalmazol a száraz tények helyett.

A humorral kreatív folyamatokat gyorsíthatsz fel és bizonyítottan hatékonyabbá teheted az üzenetátadást is.

Ilyenkor oxitocin szabadul fel a szervezetedben, tehát a humor növeli az együvé tartozás érzését. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a közös pontot hamarabb megtalálhatod a hallgatósággal.

Ezáltal könnyebben átmennek az üzenetek, gördülékenyebb lehet a kapcsolatteremtés az előadó és a közönség között és érvényesül a “megnevettetni, lekötelezni” szabály is.

Bemutatom neked tehát azokat az előadókat, akik nem félnek a humor használatától. Olyan kulcsszavakat társítanak melléjük, mint az emlékezetes, hatékony, hatásos, barátságos, kedvelt, érthető.

A bátor humorhasználók az izmosodás folyamatát vélik felfedezni az előadásukban.

Ők azok, akik gyakorta megcsúsztak már a múltban az előadások kapcsán és az ismert nyúlüregben találták magukat. Akárcsak az online játékokban, az unásig játszott szint szorítása miatt eljutottak oda, hogy végre rászánják magukat a leghatásosabb előadói eszközök használatára.

Többek között a humor használatára is. (Ha eddig nem használták volna.)

Középszerű ötlet-rohanások helyett tűpontos retorikai és nyelvi eszközöket használnak. Mindezt lazán, szívből és hitelesen.

Szorongás helyett teli vannak önbizalommal, mert irányítják az előadásukat, felépítik az üzenetüket értéket adva, ezáltal megváltoztatják a közönség gondolkodásmódját.

Viszont ismeretlenül cseng számukra a kínos poénok, az olcsó viccek fogalma vagy a kínos szituációk okozta sok(k)hatás.

Ők sosem túl „sok”-ak, hanem pont elegendőek, emészthetőek, könnyen érthetőek.


Mark Sanborn-t akcióban egy TEDx videóban; itt van a bizonyíték arra, hogy egyszerre szórakoztathatsz és oktathatsz is. Tudtad? A legnézettebb TED előadások humor per perc száma is a legmagasabb. Mert ezek a minták működnek.

Vajon mi az, amitől a legismertebb TED előadások annyira felette állnak egy átlagos konferenciaelőadásnak?

Létezik a Bell Leadership Institute-nak egy tanulmánya, melyben a vezetők két legkedvezőbb tulajdonságát firtatják. Ezek közül egyértelműen az arany- és ezüstérmes tulajdonságok az erős munkaerkölcs és a jó humorérzék.

Egy szakmai anyagban:  a Ha! Aha !: Humor, mint a hatékony kommunikáció eszköze , Brandy Reece magyarázza el, hogy az önértékelő humor használata növelheti a kommunikátor szerethetőségét és ezáltal a közönség tájékoztatására és meggyőzésére való képességüket.

A humor megkönnyíti a meggyőzés és a motiváció folyamatát azzal, hogy a bizalmat növeli és a feszültséget pedig mindeközben enyhíti.

A pozitív pszichológia empirikus adatokat kínál, amelyek azt mutatják, hogy a humor egy komoly eszköz, amely kapcsolatot teremt az emberek között.

Általuk a kommunikátorok karizmatikusabbnak látszanak: felhívják a figyelmet, fokozzák a memóriát, növelik az emberek hajlandóságát egy attitűd vagy viselkedés megváltoztatására.

Humor hatásmechanizmusa – hogyan és miért csempészd be a humort az előadásodba?

Egy humoros indítás akár elősegítheti a perspektívaváltást.

Vagyis azt, hogy másképp vélekedjünk egy adott szituációról és ne a megszokott módon reagáljunk rá. Akár segíthet „dedramatizálni” egy helyzetet is.

Abszolút figyelemfelkeltő hatása van.

Schirm Anita: a humor szerepe a nyelvészet oktatásában c. publikációjában gyakorlati példákkal illusztrálja, hogyan lehet egy témát a dög unalmas kategóriából az érdekfeszítő csoportba helyezni, csupán a humor használatával.

A különféle jelenségeket, terminusokat, állításokat úgy a legkönnyebb megtanítani, ha hozzájuk közelálló, hétköznapi életből vett kommunikációs módokkal szemléltetjük.

Szerinte ezt a folyamatot a nyelvi humorral sikeresebbé tehetjük.


Mert mi is történik a valóságban, ha megnevetteted a hallgatóságot?

A nevetés célba veszi minden szervedet: a rekeszizmodat, a légzésedet, az arcodat, mely mind-mind szerepet tölt be a nevetésnél. A nem erőltetett, őszinte, szívből jövő nevetésnél csökken a pulzus-számod, kitágulnak az ütőereid és a nevetés serkenti a vérkeringésedet.

Henri Rubenstein neurológus tapasztalata szerint akár 1 percnyi kiadós nevetés 45 percre ellazíthat téged.

Ez nem vicc. Arnie Cann pszichológiaprofesszor a stressz leküzdésének hatásos fegyvereként definiálta a humort. Amikor nevetünk, agyunk endorfint termel, ennek hatása hasonlít a morfiumra.

Enyhíti a fájdalmat. Az endorfintól akár bizsereghetünk is nevetés közben. A humor hatásmechanizmusásról olvashatsz e korábbi cikkemben is.

A humor:

  • figyelmet vonz,
  • emlékezetessé tesz,
  • kiemeli a beszédedet a tucatelőadások sablonszövegeiből,
  • növeli a produktivitást,
  • növeli az optimizmust,
  • csökkenti a stressz, depressziót, szorongást.

Mit jelent ez a gyakorlatban az előadásod során?

Felkapcsolhatsz a kapcsolatteremtésben: ez kell az elfogadáshoz, ami a befogadás kistestvére. Ez a kapcsolatteremtés gumibogyószörpje.

Átmegy az üzenet, mint kés a vajon: A játékos pillanatokban tanulunk igazán. A humor szélesre tárja a befogadás kapuját, mert lebontja a falakat.

Empátiát gerjeszt, tehát szeretni fognak: „Ez a jó humorral azonnal pipálható”. Az empátia kéz a kézben jár az együttérzéssel.

Boldogsághormont termelnek: Lehet, hogy évek múlva a beszéded témája kopott emlékeket fog jelenteni a memóriánk működőképessége miatt; de az érzés, amit hagytál bennük, örökre megmarad. Ezáltal a témádból megmaradt infómorzsák is nagyobb eséllyel jutnak a „mentsük, mert jó volt” mappába.

Aki megnevettet, az lekötelez: A hála pedig az egyik legerősebb érzés.

A kiváló előadók nem véletlenül kezdenek erős beugróval; érdekességgel; provokatív vagy humoros kijelentéssel, hiszen kell a jó alaphangulat, egyben ez lesz valahol az ígéreted is az előadás hátralévő részére vonatkozóan.

Egy kicsit fellélegezhetsz az első – közted és a hallgatóság között lezajló – összenevetéskor, egy humoros kezdés is megalapozhatja azt az összhangot, aminek köszönhetően a későbbi, emocionális üzenetekre való építkezés már könnyebben mehet.

Ha a hallgatóság “jól szórakozik”, akkor aktívabban figyel, a főüzenet pedig könnyebben átvihető lesz.

Humor egy prezentációban: akkor most igen vagy nem?

Maximálisan helyzetfüggő.

Léteznek azonban olyan stabil mérföldkövek, melyekre építve biztosan a célunkat segítve használjuk a humor kétélű fegyverét.

Tanulságok vicces formában, humorral gyakorlatilag bármilyen üzleti üzenet kézbesíthető, ha megfelelő történetté van kerekítve.

Ahogy könyvemben (Még mindig előadok, tehát vagyok) egy egész fejezetet szántam a humor témájára, szándékosan nevezve azt a nyilvános beszéd Szent Gráljának; kijelenthetem, hogy a humor használata az, amire mindenki vágyik, de sosem tudjuk teljes tudatossággal kézbe fogni, mert gyakran kicsúszik a kezünkből, mint egy nyálkás angolna.

A humor viszont egyértelműen:

nem standup,

nem viccmesélés,

…és nem bohóckodás.


Ezerféle elmélet, eszköz és megközelítés létezik a humor kapcsán.

Alapvetően ezzel a témával kapcsolatban mindig egy iránytűm létezik: mi az, ami üzletileg releváns és elég egyszerű ahhoz, hogy tanulható legyen.

A humor végigkíséri a történelmünket, még a politikusoknak számára is fontos eszköz volt és ma is az. A titok, hogy megfelelő mennyiségben és eszközökkel kell használni. A humor nem alapanyag, csupán alapfűszer, leginkább a sóhoz hasonlítanám az üzleti beszédben.


Helyzettől függően mikor és hogyan használjuk a humort?

Ha célok szerint csoportosítanánk, akkor az információátadás során inkább csak nyomokban tartalmazza (1-2%) azt, de időnként jól lazíthatja a hallgatóságot (csipet fűszerként használva csupán).

Meggyőzés során nagyobb százalékban használva (10-30%) növelheti a magabiztosság látszatát, építheti a bizalmat (itt már sóként működik).

Ha motiválás a célod, akkor főleg az elején használd, mert erős kapcsolatteremtés és behangolás szükséges a számodra, a végén tehát általában nem szerencsés a használata (előadás 30%-ában lehet jelen).

Ha viszont színtiszta szórakoztatás a célod, akkor told fel 100%-ra, a humor az alapanyag, minden más lényegtelen.

A humor összefügg a személyiségünkkel is. Könyvemben ebben is mutatok kapaszkodókat.


Milyen humorelemeket tudsz becsempészni az előadásodba?

Nem létezik olyan vicc, amin mindenki nevetni fog.

Ott van Monty Python halálos viccről szóló jelenetsora, melyben az angolok új varázsfegyverrel – gigantikus erejű poénnal – támadnak a nácikra. Ők ettől pedig rögtön padlót fognak. Szó szerint.

Vicces? Lehet, de nem mindenkinek.

De mégis milyen eszközöket célszerű használni, amivel nem nyúlsz félre?

A kutatásom szerint létezik olyan eszköz, amit a kitöltők 80%-a is már használt, és szinte teljesen kockázatmentes a használata. Ez az eszköz az önirónia.

Nem véletlen. Számomra a humor fejleszthetőségének egyik bizonyítéka, hogy léteznek olyan humoreszközök, amiket bárki elsajátíthat és van olyan, amit már csaknem mindenki használt.

A legnépszerűbbek:

  • Önirónia: viccelődés magammal

Azonnal szimpátiát kell a hallgatóban, mert az esendőség egy nagyon erős érzelmi kötődés az azonosság miatt.

  • Vicces történet elmesélése

Könnyű elmesélnem, mert átéltem. A közönség is könnyen azonosul vele, ráadásul egy jó sztoriba szinte minden eszközt bele tudok pakolni: metaforát, öniróniát, szóvicceket.  

  • Vicces kép, videó bemutatása

A vicc is egy gyakran használt, de nem kockázatok nélküli eszköz. A viccnek is sokféle vállfaja van, én leginkább a vicces történeteket szeretem. A legnagyobb veszélye, ha öncélúan hangzik el. Én csak úgy mesélek viccet, hogy tudom milyen tanulságra szeretném megerősítésként felhozni.

  • Váratlan fordulat

Az   ún. inkongruencia-elméletek a humor lényegét a váratlanságban, szokatlanságban, normaszegésben, abszurditásban, illetőleg ezek feloldásában látják.

  • Szójáték, szóvicc
  • Asszociatív humor: pl. váratlan párosítások

Itt a kimondandó üzenet vagy gondolat megerősítésére egy távoli szóképet keresünk. Elsőként megfogalmazzuk, mire is keressük majd a szóképet, aztán meg kell találnunk hozzá a távoli asszociációt, amire ráadásul rezonál a közönség. Minél távolabbi és vadabb, annál viccesebb az eszköz.

Én például gyakran kezdem úgy az előadásaimat, hogy pár piktogramot rakok fel a képernyőre. Köztük egy WC-pumpát. Ilyenkor nagyot néz a közönség. Majd jön mellé a szöveg: Humán Duguláselhárító.

  • Nyitó-humor (azaz még a tényleges kezdés előtti helyzetkomikum)

Fellővi az égbe a magabiztosságodat, azonnal kapcsolatot teremtesz a közönséggel. Amikor megkapod a szót, akkor nem kezdesz bele a mondanivalómba in medias res – még ha érdekes is – hanem egy gyors, ütős, de mindenképpen humoros mondattal kezdesz, amin azonnal nevet a közönség.

„Jó, hogy engem kértek fel, de még mindig nem tudom miért?” –váratlanságban az erő.

  • Élcelődés másokon
  • Túlzás (hiperbola)

A stand-up leggyakrabban használt eleme. Nagyon gyakori, az összes figura közül a kb. 30%-os metafora mellett ez a leggyakoribb. Alapvetően két iránya van: nagyítás és szélsőséges kicsinyítés.

  • Irónia, túlzás, váratlan fordulat, humoros metafora, szóviccek.

– ezeket bárki be tudja építeni az előadásába. Ha érdekel a téma részletesebben és jó néhány példát is olvasnál, ajánlom a könyven humorról szóló fejezetét.

Nézd meg továbbá a következő videó első 2-4 percét és figyeld meg milyen humoreszközöket használ az előadó!

Célom a könyvem és előadásaim által is elsődlegesen az, hogy megismertessem a humorstílusokat (melybe mindenki besorolhatta magát), a humor eszközeit, a személyiség- és humortípusok összefüggéseit és hogy hogyan színesíthetjük humorral az üzleti előadásokat.

Ugyanis a humornak nemcsak pozitív, hanem káros hatásai is vannak. A pozitív stílusok olyan humorhasználatot jelentenek, amelyek erősítik az egyént és a kapcsolatokat, jótékony hatással vannak az egészségre és a pszichológiai jóllétre.

Ezzel szemben létezik két másik humorstílus, melynek használata negatív érzelmeket hívnak életre, mások nevetségessé válnak alkalmazásukkor és károsak a pszichológiai jóllét vonatkozásában.

Ismerd meg a humorstílusod és kezeld annak határait is!

Számos humoreszköz létezik, ezért nem könnyű rendszerbe foglalni őket. Könyvemben – Még mindig előadok, tehát vagyok – kétféle csoportosítást használok.

Az elsőt én találtam ki és a verbális – nonverbális összefüggésein alapul. Abban segít, hogy mivel érdemes kezdeni, amig nem vagyunk elég magabiztosak a színpadon.

Érdekelnek a humoreszközök és humorstílusok bővebben? Akkor feltétlenül olvass a humorról mélybúvárhoz méltóan.


Mit gondol néhány hazai előadó a humorról?

Ha megfigyelted már valaha is az előadásukat, akkor észrevehetted, hogy ők is erősen használják a humort, mint eszközt az előadásuk során. Vajon mit gondolnak a humor szükségességéről? 

Benkő Vilmos szerint mérsékelten fontos, élettanilag és stratégiailag is.

Amikor nevetek, nem unatkozom.  Amikor nevetek, több oxigént vesz be a szervezetem, javul a kedvem és jobban emlékszem arra, ami a nevetés után jön.  Ezért stratégiailag alkalmazandó olyan pont előtt, ami kiemelten fontos.

Weiser István az előadásokban használt humoreszközöket akár 80%-ban előre megtervezi és gyakorolja. A fontosabb előadásokat két kontrollcsoport előtt is gyakorolja, így ki tudja irtani az esetlegesen túlzó vagy sértő poénokat.  (Kiváló tipp lehet.)

Reisz Róbert szerint pedig humor nélkül az előadás olyan, mint az étel só nélkül.

Az előadás sokszor az előadó életfilozófiáját, világnézetét tükrözi vissza. Milyen világnézet lenne az, amiben nincs humor. Meg állítólag a humor olyan hormonokat termel, amik segítenek ellazulni és gyógyulni. Ennyit a fűről. 


Cicerót idézve azt vallom, hogy a költő születik, de a szónok azzá válik, vagyis bárki lehet jó előadó.

De te reménytelen vagy humor témájában? Ez egyszerűen kizárt: a humorérzék fejleszthető. Ebben a témában nincs reménytelen ember. Ez nem a Zene Akadémia vagy a Yeal, ahova tényleg kellenek a speciális adottságok. Megtanulhatod azokat a módszerek, amelyekkel láthatóvá és emlékezetessé teheted magad.

Itt arról van szó, hogy állhatsz egy TedX színpadon vagy ülhetsz egy prezentáció kellős közepén és képes vagy mosolyt és szimpátiát csalni az arcokra. Képes vagy olyan beszédeket mondani, ami után büszkén nézel majd a mosolygó emberek szemébe és nem felejtenek el. Mert emlékezetes leszel.

Ne feledd: a nevetés bármikor képes kimozdítani a hallgatóságot az unott közönyből, de a feszült figyelemből is.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Gyakorlatias, azonnal használható prezentációs tippek az e-mail-fiókodba. Kéred?

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük