Pár éve megszületett néhány prezentációs paragrafus, amit ez előadók felháborító – már-már bűnözői – magatartása inspirált. Azóta több fejezet is követte, sőt már ügyészi megfigyelőlap is született. Ime az első nagyobb fejezet. (érdekel a véleményetek)

Prezentációs Büntető Törvénykönyv (PBTK)

 Preambulum

A törvénykönyv célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a súlyos –akár kiskorúak fejlődését megzavaró –  előadáshoz kapcsolódó cselekményekre, melyek velünk szemben követnek el a „bűn”-gyenge előadók.

 A Törvénykönyvben lévő tetteknek nincs büntetési tétele. Azaz mégis van. A hallgatóság reakciója, aki

Szóval érdemes rájuk odafigyelni.

  • Többé nem jön el, esetleg menekül ha Téged kell hallgatnia
  • Többé nem vásárol Tőled, sőt ezt másoknak is mondja
  • Nem ismeri el a szaktudásod és ezt a hitét másokkal is megosztja
  • Kiábrándul belőled, örökre

A Törvénykönyv felépítése:

  • Általános bűncselekmények
  • Vizuális bűncselekmények
  • Retorikai bűncselekmények
  • Beszédtechnikai bűncselekmények
  • Büntetési tételek (mert mégis van :-))

 1.fejezet: Általános bűncselekmények (17)

 1.§ Információ túladagolás: Aki egy a rövid távú memória számára befogadhatatlan mennyiségű információt (10 infó felett/dia) kísérel meg túl rövid idő alatt a hallgatósága számára átadni, az az “információ túladagolás” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető

  • 12-14 betűmérettel követi el a cselekményt
  • hosszú, teljes mondatok képernyőre helyezésével követi el a cselekményt
  • táblázatok, ábrák, képek egy közös diára való zsúfolt helyezésével követi el a cselekményt

2.§. Időpazarlás: Aki egy adott időegység alatt átadható információt annál jelentősen hosszabban ad át, az időpazarlás bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha mindezt

  • késve kezdéssel és zárással követi el.

3.§. Hangos felolvasás kéretlenül: Aki a képernyőre írt hosszú szövegeket a hallgatóság számára maga olvassa fel hangosan, az a “felolvasás kéretlenül” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekvés ha tettét:

  • visszaesőként, többször megismételve követi el.
  • helytelenül olvasva, rosszul hangsúlyozva, hadarva követi el. (bús monoton-konokon és fájón)

4.§. Áltudományosság: Aki a közönség tudását és szakértelmét figyelmen kívül hagyva számukra idegen kifejezéseket használ az „áltudományosság” bűncselekményét valósítja meg. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövetés:

  • Latin kifejezések használatával történik
  • Angol kifejezések használatával történik.

5.§. Untatás:Aki mások non-verbális (vagy verbális) jelzéseinek figyelembe vétele ellenére a prezentációját érdekes elemek nélkül, monoton adja el, az a “untatás” bűncselekményét valósítja meg. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövetés:

  • Monoton, álomba ringató hangon történik
  • A szöveg gépiesfelolvasásával történik (3PO hatás)
  • Gyenge, oda nem illő történet vagy vicc elmesélésével valósul meg.

6.§. Előadás tiszta cél/üzenet nélkül: Aki előadását előre megfontolt és átgondolt szándékok nélkül, pusztán információk egymás után rakásával adja elő, az „Előadás tiszta cél/üzenet nélkül” bűncselekményét követi el.

7.§. Szenvedélymentesség: Szenvedélymentesség bűncselekményét követi el, aki úgy ad elő, hogy abból a közönség érzi, ez érzelmileg nem hozzá kötődő téma. Súlyosabban minősül az eset, ha

  • Az előadó mindezt anyagi ellenszolgáltatásért teszi

8.§. A közönség inzultálása : Aki elődását a közönséggel kötözködve, őket inzultálva adja elő a „közönség inzultálása” bűncselekményt követi el. Súlyosabban minősül az eset, ha azt

  • Értelmetlen fölösleges információkkal traktálva követik el
  • Ha a közönséget viccessé téve, őket kigúnyolva követik el
  • Ha azzal a túlzó feltételezéssel követik el, hogy „biztosan mindenki tudja….”

9.§ Vászonszerelem: Az előadó figyelme és tekintete kizárólag a prezentációjára összpontosul, fejjel vagy egész testtel is a kivetítés felé fordul, így elvesztve a kapcsolatot a hallgatósággal. (Elsősorban a szemkontaktus hiánya.) Súlyosbító körülmény, ha a terem elsötétül, és az előadónak csak az árnyéka látható.

 10.§ A prezentációs egysíkúság: Az anyag bemutatását nem teszi könnyebben befogadhatóvá, változatossá és élvezhetőbbé rövid szóbeli kiegészítésekkel (pl. történetek, összefüggések) elkerülve a 6.§-t is, amely tagolások hiánya (akár a kivetítő kikapcsolásával is) megfosztja a hallgatóságot az előadói erényekből is táplálkozó teljesség élményéből.

 11.§ A rossz ütemezés: Rossz ütemezés bűncselekményét követi el, aki nem ismeri a prezentáció időzítési lehetőségeit, és nem igazítja azt mondandójához. Súlyosbító körülmény, ha az automatikus továbbítás miatt minden alkalommal vissza-vissza kell lépnie az előző diához, amíg a mondat végére ér.

12.§ Strukturálatlanság: A strukturálatlanság bűncselekményét követi el, aki az előadás szerkezetének bemutatása (tartalomjegyzék, vázlat) nélkül adja elő mondanivalóját és/vagy a későbbiekben nem tartja ezt a felépítést.

13.§ Pingvinezés : aki a vászon és közönség között, testtartását és súlypontját változtatva ingázik a „pingvinezés“ vétségét követi el.

14.§ Capoeira: Aki dinamikusan, de céltalanul előre-hátra lépegetve, testsúlyát áthelyezve ad elő a „capoeira” vétségét követi el.

15.§ Merkelezés: aki előadás közben huzamosabb ideig újjhegyeit összeérintve ad elő a „merkelezés” vétségét követi el. Súlyosabban minősül, ha

  • Az előadó közben ezzel az alakzattal gesztikulál is (super glue)

16.§ Zsebre dugott kéz: aki előadás közben zsebre teszi a kezét – ezzel tiszteletlenséget mutatva a hallgatóságnak –  a „zsebre dugott kéz” vétségét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha  

  • Mindkét kezet használva követik el
  • A zakót kéz mögé simítva követik el

 17.§ Pulpitus-nyuszi: Aki előadását pulpitus mögé bújva, a közönségtől távol maradva adja elő a „pulpitus-nyuszi“ vétségét követi el. Súlyosabban minősül az eset, ha

  • Mindkét kézzel a széleket markolva követik el
  • Monoton hangon felolvasva követik el

Hát ennyi az első fejezet.

Nézzétek az előadókat, gyűjtsétek a tetteiket!

A jövő héten jön a következő fejezet. 🙂

8 Comments
  • Kúl.
    Adom közre, osztom. Mint észt. (Ace)

    S köszönöm a gyűjtést.

    PP

  • Rossza felbontású képekkel tűzdeli a prezit.
    Idétlen, idióta, nem vicces képekkel.
    Máshonnan unalomig ismert képekkel.
    Várja, hogy egy egy vicces ábrán nevessünk.
    Idézeteket tesz bele és fel is olvassa. Okosan.
    Ja, most látom, h. ez jön majd a vizuális bűncselekményeknél gondolom. 😀

    • Szia! Jó ötletek. Köszi, amit lehet beépítek 🙂

  • A 12. paragrafust szerintem nem szabadna mindig használni. Amikor egy ötperces előadásból (pl. konferencián) egy-kkét percet a tartalomjegyzékre veszteget, az szerintem pont, hogy súlyos vétség. Főleg, mert ilyenkor általában egy, jól behatárolt témáról van szó, amit röviden így-is úgy-is kifejt az első dián.

    • Egyetértek, ez inkább a hosszabb vállalati előadásoknál fontos, ahol 30 percnél mér fontos lenne a tartalojegyzék.

  • […] Prezentációs Büntető törvénykönyv (PBTK) […]

  • Én mióta az eszemet tudom minden előadáson elalszom,főleg akkor ha érdekel. 30 perc után már biztos a kóma. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.