Az AI-t, a mesterséges intelligenciát forradalminak titulálták és világot megváltoztató félistenként, prófétaként üdvözölték sokan. De nem mentes a hátrányoktól.
Nem szálltam fel a félelem vasútra, de a retorika és kommunikáció szemszögéből levettem az AI-t annak sötét oldalának már porosodó polcáról, ahová sokan kényelemből már felrakták.
Kicsit elgondolkodtam, hova vezet az AI? Félreértés ne essék, aktív AI felhasználó vagyok, de – doktorként – úgy hiszem, hogy erősen ajánlott tudatosítani a mellékhatásokat is.
Nincsenek illúzióim a jelenről és nem hiszek a globális összeesküvés elméletekben, de azt érzékelem, hogy az emberiség nagy tömege hogyan csúszik a felszín(esség) felé.
A COVID legalább gyorsan hatott, jött és ment.
Hogyan csúszunk lefelé a lejtőn az AI által?
A generatív mesterséges intelligencia, amely nagy nyelvi modellekből merít, alapvetően átírja a kommunikáció forgatókönyvét.
Az olyan mesterséges intelligencia-alkalmazásokat, mint a ChatGPT, egyre gyakrabban használják a szöveges üzenetektől, kutatómunkákon át a közösségi média bejegyzések gyártásáig.
Jó ez nekünk? Teszik fel sokan a kérdéseket.
Amikor feltalálták a fényképezést, néhány festő azt mondta, hogy ez a pont lesz itt „a művészet vége”.
Ehelyett végül saját médiuma lett, és felszabadította a festészetet a realizmus megszokott perspektívája alól, ami aztán az impresszionizmushoz és a modern művészeti mozgalmakhoz vezetett. A mesterséges intelligencia egy olyan médium, amelynek megvannak a maga lehetőségei. Sokak szerint a művészet természete, illetve különböző tudományos területek (is) ezzel együtt fognak majd fejlődni.
A Tesla és a SpaceX alapítója, Elon Musk viszont több mint 1000 másik technológiai vezetővel karöltve azt követelte egy 2023-as nyílt levélben megfogalmazva –erőteljesen sürgetve ezzel mindenkit –, hogy állítsák le a nagyméretű mesterséges intelligencia-kísérleteket.
Arra hivatkozott, hogy a technológia „mélyreható kockázatot jelenthet a társadalomra és az emberiségre nézve”. Ebben a cikkben nem veszem sorra az összes árnyoldalát az AI-nak, csupán a retorika szemszögéből helyezem reflektorba.
Hogyan hat a beszédírásra, az előadásokra, a kommunikációnkra az, ha mindenben rá hagyatkozunk? Miért hiszek még mindig a retorikában annyira kétségek nélkül?
Helyezzük a nagyítónkat első lépésként egy igen veszélyes vírusra.
Az AI vírusa
A mesterséges intelligencia, akár humanoid formában, akár intelligens rendszerként, már régóta a rettegés és a vágy tárgya.
Egyszerre.
Rendkívüli paradoxon helyzet.
Ma még csak nem is szigorú értelemben véve vett mesterséges intelligenciáról beszélhetünk, hanem úgynevezett deep machine learningekről, mint például a ChatGPT is.
Már most intenzíven befolyásolják és rövid távon a várakozásainknak megfelelően megkönnyítik az életünket.
Mi pedig az életünket fokozatosan át is adjuk neki.
A globális techcégek már régóta alkalmazzák őket és deep learning – mélytanuló, szövegfelismerő – alkalmazások már itthon is vannak.
Világviszonylatban pedig ott van még mellé az IBM Watson, a Da Vinci sebészeti rendszerei, a ChatGPT és így tovább. Az az emberiség törekvése, hogy olyan gépeket hozzanak létre, amelyek azt csinálják, amit mi.
Gyorsítsák, könnyítsék az életünket.
Ez viszont számos provokatív, kritikus kérdést vet fel.
Ha a gépek képesek diagnosztizálni, tervezni és írni helyettünk, miért kellene megtanulnunk bármit is? Hogyan alakul az emberek közti kommunikáció, a sales, a döntéshozatali mechanizmusaink ismert útvonalai?
AI észrevehetetlen vírusa két újabb vírust hoz létre
Az AI észrevétlenül erősít két alattomos és észrevétlenebb vírust, mint a Covid.
- A KÉNYELEM vírusát, ahol egyre kevesebbet kell küzdenünk a dolgokért, ezért egyre gyengébb bennünk az akarat és az állóképesség.
- A GYORSASÁG vírusát, azért nincs ideje semminek kiforrni, emésztődni és leülni, mert azonnal megkapjuk.
Mindkettőre zseniálisan rímelnek az AI megoldások, csúcsra járatják őket. AZONNAL és ELÉG JÓ megoldásokat kapunk. Vajon bármi ellensúlyozza-e ezeket a végletesen szélsőséges hatásokat, vagy csak folyamatosan csúszunk a halálcsillag felé?
A retorika nem az egyetlen válasz, de az biztos, hogy egy JÓ VÁLASZ, mert tapasztalom és élem minden nap. Tanuljunk meg énvalónkból beszélni és közvetíteni, ennél nincs ugyanis erősebb hatás.
Ki is térek rá, hogy miért.
Ahogy Dr. Bistey Zsuzsanna klinikai pszichológus is mondja:
,, Az ellenünk felvonuló erők teszik a dolgukat…ahogy mi is! A sötétségnek a legnagyobb reménye, hogy egy kis Fényhez jut…ezért mindig ott lesz, ahol születőben van valami Fény!”
Miért fontos tehát, hogy énvalónkból beszéljünk és kommunikáljunk?
Létezik az AI-nak 3 acélos hátránya a kommunikációban
Ahogy nő a zümmögés és felhajtás a mesterséges intelligencia körül, úgy nő a retorikája is, ami zavart okoz egyes iparágakban.
Valamint a fejekben is.
Sokak szerint szuperhatalommá válhat, hasznos tanácsokat adhat vagy akár tudatos gondolkodást tanúsító érző lény is lehet belőle. A mesterséges intelligencia olyan dolgokra is képes, amelyekre az emberek nem.
De vajon mi az, ami kapcsán a szuverén személyiségünkből fakadó egyéni kommunikációnk mindig is fejhosszal előbbre fog tartani a hatáskeltésben, az emberi interakcióban?
Mi az AI hátránya és veszélye?
1. Az emberi befolyás kiöntjük a lefolyóba
A mesterséges intelligencia technológiájára történő túltolt támaszkodás az emberi hatás elvesztését és az emberi működés hiányát eredményezheti. Egy példa: a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben például csökkenti az emberi empátia, a kapcsolódás lehetőségét.
Kreatív projekteknél pedig csökkentheti az emberi kreativitást és érzelmi kifejezésmódot. A mesterséges intelligencia-rendszerekkel való interakciók túlságosan gyakori használata a társas kommunikációs és szociális készségek csökkenéséhez vezethet. Jó néhány kutatás foglalkozik már most azzal, hogy hátráltathatja-e az általános emberi intelligenciát, a képességeink használatát és a közösségteremtési igényünket.
„Antiszoc” lesz vajon mindannyiunkból?
1. (AI)-Függők lehetünk
A kényelemért és gyorsaságért bármit. Kevesebbet kell küzdenünk a dolgokért, kevesebbet is akarunk küzdeni értük. Akaratunk és az állóképességünk csökkenése teljesítményünkre is hatással lehet.
Felszínesebbekké válhatunk, mivel rohanó világunkban egyre inkább nem lesz ideje semminek megemésztődnie.
Az AI-rendszerekre való túlzott támaszkodás a kreativitás, a kritikus gondolkodási készségek és az emberi intuíció elvesztését generálhatja.
Ami nemcsak egy prezentáció vagy egy beszéd megírásához szükséges, de egy előadáson való részvételhez is (közönségként).
Ha mi magunk nem is használjuk ezek megírásához az AI-t, a közönségünk erős lázban éghet és a vírus hatása alatt állhat a mindennapjai során. Amely eleve megnehezíti a mi – elődók – feladatát. Épp úgy, ahogy anno Térváltók lettünk és az offline-ól online-ra történő áttérés során új kihívásokkal néztünk szembe; az AI-tól tompult kritikus gondolkodási képességeinkkel, az intuíció és empátia negatív spirálba való kerülésével is meg kell majd küzdenünk.
Miközben ténylegesen az AI csak információkat nyújt nekünk egyelőre, rendezetten.
Adatokat közöl.
1. Felületesség és minőségromlás
A mesterséges intelligencia által támogatott döntéshozatal vajon mennyire fog minket befolyásolni egy befektetői beszéd meghallgatása vagy megírása során? Egy prezentáció előadása során?
Úgy vélem, hogy mindez a felületesség és minőségromlás irányába hat. Ezt több kutatás is alátámasztja, amely szerint a 27 év alatti munkavállalók közel 54%-át érinti már most is olyan mentális probléma, amely hátráltatja őket a hatékony munkavégzésben.
Dr. Bistey Zsuzsa klinikai pszichológus egy beszélgetésben fogalmaz úgy, hogy a természetben sem általában a szuper gyors tempó a normál tempó.
Új, szokatlan technológiával állunk szembe, ami életünket jelentősen befolyásolja. A mértékek és mikéntek körül keresendő talán a helyes válasz.
A retorika ellenben mindig (ön/köz)fejlesztő.
Mi az, amit nem tud a mesterséges intelligencia helyettesíteni a kommunikációban?
A mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni egy fontos emberi jellemvonással.
Nem képes az intuícióra és az empátiára.
Létezik egy kísérlet, amit külföldön végeztek el, de itthon Újszászi Bogár László – befolyásolástechnikai szakember – is elvégzett és eredményei kapcsán több előadásban, podcast műsorban is beszámol.
Ez az ultimátumjátékok játszmája.
Alan Sanfey, az Arizonai Egyetem kognitív idegtudósa végzett fMRI-vizsgálatokat, amiben a kísérlet az érzelmek és az értelem közötti harcot elemzi és arra jutatott minket, hogy a mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az emberek érzelmi alapon hoznak döntéseket.
A kísérletről ebben a videóban hallhatsz részletesebben:
A mesterséges intelligencia tehát az érzelmekkel nem tud mit kezdeni.
Ő ugyanis a racionalitásból indul ki.
Mivel az a rétor fog a jövőben is győzni, aki az érzelmekre a leginkább tud hatni, a mesterséges intelligencia maximum a mennyiségi kérdésekben tud nyerésre állni velünk szemben. Az értékesítésben is.
Az érzelmi tényező miatt az elkötelezettség és a döntéshozatal terén a felületes kapcsolatokat ápoló személyeket ki fogja túrni az AI. Ellenben, aki minőségi kapcsolatépítésre törekszik, az óriási előnyökre tehet szert.
Az AI-ból hiányzik még az emberi intellektus és kreativitás. Megmondjuk neki, hogy mit csináljon és máris olyan érzetünk lesz, mintha a válasza emberi lenne, de nem az.
A döntéseink alapja mindig is az érzelem lesz.
Épp ezért annyira időtálló a retorika.
A retorika a meggyőzés művészete
A hatékony kommunikáció befolyásolja a gondolatainkat, cselekvésre ösztönöz. Egy előadáson motiválhatsz egy közösséget, meggyőző lehetsz, új gondolkodásmód magjait ültetheted el bennünk.
Mivel az üzleti életben is mindannyian több tucat – talán több száz – döntést hozunk nap mint nap és az agyunk a glükózpusztítás miatt (is) gyors, egyszerűsített eredményeket akar, ezért egyszerűsít.
Azonnal dönt.
Nem képes minden tényt figyelembe venni egy döntéshez. A legkisebb ellenállás felé mozdul ki. Hatásod ezért sem másodlagos. Szakmai hitelességed ezért kikerülhetetlen.
A retorika nemcsak a szavak használatát jelenti, hanem az érvek felépítését, a befogadó fél gondolkodásmódjának megismerését, az információk bemutatásának módját.
Mindig érzelmi alapon hozunk döntéseket.
Ez az alapigazság az, amivel az AI nem tud mit kezdeni. Azzal sem, hogy döntéseinkre utólagos „igazolásokat keresünk”, hogy igazoljuk önmagunkat. DE a döntés magja: érzelmi. Antonio Damasio kutatása is ezt az igazságot támasztja alá, amiben az orbitofrontális agykéreg sérülésével élő személyeket vizsgált meg és arra jutott, hogy a sérült limbikus rendszerrel rendelkezők nehezen vagy egyáltalán nem tudnak döntéseket hozni.
A figyelmünk fontos erőforrásunk. De korlátozott.
Tudatalatti jeleket dekódolunk, érzéseket adunk át egymásnak, amiben az egyedül álló adatok elvesznek. A hátramaradt érzés, érzelem viszont megmarad. Ezért az előadásunk által kiváltandó cselekvést sem információn, hanem érzelmi kapcsolaton keresztül ösztönzünk.
„Géptől” várjuk az emberi empátiát?
Az empátia a pathosz szóból származik és annyit jelent, hogy képesek vagyunk megérteni és megosztani mások érzelmeit. A PATHOSZ vagy „érzelem” alatt pedig a beszélő által a hallgatóságra gyakorolt érzelmi vonzerőt értjük Arisztotelész szerint.
Arisztotelész így fogalmazott: „….a meggyőzés az, amikor a beszéd felkavarja a közönség érzelmeit”.
Az érzelmek kiváltására alkalmas a történetmesélés, a nyelvi alakzatok használata is. Vajon, ha túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítunk az AI-nak, mennyire leszünk közel az érzelmileg megalapozott meggyőzéshez?
A kommunikációt arra használjuk, hogy kapcsolatot teremtsünk a hallgatósággal, és maradandó benyomást keltsünk bennük, befolyásoljuk őket. Ma a saját hangunkat kell használnunk ahhoz, hogy világosan, meggyőzően és szenvedélyesen közvetíthessünk egy üzenetet.
Egy gép nem képes biokémiai folyamatokra, miért fontos ez?
A kommunikációnk egyes jelzései gyakran felülírják azt a képet, amit mutatni akarunk magunkról. Miközben mindannyian érzelmeken keresztül hatunk – hiszen folyamatosan benyomásokat, érzéseket hagyunk magunk után.
Mielőtt valakit meg akarsz győzni egy dolog kapcsán, előtte bizonyos biokémiai folyamatokat kell elindítanod benne.
Mert ha valaki nem tart szakértőnek téged, nem bízik benned, akkor az általad kínált üzenet, érv, ráció sem fog hatni rá. Ezért is fontos, hogy felépítsd a szakértői képedet, amikor kiállsz a színpadra.
Tehát az lesz a jobb szakember mások szemében, aki jobban tudja a szakértelmét kommunikálni. A közönséged mindig csak néhány szempont alapján fog ítéletet hozni rólad. Te tudatosan meg tudsz felelni ennek a tudatalatti szempontrendszernek.
Vagy nem tudsz megfelelni. Tőled függ.
A bizalom megteremtésének vannak biokémiai folyamatai, a szervezet oxitocint, dopamint termel, és ez a kölcsönös reakcióként valósul meg.
Ahogy hasonlít ránk, annál bizalmatlanabbak vagyunk
Vajon mennyire fogják tudni az AI-rendszereket mesterséges empátiával felvértezni? Az AI-ban létezik már mesterséges érzelmi intelligencia. Ennek elsődleges célja, hogy felöltöztesse az AI-t és rendszereket az emberi érzelmek megértésének és reagálásának képességével.
Képes legyen megérteni egy nézőpontot, ráhangolódni egy érzésre, hogy a tükörneuronokhoz hasonlóan érzelmi tükröződés legyen kialakulóban. DE képes vajon minderre egy gép, amely nem képes dopamin, oxitocint termelni?
Emberi törekvés, hogy az AI képes legyen megérteni a következtetési folyamatokat is („analitikus intelligencia”) és próbálják ma már felvértezni „intuitív intelligenciával”, hogy a gondolkodási képessége tapasztalat alapú legyen; de egyes kutatások szerint az AI soha nem fogja átadni az emberi empátia lényegét.
Ugyan egy beszédelemzésnél például használható a felhasználók hangulatának észlelésére és megfelelő segítségnyújtásra, de nem lesz emberi.
Márpedig ennél is érdekesebb információ az, hogy kutatások szerint minél jobban hasonlít az AI az emberre és tudja, hogy az „AI alapú empatikus kommunikáció” áll az információk mögött, növekszik az ellenállása vele szemben. Bizalmatlanabbak vagyunk hozzá.
Egy másik tanulmány kimutatta azt is, hogy az emberek gyakran bizalmatlanok már akkor is, amikor egy Airbnb-tulajdonos mesterséges intelligencia által generált profilt használ. A mesterséges intelligencia ma még nem képes megérteni a humort sem, és a legfontosabbat: a kontextust.
Mire képes a retorika és mire az AI?
A túlhájpolt AI a szociális készségek, az érzelmi intelligencia és az értelmes kapcsolatok kialakításának képességeit csökkentheti bennünk.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen végeztek egy kutatást (UCLA). A tanulmányukban arra térnek ki, hogy azok a gyerekek, akik öt napot töltöttek el egy táborban úgy, hogy bármilyen képernyővel lett volna kapcsolatuk, jobban felismerték a nonverbális érzelmi jelzéseket, mint a rendszeres képernyőt használó társaik.
A mesterséges intelligencia által hajtott eszközök – mint a virtuális asszisztensek, chatbotok – egyre kifinomultabb társalgási képességeikben, így fennáll annak a veszélye, hogy az emberek a valós interakciókat még inkább háttérbe szorítsák és a mesterséges entitásokkal helyettesítsék.
AI: szociális készségek erózióját okozhatja
Az Amszterdami Egyetem egy másik tanulmánya arról szólt, hogy azok az emberek, akiknek olyan híreknek voltak kitéve különböző cikkek formájában, amelyek korábbi véleményüket erősítették, azoknál csökkent idegi aktivitást mutattak ki az empátiával összefüggő agyi régiókban, amikor mások szenvedéséről olvastak. Olyanok emberekéről, akik ellentétes nézeteket vallottak.
Ez a jelenség a megerősítési torzítással is összefüggésben áll.
Tehát?
AI: fokozza a buborék effektust
Ez a megállapítás rávilágít a „buborékok” lehetséges negatív hatására az empátia kapcsán. Arról a jelenségről van szó, amikor ma már a preferenciánknak megfelelő tartalmakat kapunk kézhez, hisz a technika mindent tud rólunk.
Érdkelődési körünknek megfelelő tartalmakat generál a social media is.
- A közösségi média platformok és híroldalak által használt mesterséges intelligencia algoritmusok gyakran olyan tartalmat helyeznek előtérbe, amely összhangban van a felhasználók meglévő meggyőződésével.
- A személyre szabott tartalom létrehozása a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb előnye. A felhasználói viselkedés elemzésével a mesterséges intelligencia olyan tartalmat hozhat létre, amely pontosan a felhasználó igényeihez igazodik.
- Ez a jelenség erősíti bennünk a megrögzült nézeteinket, és kevésbé vezet folyamatos gondolkodáshoz, kritikus gondolkodáshoz. Alternatív perspektívákhoz. Ez csökkentheti a másokkal való együttérzés képességét, és alááshatja az értelmes diskurzusokat.
AI: alattomosan szabadít meg egyes képességeinktől
A modern ember kínlódik. Ma már népbetegség a depresszió.
Magunktól nem mozdulunk.
Ellustultunk. Elbutulunk.
Memóriánktól, gondolkodásképességtől, a kommunikációs képességtől is megválunk.
Miközben örülünk a legújabb kütyüknek.
A mesterséges intelligencia által működtetett eszközök és rendszerek mindenütt jelentős mértékben csökkenthetik a személyes interakciókat, mivel az emberek egyre inkább a technológiára támaszkodnak a kommunikáció és a szórakozás terén.
AI óriási veszélye: a kommunikáció torzulásában rejlik
A torzulásokat általában mindig a küldő és a fogadó közötti információhiány okozza. Ezen semmiféle technológia nem segíthet, hiszen a mesterséges intelligencia csak egyoldalúan fér hozzá bizonyos információkhoz.
Talán te is fel tudsz hozni analóg példát a kommunikációnk torzulására.
Valaki komolyan gondolt valamit, vagy csak ugratott?
Vagy csak rossz hangulatban volt és félreértelmezted a szavait?
A torzítás leggyakoribb típusát „szemantikai torzításnak” nevezik. ” Ez a fajta torzítás akkor fordul elő, ha egy üzenet jelentését félreértelmezik. Egy másik gyakori probléma a „szintaktikai torzítás”. Ez akkor fordul elő, ha egy üzenetet nem értenek meg megfelelően, mert nem megfelelően fogalmazták meg.
Szerintem az AI mindegyik veszélyforrást magában hordozza, ha azt nem tudjuk megfelelően kezelni.
Az alábbi grafikát a Facebook oldalamra tettem ki, hogy közös diskurzust kezdeményezzek a témáról. Habár még finomításra szorul, néhány elgondolkodtató alapgondolatot már most tartalmaz.
A retorika fejleszt és fejlődésre sarkall
A retorika folyamatos (tehát nem egy-egy alkalommal történő „kikapcsról” beszélünk: mint a meditációnál), gondolkodásra sarkall.
Személyiséget fejleszt. Általa lassan kapod meg az információkat, van időd feldolgozni azokat.
Megmozgatja az agyadat, a kritikus gondolkodásért felelős részét (prefrontális kéreg), mivel nem tálcán kapod az információkat.
Emóció, empátia, intuíció az alapja, amely minden meggyőzési folyamat, kommunikáció sarokköve. EQ-t erősít.
Miért fontos ez?
Mert az első pillanattól fogva épül a kép rólad, a hatásod, amit előadásod után megtartanak és konzerválnak rólad. Ez mindig arról szól, hogy mit jelentettél számukra, milyen benyomást keltettél bennük.
A retorikával megértheted, hogy pontosan hogyan fejezd ki és add át a gondolataidat.
A retorika nemcsak a fizikai lét világot jelentő deszkáin hoz eredményeket, hanem a legmélyebb belső világunkat is láthatóvá, értékessé teszi.
Ehhez szükséged lesz az alapvető kommunikációs készségre, amelyhez mindig emberi érintésre lesz szükséged: ez a kapcsolatépítés.
A mesterséges intelligencia által generált tartalom használatakor kulcsfontosságú, hogy alapos áttekintéssel biztosítsuk annak pontosságát és eredetiségét. Ellenben a retorika mindig megbízható társad lesz. A világ egy emocionális nagyítóvá alakul, ahol egyre inkább górcső alá kerül az empátia, az intuíció.
A retorika a legemberibb, legépítőbb módszer a meggyőzésre, a kommunikációs kudarcok felszámolására és az önérvényesítésre – életkortól függetlenül.
A retorika nyelvi magatartás, amit a retorikai polgár személyével, eszményével lehet legjobban jellemezni. Vele képes lehetsz érthetően, meggyőzően, mások reakcióit, nézőpontját, érzéseit figyelembe véve fogalmazni és megszólalni.
Ezáltal egyszerűen könnyebben érvényesülni, sikeresebb lenni.
Te retorika polgár vagy már?
Ha még nem, itt válhatsz azzá: Fesztelen Előadó Képzés.
